Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

okt
16

By

Aranyosi Ervin: A vasárnap ajándék

Category: 1 kép 1 vers Tags: , , , , , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: A vasárnap ajándék

A vasárnap attól ékes,
hogy ma minden lehetséges!
Mert ma együtt van a család,
– hogy figyelmét onthassa rád!
Nincs rohanás, nem vár munka,
van idő mindannyiunkra!
Közös élmény, közös játék:
minden vasárnap ajándék!

Aranyosi Ervin © 2022-10-16.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

febr
7

By

Aranyosi Ervin: Lóbeszéd – szóbeszéd

Category: 1 kép 1 vers Tags: , , , , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Lóbeszéd – szóbeszéd

Hej barátom, miért fetrengsz ott a porban,
mielőtt megálltam, idejében szóltam!
Nem hiszem, hogy nekünk versenyeznünk kéne,
persze, ha egódnak erre van igénye…
Az őrangyalodat éppígy megelőzöd,
sebed nyalogatni azután nem győzöd!
A nagy rohanásnak látod, ez a vége?
Kászálódj fel szépen, és ülj vissza végre!
Hej barátom, miért kellett úgy sietned,
most pórul járt embert láthat a nép benned!
Persze, én a mesés repülést is láttam!
Na, felülsz, vagy inkább kullogsz csak utánam?

Aranyosi Ervin © 2022.02.07.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

jan
27

By

Aranyosi Ervin: Változás, a lét értelme

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , 2 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Változás a lét értelme

Keresed a lét értelmét,
de elmédben nem leled.
Fel kellene ébresztened
mélyen alvó lelkedet,
aki tudja, honnan jöttél,
hogy e létben mért vagy itt,
aki hallja forrásodnak
támogató hangjait.

Elveszel a rohanásban,
gondod napról napra nő,
Az életed sínhez kötött,
ez benne a bökkenő!
Hitrendszered meghatároz,
nem mersz utat váltani,
pedig, hogyha megváltoznál,
az nem tudna ártani!

A változás bűvös eszköz,
és gyógyító fordulat.
S ne hidd, hogy a kínlódáson
a jó Isten jól mulat!
Bár tudnád, hogy a kezedben
ott van az irányítás,
csak a gyeplőt kéne fognod,
s te vezetnél, nem vitás!

Bátorság kell, s persze vágyak,
álmaid repítsenek,
engedd hát az angyaloknak,
utadon segítsenek!
Változnod kell, hogy irányíts,
mozgass meg minden követ,
s meglátod a változásban
az egész világ követ!

Mindezt persze szeretettel,
jósággal tedd, kérlek én!
Induljon a mi lelkünkből
szebb jövő e földtekén!
Hittel telve és reménnyel,
a sors változtatható!
Csak a választ kell keresned,
mi az életben a jó?

Lassíts hát a rohanásban,
várd be végre lelkedet!
Lélek nélkül teremteni,
egyszerűen nem lehet!
Kormányozd a léghajódat,
ne legyen sínhez kötött,
arcod végre napfény érje,
fent a fellegek fölött.

Változás, a lét értelme,
unott, ami megszokott.
Ha kiléptél a sémákból,
világod is változott.
Ne hagyd, hogy a sors lökdössön,
térj ki előle, ha kell,
s meglátod a változással,
életed jó útra lel!

Aranyosi Ervin © 2020-01-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

máj
26

By

Aranyosi Ervin: A fény templomában

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , Leave a Comment

Festmény: Harsányi István – Fények

Aranyosi Ervin: A fény templomában

Isten valódi templomában jártam.
Ott volt, jelen volt, köszönt is nekem.
Csodásabb volt annál, amit vártam,
s én ámuldoztam – Drága Istenem!
Mondd mért nem látunk lelki szemeinkkel?
Mondd mért teremt az ember poklokat?
Hisz világunknál csodásabb hely nem kell,
mondd hogy lehetnénk ettől boldogabb?

Nagy rohanásban elsuhan az élet,
megállni, és egymásra sincs időnk.
A teremtésed porrá, semmivé lett,
s magunkra húztuk fájón a szemfedőnk?
Pedig a fény özönlik, egyre árad,
csak szemünk nehéz nyitva tartani,
mert attól tartunk, abba belefárad,
próbáljuk inkább szavad meghallani.

A hangokat a külvilágból várjuk,
ha lelkünkből szólsz nem figyelünk rád,
pedig templomod bárhol megtaláljuk,
hisz lépten-nyomon ott él a csodád.
Inkább a rosszak árnyékában élünk,
s a fény helyett sötétség vesz körül.
A tudatlan lét homályában félünk,
ahol a lélek sohasem örül.

Én templomodra végre rátaláltam,
és mutatnám, hogy más is lássa meg!
Hisz élhetnénk mind boldogokká váltan,
ha kérnénk fényed, lelkünk váltsa meg!
Tán általa mi is feltámadhatnánk.
Napfényre lépve élni kezdenénk.
Látva a fényt, csodádnak hangot adnánk,
s talán a jóság költözne belénk.

Aranyosi Ervin © 2019-05-26.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

jún
26

By

Aranyosi Ervin: Rohanás

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Rohanás

Rohanás az élet, elejétől végig?
Aki inkább sétál, azt mind megítélik?
Azt mondod rá: – Lusta, nem teszi a dolgát!
– hisz az élet sok-sok feladatot rótt rád!
De vajon ez igaz? Futni kell, rohanni?
Mindent, ami szépség, magunk mögött hagyni?
Nem kéne megállni, s élvezni a létet?
Ha szabad ember vagy, ki siettet téged?
Azt mondod: – Az idő! – Találkoztál véle?
Láttad, érintetted, megtudtad, hogy él-e?
Az óra mutatja, méri ahogy múlik,
szóval erre figyelsz az életen túlig?

Mért sietsz és hová? Rohansz a munkába?
Monoton dolgozol, terhekkel megáldva.
Amit meg keresel, élelemre költöd,
s a pénzből vett ruhát önmagadra öltöd,
hogy legyen szép göncöd a munkába járni,
hogy abból kitűnjön, hogy nem vagy akárki?
Autót is veszel, hogy munkába járhass,
forgalmi dugókban órák hosszat állhass!
Kell egy saját lakás, vagy egy egész ház is,
ettől leszel házas? Vagy ez másik frázis?
Igaz, csak aludni jársz haza hét közben,
hogy kuckód áráért még többet időzz benn,
a munkahelyeden, ahová „hazajársz”,
hol a megváltásként majd a nyugdíjra vársz.

Gondolkodtál azon, hol van időd élni?
Ha az életről kell a gyereknek mesélni,
mit fogsz elmondani, miről szól az élet,
ha rájössz, hogy nem a sajátodat éled?
Mit tudsz felmutatni? Mi marad utánad,
ha végre leteszed egyszer majd munkádat?
Azt mondod, de szép volt, élvezted mind nagyon,
s boldoggá akkor tesz majd a gyűjtött vagyon,
amikor már nem tudsz rohanni, sietni,
ha már nem vagy képes fiatalos lenni?
Nem mozog a tested, s nincsen már rád szükség,
fiatalok jönnek, hogy a vasat üssék!

Boldoggá fog tenni, hogy folyton rohantál,
hogy az élet mellett szépen elszaladtál?
Ezt a szép hozományt adtad gyermekednek,
hogy azok boldogok, kik belegebednek?
Azoknak van pénzük, kocsijuk, nagy házuk,
csak a gazdagságtól boldog a családjuk?
Az idő elfolyik, a pénz köddé válik,
az élet tükréről a foncsor leválik,
mögötte a múltad üressége látszik,
s úgy érzed Teremtőd a lelkeddel játszik.
Pedig te adtad el az ördögnek lelked,
hisz a rohanásban örömödet lelted.

Nem így volt?

Aranyosi Ervin © 2018-06-26.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

 

ápr
30

By

Aranyosi Ervin: Kerestelek és rád találtam

Category: dalszöveg Tags: , , , , , , , , , , , , Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Kerestelek és rád találtam
(dalszöveg)

1. rész
Kerestelek a fényben,
de nem voltál sehol,
sötétben sem leltelek,
elvesztél valahol?
Kerestelek lenn a földön,
de sehol sincs nyomod,
hiába nézek fel az égre,
hova szívem álmodott.

Kerestelek könyvekben,
és elmélyült tudásban,
hegycsúcsára törtem,
a föld mélyére ástam.
Kerestelek csillogásként,
a mások szemében,
nem sikerült mégsem veled
soha szembe néznem.

Követnélek bárhová,
hová csak út vezet,
de nem talállak sehol
olyan szegény a képzelet.
Kerestelek tiszta szívvel,
várt a nagyvilág,
én bejártam eget-földet,
de nem találtam rád!

2. rész
Nem találtalak meg
a rohanásban én,
úgy éreztem
nincsen szerencsém.
De nem kellett más hozzá,
csupán egy gyertyafény,
és vezetett a
hit és a remény.

Önmagamba néztem,
figyeltem lelkemet,
fejemben a zsongás
elcsendesedett,
s te ott álltál előttem
és megérintettél,
s éreztem lelkemben
hogy mindig szerettél.

Itt élsz te bennem
és benned élek én.
érezlek, látlak,
fényt töltesz belém.
Kíséred léptem,
ott vagy mindenhol,
ha szólítalak
minden válaszol.

3.rész
Rád leltem a fényben,
ott vagy a sötétben,
itt vagy lent a Földön,
s fent a magas égben.
megbújsz minden könyvben,
szemből hulló könnyben,
ma már könnyen látlak,
mindig megtalállak

Követlek, s utamat
lábnyomodban járom,
s fellelek mindenben,
bárhol a világon.
Ott dobbansz a szívben,
könnyed mozdulatban,
csak lelkem volt vak,
én voltam tudatlan.
Amíg nem láttalak,
igen, én voltam tudatlan.

Aranyosi Ervin © 2018-04-30.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

nov
18

By

Aranyosi Ervin: Üzen az Ősz

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , 3 hozzászólás

Üzen az ősz
Aranyosi Ervin: Üzen az Ősz

Üzen az Ősz: – Nyugodj le végre!
Minek a lázas rohanás?
Ülj le egy padra, nézz fel az égre,
érintsen meg bűvös varázs.

Ne rohanj el az élet mellett,
engedd a szépet hatni rád.
Akik megállnak, szépre lelnek,
azokkal megáll a világ.

Mikor lassulsz lecsendesülve,
a lelked is életre kel.
Nem erőlködsz nekifeszülve,
a lét értelmét éred el!

Hagyod, hogy vigyen áramlása,
s eljuttat céljaid felé.
Segít a szíved dobbanása,
s vágyad az utat meglelé.

Nem is kell megkeresni módját,
csak csendben, várni, hogy legyen.
Nem kell „harccal legyőzni Tróját”,
s átmászni minden gond-hegyen.

Nem kell balgán sikerre törni,
harcban legyőzni másokat.
Elég egy székben hátradőlni,
s teremni hagyni álmokat.

Szebbet teremthetsz szeretettel,
lélekből kapva az erőt.
Szebb világot alkot az ember,
békéset, s tisztán élhetőt.

Nem hajt tatár, anyagi érdek,
szíved csak szépre éhezik.
Érzéseid vonzzák a szépet,
amely úgyis megérkezik.

Engedj el végre minden görcsöt,
s hagyd, hogy a csónakod vigyen.
A pillanat, ha lazán töltöd,
úrrá lesz minden irigyen.

Álmodj nagyot, álmodj merészet,
s figyeld, a gondolat teremt!
Valóra váltja az egészet,
neked adva a végtelent.

Üzen az Ősz: – Nyugodj le végre!
Engedd csak szállni az időt!
Ülj le egy padra, nézz fel az égre,
figyeld a vágyad, s hagyd hatni őt!

Aranyosi Ervin © 2016-11-18.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

jan
15

By

Aranyosi Ervin: Sietnem kell dolgozni!

Category: 1 kép 1 vers Tags: , , , , , , , 1 Comment

Sietek a munkába
Aranyosi Ervin: Sietnem kell dolgozni!

Jaj, Istenem, rohannom kell,
el ne késsek ma megint!
Vár reám a munkahelyem,
s a nyűg menetrend szerint!
Vár reám a mókuskerék,
kezelője én vagyok.
Sürgök,forgok, fontoskodok,
egész nap csak rohanok.
Eredménye? Semmi nincsen,
– csak a nagy kerék forog –
de figyeli a főnököm,
állok, avagy dolgozok?
Fizetésem éppen annyi:
– nem hal éhen a család!
Lakásom sem csoda-villa,
s nincsen forgó kacsaláb.
Csak annyi jut, hogy megéljünk,
nejem és a gyerekek.
S büszke vagyok, mert a gyárnak
munkásokat nevelek!

Aranyosi Ervin © 2016-01-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

febr
11

By

Aranyosi Ervin: Illúzió az élet

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , 2 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Illúzió az életAranyosi Ervin festménye

Aranyosi Ervin: Illúzió az élet

Látod, látod, – illúzió az élet,
de rajtad áll, hogyan, s mivé teszed!
Lehet boldog, s kesergős is a léted,
csak attól függ, melyiket „élvezed”.
Az álmaid válnak mindig valóra,
ha rosszat álmodsz, hát azt is kapod.
De válhat szebbé a megálmodott óra,
válhat csodává mindegyik új napod!

Csak rajtad áll, s tiéd a felelősség.
Te választod magadnak az utad.
Hol kell a lágyság, hol pedig erősség,
– figyelj, – s a lelked mindent megmutat.
A rohanás, az sosem vezet célra,
a külvilág belülről változik!
Figyelj a benned szunnyadó varázsra,
és nézd csak végig, mint egy jó mozit!

Aranyosi Ervin © 2014-02-11.
A vers és a kép megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva