Aranyosi Ervin: Ki írja a jövőt?

Aranyosi Ervin: Ki írja a jövőt?

Ki fog itt magyarul róni megtanulni?
Mert a nemzet sorsa ezen is fog múlni!
Őseink nyelvünkbe rejtették a kódot,
amely a magyarok szívébe íródott!
Mágusok tudása nélküle mind elvész,
mi marad utánad, mikor innen elmész?
A Mag-népe kihal, Júdások maradnak,
haszonélvezői a rabszolga hadnak.

Előbb nyelvünk hal ki, aztán az országunk,
nem sokkal éli túl azt majd a világunk.
E civilizáció is a végét járja,
átcsap fejünk felett az özönvíz árja!
Bábel tornya ledől, nincs mit szépíteni,
s a primitív lélek nem tud építeni.
Elpusztítja magát, ahogy tette régen,
hogy a sötét kornak a végére érjen.

Közöttünk veszett el az Isten országa,
s lám az ember lett a legbutább jószága.
Szabad akaratát is bilincsbe verték,
szerencsejátékon mindenét elnyerték.
Kiadta kezéből a döntését másnak,
teret engedett a hazug árulásnak,
a sátán erői könnyen eluralták,
Mammon rút döntését a nyakába varrták.

Kiveszett a tudás, nem lett kőbe vésve,
s aki ébredezik, az is csak megkésve.
Hit, remény, szeretet lassan ködbe vesznek,
a világ urai az árulók lesznek?
Technika ördöge lép majd át felettünk,
mesés világunknak sírásói lettünk.
Az emberi érték megszűnik létezni,
nem tudjuk az ősi tudást megszerezni?

Ki írja a jövőt és ki fog diktálni,
s nem fog úgy a világ fejtetőre állni?
Nekünk kéne tudást adnunk utókornak,
maradjon értelem, ha eljön a holnap!
Ne az eszköz legyen okos, gondolkodó!
Lélekkel teremtsen, szívből az alkotó!
S bár a történelmet bőszen elhazudták,
őseink a világ folyását még tudták.

Fel kell hát ébresszük őseink tudását,
nyelvünkbe kódolták népünk tudományát,
s ahogy a búza szem képes kicsírázni,
a MAG-népe is tud szép nemzetté válni!
Hiszen bennünk a kód, csak tovább kell adnunk,
ez adja holnapunk, hogy mind fennmaradjunk!
Gyermekek, unokák vigyék a stafétát,
adjuk át őseink méltó hagyatékát!

Aranyosi Ervin © 2026-10-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva