Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

nov
3

By

Aranyosi Ervin: November

Category: Állatok, természet Tags: , , , , , , , , , 4 hozzászólás

Aranyosi Ervin: November

Aranyosi Ervin: November

Puha avar takaróval
az ősz szép ágyat vetett.
Ha épp most az erdőben jársz,
ez fogja fel léptedet.
Szél anyó, ha úgy találja,
nem sima a lepedő,
felkap pár tucat levelet,
s a nyomukba ered ő.

Aztán szépen elsimítja.
Ott alszik a sok bogár,
és a később kikelő mag,
a telet ott várja már.
Azt hiszed, hogy szemetel csak?
Mire jó a sok levél?
Ám a természet az tudja:
– Tavasz és nyár bennük él.

Az frissíti fel a földet,
tápanyaggal lesz teli,
az elmúlók sok tudása,
a születőt élteti.
Ha jön a tél, betakarja,
szórva rá puha havat.
Némi faggyal tartósítja,
s jégvirágot is arat.

A napfény is egyre csökken,
fázik mind-mind, aki él.
Bújjatok hát ágyatokba,
közeledik már a tél!
Szép álmokat, hogy tavasszal
minden szebb és jobb legyen!
Megújuljon a világunk,
a körforgás így megyen.

Az élet elcsendesedik,
belesápad, ami zöld,
önmagába néz a világ,
szenderegni kezd a Föld.

Aranyosi Ervin © 2019-11-03.
A vers megosztása, másolása, csak a vers előtt a szerző nevével és a vers címével, valamint a versszakok megtartásával együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

szept
23

By

Aranyosi Ervin: Őszben borongva

Category: Állatok, természet Tags: , , , , , , , , , , 4 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Őszben borongva

Borongva ült az őszi csend a fákon,
fájdalmasan haldoklott a világ.
Merengett lassú, sötét elmúláson,
miközben fentről felhő-könny szitált.
A levelekről a nyár vére cseppent,
az elmúlásban volt valami szép.
Reményt keltett a kósza levelekben:
– jön majd tavasz, egyszer majd színre lép.

De addig jöjjön a keserű álom,
hulljon a fákról földre rőt avar,
hogy ami él még ott lent, mégse fázzon,
legyen paplan, mi melegen takar.
Ha majd az ég fehér álmokat szőve,
magára húz egy másik takarót,
melengesse a csepp magból kinőve,
a jövőben is majd élni akarót!

Legyen az alvó álmok őrizője,
melyben a jövő pislákol tovább,
tavasz felé az ősök hírvivője,
mely önmagában őrzi a csodát!
Az ősz csendjében ott van az ígéret,
a haldoklásban, újjá születés.
S ott a remény, hogy talán majd megéled,
mikor életre kel majdan a vetés…

Aranyosi Ervin © 2019-09-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével a vers előtt és a versszakok megtartásával együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

szept
4

By

Aranyosi Ervin: Süni verse

Category: 1 kép 1 vers Tags: , , , , , , , , , , , Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Süni verse

Szeretem az őszt,
ilyenkor megtelik az éléstáram.
Alma érik, potyog a makk,
finomságot cipel vállam.

Kell is az, mert nem sokára,
majd az ősz is elköszön.
Bezárkózom a lakásba,
s nem jövök ki, esküszöm!

Fontos hát, hogy összeszedjem,
amit télen ehetek.
Amikor már hó takarja,
én azon már nevetek.

Addig viszont szorgoskodom,
gyűjtögetek jó sokat.
Nem érek rá meghallgatni
én az időjósokat!

Aranyosi Ervin © 2018-09-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

dec
8

By

Aranyosi Ervin: Mesélő levelek

Category: Állatok, természet Tags: , , , , , , , , , , 1 Comment


Aranyosi Ervin: Mesélő levelek

A természet lágy ölében
leveleket olvasok.
Elvarázsol és nem számít,
merre járok hol vagyok.

Mesék kelnek szárnyra bennem,
azt súgják a levelek.
– Meséljétek most el nekem,
hogy mi történt veletek!

Meséljetek a tavaszról,
mikor a rügy kifakadt.
Fénylő Napról, az esőről,
amikor az úgy szakadt!

Meséljetek a madárról,
aki köztetek dalolt,
s álmotokról, mely meglepett,
míg a madár dala szólt.

Meséljetek kis fészekről,
mit egy madárpár rakott,
kibélelt madár lakásról,
ahol fióka lakott.

Meséljetek nyári égről,
melegről, mi lebegett,
meséljetek turistáról,
ki vidáman nevetett.

Meséljetek a patakról,
amit innen láttatok.
Mókusról mely köztetek járt,
mikor reá vártatok.

Meséljetek meleg nyárról,
amit bús ősz követett,
bántó szélről, vad viharról,
melyet eső övezett.

Meséljetek a színekről,
ami közben változott,
hogy lett zöldből, sárga, barna,
olyan, mit az ősz hozott.

Hogy lettetek ilyen szépek,
drága, fénylő levelek,
hogy lett végül a fázós föld
beterítve veletek?

A természet lágy ölében
leveleket olvasok.
Arról írnak, a lét múlik,
bőgnek már a szarvasok…

Aranyosi Ervin © 2017-12-08.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

szept
26

By

Aranyosi Ervin: Ősz van

Category: Állatok, természet Tags: , , , , , , , , 5 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Ősz van

Ősz van, hűvös idő,
didergős a reggel.
Nem is találkozunk
víg madársereggel.

Mogorva a kedvünk,
a lelkünk is fázik.
Felhők mögött a Nap,
s a Föld könnyben ázik.

Ám az erdő, az szép,
újra kivirágzott,
színes levél formál
ezernyi virágot.

A szélnek nem tetszik,
nagyját leszaggatja!
Gyászinduló lenne,
a szarvasbőgés hangja?

Én nem így gondolom,
inkább jövőt ígér,
hogy egyszer véget ér,
az a közeli tél.

Ha a tél közeleg,
tavasz jár nyomában.
A jövő csírája
itt ébred a mában!

Aranyosi Ervin © 2017-09-26.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

szept
4

By

Aranyosi Ervin: Eljött az ősz

Category: Állatok, természet Tags: , , , , , , , , , , 3 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Eljött az ősz

Eljött az ősz, mint minden évben,
s hogy miért kedves énnekem?
Talán, mert folyton megcsodálom,
színessé teszi életem..

Kimegyek hát egy árnyas parkba,
s körül hordom tekintetem.
Figyelem múló szép varázsát,
hogy mit mutat megint nekem.

Levelek szállnak ágról-ágra,
kergeti őket lenge szél.
Elmúlást hozva a világra,
egy újabb tavaszról mesél.

Hallgatja Napunk fenn az égen,
aranyló fénye megkopott.
Nem ragyog úgy, mint nem oly régen,
fényéből tán a Hold lopott.

Nézem a fák színes ruháit,
mind-mind bohócnak öltözött.
Érzem bohémmá őszült lelkük
mesevilágba költözött.

Talán a Föld most halni készül?
Vagy csak álmodni megpihen?
Megállna örök körforgása?
– Az nem lehet, én nem hiszem!

Mégis leveti rőt ruháját,
eldobja mind a színeket,
pucér fákat már nem takarja,
s a gúnyos szél megint nevet!

Nézem a megalázott fákat,
hisz nem csak levelük veszett,
hitük sincs már, s tán tőlem várnak,
új tavaszra ígéretet.

Ne sírjatok, nincs minden veszve,
épp csak a szél megágyazott,
álom borul a nagy világra,
s ne félj te fa, nem vagy halott!

Csupán csak megpihenni kéne,
tavaszra erőt gyűjteni,
álmodni boldog, szebb világot,
amit új év tölt majd teli.

Nem múlik el soha az élet,
egy nap majd újjá születik.
Legyetek büszkék a jövőre,
ti lesztek majd a szüleik.

Az elmúlás csak pillanatnyi,
halált új születés követ.
Nehezen megy, ki menni készül,
s örül, ha újra eljöhet.

Kísérjen halkan öröm-óda,
zenéljen hozzá kósza szél.
Álmod erőd majd visszaadja,
hogy újra élő, s szép legyél!

Aranyosi Ervin © 2017-09-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

nov
18

By

Aranyosi Ervin: Üzen az Ősz

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , 3 hozzászólás

Üzen az ősz
Aranyosi Ervin: Üzen az Ősz

Üzen az Ősz: – Nyugodj le végre!
Minek a lázas rohanás?
Ülj le egy padra, nézz fel az égre,
érintsen meg bűvös varázs.

Ne rohanj el az élet mellett,
engedd a szépet hatni rád.
Akik megállnak, szépre lelnek,
azokkal megáll a világ.

Mikor lassulsz lecsendesülve,
a lelked is életre kel.
Nem erőlködsz nekifeszülve,
a lét értelmét éred el!

Hagyod, hogy vigyen áramlása,
s eljuttat céljaid felé.
Segít a szíved dobbanása,
s vágyad az utat meglelé.

Nem is kell megkeresni módját,
csak csendben, várni, hogy legyen.
Nem kell „harccal legyőzni Tróját”,
s átmászni minden gond-hegyen.

Nem kell balgán sikerre törni,
harcban legyőzni másokat.
Elég egy székben hátradőlni,
s teremni hagyni álmokat.

Szebbet teremthetsz szeretettel,
lélekből kapva az erőt.
Szebb világot alkot az ember,
békéset, s tisztán élhetőt.

Nem hajt tatár, anyagi érdek,
szíved csak szépre éhezik.
Érzéseid vonzzák a szépet,
amely úgyis megérkezik.

Engedj el végre minden görcsöt,
s hagyd, hogy a csónakod vigyen.
A pillanat, ha lazán töltöd,
úrrá lesz minden irigyen.

Álmodj nagyot, álmodj merészet,
s figyeld, a gondolat teremt!
Valóra váltja az egészet,
neked adva a végtelent.

Üzen az Ősz: – Nyugodj le végre!
Engedd csak szállni az időt!
Ülj le egy padra, nézz fel az égre,
figyeld a vágyad, s hagyd hatni őt!

Aranyosi Ervin © 2016-11-18.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

nov
12

By

Aranyosi Ervin: Ősz vére csorgott…

Category: Állatok, természet Tags: , , , , , , , , , , 2 hozzászólás

ősz vére csorog
Aranyosi Ervin: Ősz vére csorgott…

Ősz vére csorgott rá a fákra,
halódik már, bár nem halott.
Még mókus ugrál ágról-ágra,
s a harmat dérré megfagyott.

Tó tükre simul part ölébe,
s a fák – mint óvó, lágy kezek,
intenek búcsút – mert a télbe,
a természet elérkezett!

Ráfagy az idő már a fákra,
széllel harcol a sok levél,
nem készülnek a túlvilágra,
lelkük zizeg, vaj’ mit remél?

A szépségesbe belehalni,
látod, csak ily módon szabad.
Nyomot hagyni, és fenn maradni,
amíg az élet elszalad.

A sok levél – megannyi lepke,
szárnyát kibontva elrepül.
Beleolvad a végtelenbe,
s magára lel tán legbelül.

A tó vízén még egyet úsznak
– messze utazó csónakok –
szép földi létet koszorúznak:
– Ne temess el, még itt vagyok!

Halálos tán, mégis magasztos,
hisz télre majd tavasz jön el!
S ha a világ majd új tavaszt hoz,
szerelem jön, s körülölel.

Aranyosi Ervin © 2016-11-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva


 

okt
27

By

Aranyosi Ervin: Az ősz

Category: Állatok, természet Tags: , , , , , , 3 hozzászólás

az ősz
Aranyosi Ervin: Az ősz

Nem haldoklik, csak más világba készül,
az élet színeivel kiegészül.
Új valóságot, új élményt teremt,
egy cseppbe gyűjtve be a végtelent.
Megágyaz, avarágyat hint magának,
megőrzi minden emlékét a mának,
és álmában egy új tavaszt remél.
Elszenderül, csak hadd jöjjön a tél!

Aranyosi Ervin © 2016-10-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

szept
27

By

Aranyosi Ervin: Őszi szél

Category: Állatok, természet Tags: , , , , , , , , , 3 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Őszi szél

Eljött az Ősz, eljött megint,
a Nyár, mint vándor búcsút int,
átadja most kihűlt helyét.
Kitöltötte az idejét.
Elsápadnak a levelek,
kis életük most lepereg,
színük fakul s kitudja, tán
egy sem marad ott fenn a fán.

Rajtuk tapos az őszi szél,
körtáncba kezd pár holt levél,
s ahogy a bús, vén ősz fütyül,
táncot ropnak a fák körül.
Az útra szép szőnyeg kerül,
amint az avar szétterül.
Süvítve fut a szél tovább,
s hajbókolnak az őszi fák.

Az őszi szél, bizony nagyúr,
hol elcsitul, hol megvadul.
Néha felhőket tol fölénk,
lucskos esőt loccsant közénk,
néha még langyan simogat,
vagy napokon át sír sokat.
Mikor kifárad megpihen,
fodrot simítva a vízen.

Aranyosi Ervin © 2016-09-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

« Older Posts
Newer Posts »