Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Az őszi Nap búcsúja

Aranyosi Ervin: Az őszi Nap búcsúja

Utolsó aranyát szórja szét a Földön,
és jut belőle, lám, mindenkinek!
Így ment ez mindig, át sok emberöltőn,
mielőtt eljön a tél, a hideg.
Meríts erőt tündöklő sugarából,
nevess vidáman, éld csak életed!
Sosem lesz vége istenigazából,
jövőre vágyni, csak nyílt szívvel lehet!

Rakd el a fényt a nehezebb napokra,
őrizd, mint fösvény, színes kincsedet!
Ne irigykedj a pénzben gazdagokra,
hogy luxusléted, miért nincs neked!
Inkább találd meg mindennap a szépet,
csodáld meg, mit ad lelkednek az ősz!
Aludni tér a gyönyörű természet,
de néhány percig, még köröttünk időz.

Aranyosi Ervin © 2024-10-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Amíg még ragyog a Nap

Aranyosi Ervin: Amíg még ragyog a Nap

Még ragyog a Nap,
még nevet az ég,
még gyümölcseit lerakja eléd,
még nem ez a vég,
a fény is elég,
még érzed a világ szeretetét.

Még rólad is szól,
a szív válaszol,
még kicsúszhatsz karmai alól,
még lehet esély,
hogy boldogan élj,
az álmokra még talán válaszol.

Még ősz van csak,
de a világ belefárad,
már nem virul,
nyomasztón nyomja vállad,
de képes lehetsz meglátni a szépet,
ha elhiszed, hogy rólad szól az élet!

Még nevet az ég,
és ragyog a Nap,
még megélhetsz csodás álmokat,
Még van rá esély,
hogy szépet remélj,
csak már a szíved fáj sokat!

Még szólhat a dal,
még lehet zenéd,
még lehet az álom gyönyörű szép.
Még ne add hát fel,
mert még élni kell,
még érzed a világ szeretetét.

Eljött az ősz,
s a lelked belefáradt,
az élet súlya
nyomasztón nyomja vállad,
még képes lehetsz meglátni a szépet,
ha elhiszed, hogy rólad szól az élet!

Aranyosi Ervin © 2024-10-03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

 

By

Aranyosi Ervin: Szeptember

Aranyosi Ervin: Szeptember

Megöregszik a természet,
ráncos lesz a sok levél,
fű, fa, virág belefárad,
sóhajtozva fúj a szél.

Próbál mégis teremteni,
látványosat, színeset,
megpróbál vidámmá tenni
búslakodó szíveket.

Erdő mélyén vánkost készít,
mit levéllel letakar,
jövő magját rejtegeti
földre hullott, rőt avar.

Gyümölcseit kínálgatja,
tegyétek el télire,
az elálló eleséget,
állítsátok élire.

Teljen meg most élelemmel,
raktár, odú, és vacok,
jól jön majd, ha nem találnak
élelmet az állatok.

És az ember, most vigadjon,
szüreteljen lelkesen,
dallal teljen meg az élet,
borral hordó, rendesen.

Itt van az ősz, újra eljött,
szeptemberrel született,
préseljünk hát jó szőlőlét,
s élvezzük az életet!

Aranyosi Ervin © 2024-09-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Süni és az almák


Aranyosi Ervin: Süni és az almák

Körülöttem alma-hegyek,
csak azért, hogy boldog legyek.
Lassan elmúlik a bőség,
– véget ér a nyári hőség.
Ezért ezt mind hazaviszem,
szükség is lesz rá, – azt hiszem.
Az almákat hazahordom,
így ősz táján, az a dolgom!

Aranyosi Ervin © 2023-10-19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Az ősz szépségkirálynője


Aranyosi Ervin: Az ősz szépségkirálynője

Az ősz szépségkirálynője,
mint láthatod, én vagyok,
levélkoronát is kaptam,
hozzám méltót, szép nagyot!
Gyönyörű a birodalmam,
uralom gazdám szívét,
szeretettől, rajongástól
gazdagabb a földi lét!

Aranyosi Ervin © 2022-11-07.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Reggeli ámulat – ablakon át


Aranyosi Ervin: Reggeli ámulat – ablakon át

Ablakon kinézve gyönyörködöm,
áttört a napfény a gyönge ködön,
csillogtatja a fák levelét,
színeknek játéka gyönyörű szép!
Élénken pompázó álomvilág,
az érzi csodának, ki szívével lát,
ki látja az időnek múló nyomát,
ki látja a tegnapot, s éli a mát!

Szívedet átjárja a szeretet,
ámulva rányitod két szemedet,
látod és érzed a földi csodát,
meghatva lesed az ősz mosolyát.
Lelkedben elárad ez a mosoly,
hisz ez az elmúlás nem is komoly,
szépséggel tölti meg a lelkedet.
Szél-úrfi táncba hív száz levelet!

Nézem a természet, hogyan mulat,
arcomra mosolyt csal az ámulat.
Ősz szórja kincseit, s viszi a szél,
szárnyat bont, s repül az őszi levél.
Nem félnek, nem fájnak, nincs rá okuk,
táplálni világot, saját joguk.
Leszületőknek átadni helyük,
emléket őriz a porhüvelyük.

Az élet körforgás, nincs is mese,
nem kérdés számomra, értelmes-e?
Tudja a dolgát a gondviselés,
Isteni varázslat, csodatevés!
Az élet elmúlik, s átalakul,
az, aki megélte a porba hull,
s átadja az újnak saját helyét,
kezdődjön elölről újra a lét!

Aranyosi Ervin © 2022-10-24.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Tele van a szívem


Aranyosi Ervin: Tele van a szívem

Tele van a szívem szeretettel,
ezt kedves olvasóim, tőletek kapom!
Szavaitokkal indul minden reggel,
s ez teszi szebbé az egész napom!

Ez ad erőt, hogy minden napon újra,
beindítsam a varázsszőnyegem.
Mert általatok szívem megtanulja,
hogy mi a dolga, s ti jöttök én velem!

És szállhatunk a fényes szavak szárnyán,
és fentről mindig többet láthatunk,
ha nem borongunk a tegnapok árnyán,
s egy boldog létre nyitottak vagyunk.

A szeretet az életünk motorja,
a szívünket, azt nem kímélni kell,
úgy jó, ha fényét forrón szélbe szórja,
s a szeretetlent ezzel éri el!

Szeressük hát jobbá a világot,
a szív melegét hittel adva át,
dacoljunk az ősz hideg szelével,
melegedjen tőlünk a világ!

Aranyosi Ervin © 2022-09-30.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Forog-e tovább?


Aranyosi Ervin: Forog-e tovább?

Borongok én, akár az ősz
és jobb időkre várok,
s látom miként szélesedik
emberek közt az árok.
Világunk arctalanná,
látom, hogyan válik,
s bólogatva ballag
egy régen várt halálig.

Hideg telet érzek,
csontjaimba marva,
terelhetővé vált
az ember, mint a marha.
Mind beáll a sorba,
vagy végleg eltapossák?
A tisztán látókat is
a vászonról lemossák!

Hiába jön új tavasz,
nem lesz már kikelet?
Nincsen már értelme
szót váltani veled?
Hiszen rémhírekkel
végleg vakítottak,
s a jót akarókkal
szembefordítottak?

Vajon lesz nyarunk is,
hihetünk még benne?
Számunkra még gyümölcs
idén is teremne?
Életünk kereke
forog-e még körbe?
Vagy kisimul végleg
az EKG-n a görbe?

Aranyosi Ervin © 2021-04-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szeretetlen világban


Aranyosi Ervin: Szeretetlen világban

Ölelésre váró lelkek,
mosolytalan hajnalon,
mint hadsereg menetelnek,
s árnyék csorog a falon…
Talán csak az ősz, a nyirkos,
szívja el a meleget?
Vagy elfolyik ereinkből
az élet, a szeretet?

Hová tűnt a Nap sugára,
ködbe borult a világ?
Nem hisz már nyitott szemének,
az a lélek, aki lát?
Szeretetlen lehet élni,
de hiszem, nem érdemes!
Érzés nélküli világban,
minden lépés végzetes!

Kihűl lassan a világunk,
minden szó szívünkre fagy,
s nem érzed saját erődet,
csak a gonosz tükre vagy!
Ölelés és mosoly nélkül
örök télre kárhozunk.
Félelmekből merítkezve
önmagunkra frászt hozunk.

Mi nem haldokolni jöttünk!
Megélni az életet!
Megtanulni szebben élni,
vajon mi történhetett?
Elrabolták a teremtést,
Atyánktól vett örökünk?
A szeretet idegen lett?
Miben leljük örömünk?

Mosolytalan reggelünket,
befordult nap váltja fel,
robotként éljük a létet,
senki, senkit nem ölel?
Elhiszed, hogy így kell élni,
ez az út maradt csupán?
Elhisszük a hazugságot,
és csak haldoklunk bután?

Aranyosi Ervin © 2020-10-28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szerelemben, szépben


Aranyosi Ervin: Szerelemben, szépben

Szerelemben, nyárban,
szemed sugarában,
szíved pitvarában,
magam megtaláltam.

Szerelemben, őszben,
hosszasan időztem,
szemedben, tükörben,
fénylőn tündököltem.

Szerelemben, télben,
szíved közepében,
megtaláltam fészkem,
a szív melegében.

Szerelem tavaszban,
hitem visszakaptam,
minden pillanatban
kaphattam és adtam.

Szerelemben, szépben,
körbejártam, éltem,
szép szívedhez értem,
hónapokban, évben.

Aranyosi Ervin © 2019-11-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva