Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

máj
22

By

Aranyosi Ervin: Szakítás

Category: dalszöveg Tags: , , , , , , , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Szakítás

Fájt, és úgy éreztem, hogy a szívem megszakadt,
minden porrá égett egy gyilkos perc alatt.
Szemem könnybe lábadt és semmim sem maradt,
a lelkem talajt vesztett, rám dőlt a pillanat.

Miért nem mondtad, hogy játék volt csupán?
Miért nem mondtad, hogy ne haljak meg bután?
Miért nem mondtad, hogy másképp képzeled?
Miért raboltad el tőlem az életet?

Mondd hát, hogy nincs tovább,
tőled miért is vártam csodát,
mondd miért játsszam az ostobát?
Mondd miért nem érzed, miért nem érted?
Miért kell, hogy mást keress
mondd miért kell, hogy mást szeress?
Mondd miért kell, hogy más lehess?
Mondd miért nem érted, miért nem érzed át?

Így lett vége, neked csak ennyi volt.
Gőgöd eldobott, s a lelkemen tiport!
Nem is értettem azt, hogy ez miről szólt,
szívem széjjel tépted, mára szinte holt!

Miért nem mondtad, hogy játék volt csupán?
Miért nem mondtad, hogy ne haljak meg bután?
Miért nem mondtad, hogy másképp képzeled?
Miért raboltad el tőlem az életet?

Mondd hát, hogy nincs tovább!
Tőled miért is vártam csodát?
Mondd, miért játsszam ostobát?
Mondd miért nem érzed, miért nem érted?
Miért kell, hogy mást keress
mondd miért kell, hogy mást szeress,
mondd miért kell, hogy más lehess?
Mondd miért nem érted, miért nem érzed át?

Aranyosi Ervin © 2023-05-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

ápr
7

By

Aranyosi Ervin: Mondd, mért hazudjak?

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Mondd, mért hazudjak?

Mondd, mért hazudjak szépet, s jót neked?
Hisz nem változik attól életed!
Nem lesz szebbé és jobbá a napod,
ha valós helyett a valótlant kapod!

Mondd, mért nem akarsz inkább igazat,
mért nem becsülöd többre magadat?
Hát nem jobb az, ha valós szó vezet,
ha az úton fogom a kezed?

Mondd, mért hazudjak fényt és csillogást,
harcba küldő, éles vijjogást,
mért vágyod, hogy megvezesselek,
engedd inkább, hogy jól szeresselek!

Jól és jóvá, ez lenne a cél.
Igaz szóval, mely csak hozzád beszél,
mely eltakarja néha a Napod,
de reményt ad, hogy visszakaphatod!

Csak csillogásban, kincsekben hiszel?
Csak az nyerhet, mit túlzásba viszel?
Megszédít siker, csalás és a pénz,
az életedben velük sokra mész?

Mondd, mért szebbítsem rút világodat,
hol az öröm oly ritkán látogat,
ha leomlik a kristálypalotád,
a sárkányod majd kénkövet okád?

A kristálytükröd szanaszét törik,
s rájössz, az élet nem így működik,
mert szép kertedet felveri a gaz,
és ráébredsz: álmod nem volt igaz!

Mondd, mért hiszed el, bármit mondanak,
ha szép álmokat is elrontanak?
Ha összetörik lelked szép hitét,
hisz hazugság lett minden régi kép.

Én nem fogok jót hazudni neked,
nem válik szebbé attól életed!
Hiszem, hogy jobb, ha őszinte vagyok,
s a szíved mélyén szép érzést hagyok.

Csak rajtad áll, hogy kell-e ez neked,
hogy szíved mélyén van-e szeretet?
Hogy lesz-e hozzám őszinte szavad,
hogy vajon hitem, benned megmarad?

Aranyosi Ervin © 2018-04-07.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

nov
12

By

Aranyosi Ervin: Ismered önmagad?

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , 4 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Ismered önmagad?

Mondd kedves barátom, te ismered magad?
És ez a tudásod, vajon miből fakad?
Talán mások mondták? Szidtak, vagy dicsértek?
Vajon gyermek korban, mily bántások értek?
A szeretet akkor volt csak elérhető,
ha lelked lenyugszik, s fejed lágya benő?
Ha már felnőtt szemmel nézed a világot,
s azt látod, mit szülőd, vagy nevelőd látott?

Mondd csak hányan voltak lelkedre hatással?
Törődtél magaddal, vagy mindig a mással?
Saját álmod élted? Próbáltál evezni,
tengernyi határ közt magad kifejezni?
Úgy tetted dolgodat, ahogy mások mondták?
Akkor is, ha ezzel kedved elrontották?
Vajon félre dobtad összes izzó vágyad,
csak, hogy szeressenek, s levágják a szárnyad.

Mondd csak, földhöz kötve, megismerted magad,
vagy csak szabad lelked ingoványba ragad?
Teszed, amit mások kérnek és elvárnak,
s csak átlagos dolgok maradnak utánad.
És vajon az lettél, akinek születtél,
vagy meghasonultál, másnak megfeleltél?
Mások bús terheit cipeli a vállad?
Mondd, a saját lelked, végre megtaláltad?

Hiszem, sosem késő, önmagaddá válni,
csupán a lelkedet kéne hagynod szállni!
Terheidet dobd el, élj magadért végre,
dobd el a sok béklyót, s emelkedj az égre!
Csak úgy csendesülj el, s keresd meg a lelked,
igazi önmagad ott él mélyen benned.
Tedd szabaddá végre, s vágyaidat éld át,
hagyatkozz lelkedre, s keress méltó példát!

Ismerd meg önmagad, lépj valós utadra,
bátorítson álom, erőt adó mantra!
Soha sincsen késő, felszállni, repülni,
csodát rejtő, valós álmokba merülni!
Szeretni, tisztelni önmagadat végre,
szabadság örömét felírni az égre!
Álmokat álmodva önmagaddá válni,
szeretni, örülni, a létet csodálni!

Aranyosi Ervin © 2017-11-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva