Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Álom-madár


Aranyosi Ervin: Álom-madár

A sólyom szép, kecses madár,
csendben szitál, suhanva száll.
Széttárt szárnyán a nap ragyog,
– álmomban én is az vagyok.

Szállok tova, mint gondolat
és fentről látok dolgokat,
nincs börtön, mi magába zár,
szabad vagyok, mint a madár.

Ébredj sólyom, ébredni kell,
végre magasba szállni fel,
s uralni ezt a tájat itt,
amelyben népünk egykor hitt!

Segíts minket álom-madár,
de ébredezni kéne már!
Rikolts nagyot, hallasd szavad,
legyen néped újra szabad!

Kiket megtörtek századok,
kikért lelkemben lázadok,
emelkedjenek végre fel,
szabad hazában élni kell!

Ébredj hazám, szép nemzetem,
emelkedj végre fel velem!
Tiéd mind az, mi itt terem,
hát válj szabaddá, itt, velem!

A sólyom szép, kecses madár,
övé mit rejt látóhatár,
míg szem ellát, mi látható,
mindaz, mi kézen fogható.

Légy hát sólyom, szabad madár,
mit szél emel, amerre száll,
mit bilincs földhöz nem szegez,
mely fenséges, tisztán nemes!

Legyél hát sólyom nemzetem,
akard, hogy szép jövőd legyen!
Hogy visszakaphasd jussodat,
ne fájhasson szíved sokat!

Légy újra az, ki egykoron,
egy nemzet, egymással rokon!
Saját hazádnak légy ura,
akár sólymod, az ég ura!

Aranyosi Ervin © 2022-07-29.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Egy gyermek költő álma


Aranyosi Ervin: Egy gyermek költő álma

Költő leszek, ha egyszer megnövök!
Olyan, ki verssel szebbít a világon!
Millió ember szívébe költözök,
hogy érezzék, az élet nem csak álom!
Érzéseim, a lelkekben dalolnak,
szeretetem gyógyít, s felemel.
Általam válhat szebbé a holnap,
s remélem abban, Te is ott leszel!

Érzésekkel húrozom fel lantom,
s olykor a szíved húrját pengetem,
az élethez kell útmutatást adnom,
hogy szebb legyen az ünneped velem!
Majd lázadok, ha bántják büszke népem,
s a szívemben őrzöm szép hazám,
és megnő majd a lelkes büszkeségem,
ha idézik majd versemet lazán!

Költő leszek és szép szívekben élek,
és tükröt tartok néhanap neked,
s humorra lelve véled nevetgélek,
s meglátod majd, Napunk is ránk nevet!
Egy szebb jövőt írok a csillagokba,
s ha nem leszek már, akkor is ragyog,
ott élek majd a megírt verssorokban,
mert örök lélek és költő vagyok!

Aranyosi Ervin © 2022-05-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Én álmodom még száz fokon


Aranyosi Ervin: Én álmodom még száz fokon

Hogyan mondhatnám el neked,
hogy mi az, amit érzek,
ha nélküled csak vergődöm
és ezernyi sebből vérzek.
Én álmodom,
még száz fokon,
de ez sem nyújt nekem vigaszt
hová tűnt el a szeretet,
s hogy tudnám elfeledni azt?

Hogyan mondhatnám el neked,
ébredve fázós hajnalon,
s útra kelve az utamon,
könnycsepp csorog az arcokon,
s én álmodom
még száz fokon,
hogy valahol él a remény,
hogy mindenki más rokonom,
mindegyik istenadta lény.

Hogyan mondhatnám el neked,
hogy lelkem belefárad,
hogy hétköznapi emberek
is szidják a hazámat.
Én álmodom
még száz fokon,
s ez ellen lelkem lázad,
de szétszakít, folyton megoszt,
e gyűlölködő század.

Hogyan mondhatnám el neked,
hogy túl sok már a vegyszer,
s hazudja reklám, s média,
hogy életünkhöz ez kell!
Én álmodom
még száz fokon,
de mit ér a tudásom,
ha lábnyomom, s intő szavam
fiók mélyére ásom.

Hogyan mondhatnám el neked,
elvették emberségem,
s ha kimondom, mit gondolok,
talán örökre végem.
Még álmodom
pár száz fokon,
lázadva forrong lelkem,
de a tudást, amim csak van,
most mind el kell temetnem.

Hogyan mondhatnám el neked,
hogy kevés tudni, s félni…
Újra kellene tanulni
talpon maradni, s élni!
Én álmodom
még száz fokon,
köröttem hűlt ki minden,
és nem mozdul a végtelen,
mindaz, amiben hittem.

Aranyosi Ervin © 2021.10.21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Magyar vagyok, s az maradok…


Aranyosi Ervin: Magyar vagyok, s az maradok…

Magyar vagyok, s az maradok,
a népemnek hitet adok,
éltetem a reményt bennük,
élőn, nemzetté kell lennünk!
Egy a nemzet, egy a lélek,
nemzetemmel együtt élek!

Magyar vagyok, jót akarok,
őseimmel feltámadok,
megismerem hazám múltját,
bejárom az ősök útját.
Egy a nemzet, egy a lélek,
élni merek és nem félek!

Magyar vagyok, tiszta szívvel,
jövőt hozó élő hittel,
megvetem a hazugságot,
igaz hittel élek álmot!
Nem élhetek megvezetve,
élem világom teremtve!

Magyar vagyok, Isten éltet,
ő ad nekem emberséget,
ő ad nekem mindenséget,
tisztaságot, minőséget!
Ezt adom az utókornak,
hogy lehessen magyar holnap!

Magyar vagyok, szép hazám van,
hiszek népem igazában,
a hazug köd csak lehullik,
fejünkről a vész elmúlik,
csak ezért még tennünk kéne,
ez az ősök véleménye!

Magyar vagyok és nem szolga,
nem küldhetnek a pokolba,
hagyom hogy a fény vezessen,
Istenem, s jövőm lehessen!
Magyar honban, magyar nyelven,
teremtéstől hálatelten!

Magyar vagyok, s az is leszek,
nemzetemért jót cselekszek,
hagyom lelkem feltámadni,
benne a fényt eláradni,
Felismerni bűnt és rosszat,
ami értelmetlen bosszant.

Magyar vagyok a hazában,
ha magyar vagy légy a társam,
emeljük fel nemzetünket,
tegyük jobbá helyzetünket!
Éljünk együtt szép hazánkban,
s higgyünk népünk igazában!

Magyar vagyok, s ébredezem,
ne csodálkozz, kérlek, ezen,
sok életet átaludtam,
közben ellopták a múltam,
ellopták a fél hazámat,
fele népem mégsem lázad.

Magyar vagyok, s fogy nemzetem,
s túl sokan dolgoznak ezen,
ármányokkal, hazugsággal,
pénz utáni gőgös vággyal!
Megalázzák magyarságom,
porrá zúzzák a világom.

Magyar vagyok. Te is az vagy?
Csak a csaló élni nem hagy?
Országunkat széjjel lopja,
ördög táncát éjjel ropja!
Nappal gyilkol és harácsol,
magyaroknak bitót ácsol.

Magyar vagyok, én már látom,
más kezén van a világom.
Lassan vissza kéne venni,
világunkat jobbá tenni,
magot szórni, hogy kikeljen,
s a népünk egymásra leljen!

Magyar vagyok, ébresztelek!
Utat mutatnak a jelek,
hogy tennünk kell önmagunkért,
szebb jövőnkért, országunkért!
Meg kell hát az utat lelni,
nemzetünkkel eggyé lenni!

Magyar vagyok, a testvéred,
történetünk nem ér véget,
csak lépnünk kell egymás felé,
az igaz, útját meglelé,
s visszatér az ősi útra,
és a nemzet nagy lesz újra!

Magyar vagyok és teremtek,
hálát adva Istenemnek,
aki mutatja az utat,
annak, aki szívvel kutat,
aki szeretettel élne,
s honjában jövőt remélne!

Aranyosi Ervin © 2021-06-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyos Ervin: Megbékélve a világgal


Aranyos Ervin: Megbékélve a világgal

Jönnék, mennék, csavarognék,
zöld erdőben kóborolnék,
Jóban lennék fűvel-fával,
megbékélnék a világgal.

Jönnék, mennék szabad szívvel,
megfürödnék patakvízzel,
mind feladnám napi harcom,
mosoly ragyogtatná arcom.

Refrén:
Végre magamra találnék
világommal eggyé válnék,
megélném napi csodámat,
hála hagyná el a számat,
magasztalva szép hazámat.

Jövök megyek, indulok hát,
lelkem hadd végezze dolgát,
Jóban vagyok fűvel-fával,
jóban az egész világgal.

Jövök megyek megtisztulva,
szeretet vizébe hullva,
önmagammal megbékélve,
saját, valós létem élve.

Refrén:
Végre magamra találtam,
világommal eggyé váltam.
Élem naponta csodámat,
megbecsülöm szép hazámat,
hála hagyja el a számat.

Jövök, megyek kiragyogok,
kinccsé válik, mibe fogok,
világomért teszem dolgom,
ami gond volt, mind megoldom.

Új problémát nem teremtek,
csak a jó szándék vezethet,
képes vagyok útra lelni,
Isten hangjára felelni.

Refrén:
Aki vagyok, megtaláltam,
világommal eggyé váltam.
Hitem, vágyam szerint élek,
szabad vagyok, sosem félek,
tiszta holnapot remélek.
Tiszta holnapot remélek!

Aranyosi Ervin © 2021-06-06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: 100 évnyi Trianon

Aranyosi Ervin: 100 évnyi Trianon

Száz éve már, hogy széjjel tépték,
drága hazám szép testedet.
Acsarkodva és meggyalázva,
martak az áruló ebek.

A gyáva népek fogtak össze,
nehogy újra nagyok legyünk,
hagyták, hogy földünk vér fürössze,
– csak Európa volt ellenünk!

Népünket vitték háborúba,
mihez nem is volt sok közünk,
s döntötték lelkünk szörnyű búba,
mert rossz szövetséget kötünk.

Hiénák közt, elárvult nemzet,
megtűrtként éli életét.
Gyalázat szülte nekünk eztet,
egy hazug kor ítéletét.

Turulmadár kitépett szárnnyal,
nem képes szállni szabadon,
édes hazám szétszakítottak,
s folyton a kés van nyakadon.

Száz éves már e hazug rablás,
s a gyáva tolvaj ünnepel.
A szív fájdalma – nem marad más –
elégtételt népünk se lel.

A világ képes bűnben élni,
mely testvéreket szétszakít,
és nem tudunk sorsot cserélni,
mert igaz jog nem létezik!

Az árulókat megbűnhődtük,
s az igazak ma is rabok,
és elnyomás van ősi földön,
és fogynak csak a magyarok.

Mint elhagyott szép, büszke várat,
amit repkény, bozót benő,
úgy ül nyakunkon a gyalázat,
s kifut lelkünkből az erő!

Száz éves gyászban, feketében,
lehajtott fejjel lépkedünk.
Ébredni kéne drága népem,
hősök voltunk, mi lett velünk?

Másokra szállt az ősi jussunk,
rabok vagyunk, nem szabadok!
Ha akarják, hogy szertefussunk,
én akkor is itt maradok!

Őrzöm hazám még élő részét,
vigyázom, az még meglegyen,
az emberiség alja többé
velünk ilyet nehogy tegyen!

Aranyosi Ervin © 2020-06-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Magyar kakas

Hartman Anikó rajza

Aranyosi Ervin: Magyar kakas

Magyar kakas büszkén lépked.
– Hol kaptad a büszkeséged?
A kakas így válaszolna:
– Büszkeségem honnan volna?
Hát hazámtól. Itt születtem!
Földjéből nőtt magot ettem.
Azért lett ilyen a tollam,
aki ismer tudja rólam!
Van egy saját szemétdombom,
udvartartás az én gondom.
Én ébresztek minden reggel,
pontos vagyok, mint egy vekker.
Mikor pirkad én azt jelzem,
s ébredni kell, akkor menten,
mert a hangom kieresztem.
Este a tyúkokkal fekszem.
Napközben őrzöm hazámat,
magyar dal hagyja el számat.
Ezért béke van minálunk,
mindent jól, s büszkén csinálunk.
Nem támadunk más népekre,
gondunk van a vendégekre.
Ám a hazámat megvédem,
ha héja jár a vidéken,
elkergetem, meg nem tűröm,
éles lett a pedikűröm.
Jó fegyver a kakaskarom,
használom is ha akarom.
Magyar kakas büszkén lépked,
ő uralja a vidéket.

Aranyosi Ervin © 2019-09-02
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ki vagyok?


Aranyosi Ervin: Ki vagyok?

Nem vagyok gazdag,
hatalmam sincsen,
de szabad a lelkem,
sosincs bilincsben!

Utamat járom,
hazámat féltem,
idegen honban,
még sosem éltem!

Refrén:
Édes hazám, fiad vagyok,
testvéreim mind magyarok,
Te rólad szól, az életem,
magyarként azt
csak itt élhetem!
Édes hazám, magyar vagyok,
itt élek én, itt is halok.
itt ér utol a végzetem,
hozzád rendelt
a teremtő Istenem!

Nem vagyok rosszabb
akárki másnál!
Nem vagyok jobb sem,
ha annak is látnál!

Teszem a dolgom,
élem a létem,
értem van minden,
lassan megértem.

Refrén:
Édes hazám, fiad vagyok,
testvéreim mind magyarok,
Te rólad szól, az életem,
magyarként azt
csak itt élhetem!
Édes hazám, magyar vagyok,
itt élek én, itt is halok.
itt ér utol a végzetem,
hozzád rendelt
a teremtő Istenem!

Aranyosi Ervin © 2018-11-08.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Van még hazám…

Van még hazámAranyosi Ervin: Van még hazám…

Nekem van még hazám, s remélem még sokunknak.
Van gyökerem, mely nélkül a fák is orra buknak.
A honszeretet, s az élet köt ide,
s kapaszkodom belé, hogy nehogy elvigye,
messziről jött, sehonnai ember!
Nem adom el, nekem a pénze nem kell!
Amíg körül vesz a Kárpátok lánca,
nem érdekel, hogy milyen szél alázza,
tisztán megőrzöm magyar lelkemet.
S bár ez a föld egykor majd eltemet,
útjain addig lábnyomot hagyok,
büszkén vállalva, hogy magyar vagyok!

Aranyosi Ervin © 2015-11-06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Testvér, magyarnak lenni jó!

Magyarnak lenni jó
Aranyosi Ervin: Testvér, magyarnak lenni jó!

Testvér, magyarnak lenni jó!
Kitüntetés, hidd el nekem!
Csodállak szép, magyar hazám,
imádlak drága nemzetem!

Mikor a szívünk együtt dobban,
érzem, magyarnak lenni jó!
Nem tarthatom azt sem titokban,
mitől gazdag a magyar szó!

Mit ad a nyelv, hogyan tanítgat?
MegMAGYARáz és megmutat,
képeket képez, képessé tesz,
elképzelteti az utat.

Szárnyakat ad a képzeletnek,
kitűzött célod láthatod,
és amit látsz, azt megteremted,
s büszkén vállald: – Magyar vagyok!

Fejleszd tudásod életfogytig,
tanulj, hogy ettől több legyél!
Figyeld és ismerd a világod,
a bölcs tisztán lát, s szebben él!

Az oktalan boldogtalan csak,
kiben a vágya nem ragyog.
Ha célom éltet, lelkesít is,
– már ettől is boldog vagyOK!

A jó Isten sosem ver bottal,
nem ver sehogy, mért bántana?
Egy jó atya, a gyermekének,
ok nélkül miért ártana?

Növény a lét, belőled sarjad,
s hited vizével öntözöd,
biztatlak hát, a jót akarjad,
a valósághoz legyen közöd!

Vigyél hát fényt a sötétségbe,
világosítsd fel a ma még butát!
Ördög, s pokol a tudatlanság,
az ad rád fájdalom ruhát.

Keresd a fényt, hogy tisztán láthass,
a hazugság csak elvakít.
Az igazság a te fényszóród,
Ő-szintén csak jóra tanít.

Akarj végre magyarrá válni,
lerázni vállról rabigát!
Ne higgy a fennen trónolónak,
ki a múlt ármányát menti át!

Ne hagyd, hogy megosszák a néped,
ötszáz éve nem vagy szabad,
bedőlsz a hazug zsarnokoknak,
és nem magad vagy, nincs szavad!

Hiába drága anyafölded,
ha bőségét mind elveszik.
Kifosztanak és megaláznak,
s mondják, csak miattad teszik.

Ébredj álmodból, lelj magadra,
Légy újra erős nemzetem!
Tegyél azért, hogy ez az ország
újra erős és nagy legyen!

Testvér, magyarnak lenni jó!
Kitüntetés, hidd el nekem!
Csodállak szép, magyar hazám,
imádlak drága nemzetem!

Aranyosi Ervin © 2015-06-29.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva