Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: A hűség mintaképe


Aranyosi Ervin: A hűség mintaképe

Tiszta szívek, meleg szemek,
– fagyott lelkek melegszenek.
Szemeiből hűség árad,
szeretni Ő sosem fárad.
Odaadó, visszaváró,
nap, mint nap kapuban álló.
Mindig szeretetért koldul,
háttal neked sose fordul.
A szavadban vakon bízik,
s ha kell, elkísér a sírig!

Aranyosi Ervin © 2023-12-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Mai fohász


Aranyosi Ervin: Mai fohász

Ha belém költözik a félelem,
kérlek, akkor is legyél velem!
Adj nyakamba szép virágkoszorút,
tüntess el végre, minden háborút!

Tégy erőssé és fogd a kezemet,
legyen szívedben érző szeretet,
és emelj fel, jó emberré tegyél,
olyanná, aki éppen érted él!

Emelj fel, kérlek, gyermeked vagyok,
a világomba beleolvadok,
hittel reménnyel teszem dolgomat,
lesz holnapom, s lehetek boldogabb!

Ne hagyj elveszni félelmek között!
Lássam Napom a zord felhők mögött!
Álmodjak szebbet, s jobbat, mint mi van,
ne higgyek el hazug szót naivan.

Ne rettegjek, hisz nincsen rá okom,
hadd elmélkedjem szép világomon,
és vedd le rólam elmém láncait,
hadd járjam el világom táncait!

Adj szeretetet, érző tiszta fényt,
a szívemben tartsd élőn a reményt,
hogy lesz még álmom, boldog holnapom,
hogy vágyaimra válaszod kapom!

Aranyosi Ervin © 2023-11-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Isteni forrás


Aranyosi Ervin: Isteni forrás

Isten forrásában lubickol a lélek.
Körülvesz, befogad, bennem tiszta fény lett!
Bárcsak tudnék folyton csak reá figyelni,
benne felolvadni és örömre lelni!
Fény-energiából születtünk a Földre,
külvilág tükrében fénylőn tündökölve.
Gondolati felhők takarják el fényünk,
nyomasztó világok akarják, hogy féljünk!
De, csak azt kellene megértenünk végre,
hogy a Nap, mindennap felkúszik az égre,
s ha fénye nem látszik, akkor is világít,
fénye felhők mögött, éppen úgy szikrázik.

Lehet kívül sötét, ha lelkünkben fény él,
jobb is kiragyognod, inkább, minthogy félnél!
Csodáld hát világod, lásd benne a szépet,
lelked fénycsóvája vezéreljen téged!
Szeretet a kulcsa egy boldog világnak,
de kívül keresve nemigen találtad.
Fordulj hát befelé, keresd meg a csended,
az isteni forrás ott csordogál benned!
Szeretet-forrásod enged szélesedni,
érré, kis patakká, majd folyóvá lenni!

Engedd, hogy szívedből jósággal kilépjen,
másokhoz eljutva, más szívekhez érjen!
Amikor teheted csodáld a világod,
emeld fel lelkedet, légy tőlük megáldott!
Hisz, amit kívül látsz az is Isten része,
csodákból épül fel a világ egésze.
Csodálj minden élőt, szeretet emeljen,
engedd, hogy a lelked boldogságra leljen!
S mert Isten nem harcol, nem lehet legyőzni,
próbálj forrásában hosszasan időzni!

Aranyosi Ervin © 2023-08-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Az őzike pettyei


Aranyosi Ervin: Az őzike pettyei

Tiszta barna volt a hátam,
– valami rám csepegett,
ettől kaptam a bőrömre,
ilyen apró pettyeket.
Ám, bárkivel találkoztam,
azt mondta, hogy jól mutat,
ha kijönne a bundámból,
fessek én rá másikat!

Aranyosi Ervin © 2023-06-07.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Befogadtak


Aranyosi Ervin: Befogadtak

Befogadtak, elfogadtak,
köztük jól érzem magam.
Úgy szeretnek, ahogy vagyok,
s jobbá lesznek általam.
Viszonzom a szeretetet,
mert a szívük tiszta még.
Nem hiszem, hogy jobb lenne,
ha falkavezért játszanék.

Aranyosi Ervin © 2023-06-03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Fekete a hajunk


Aranyosi Ervin: Fekete a hajunk

Látod, mindkettőnknek fekete a haja,
s ebből nem származik senkinek se baja!
A fekete cicák ugyanolyan szépek,
mintha más színekkel megfestve lennének!
Lelkük éppoly tiszta, mint akit szeretünk,
gyakran bohóckodunk és együtt nevetünk!
Jó együtt a játék, figyelünk egymásra,
s büszkék vagyunk társunk fekete hajára.
Fekete a hajunk, nem vagyunk egyformák,
ám a barátságunk vidámságot szór ránk!

Aranyosi Ervin © 2023-03-31.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Kinek játszol, minek látszol?


Aranyosi Ervin: Kinek játszol, minek látszol?

Kinek akarsz erősnek látszani?
Miért kell mindig a hőst játszani?
Miért fojtod el a lelket mosó könnyet?
Ki kinevet, hidd el, annak se könnyebb!

Sírj hát nyugodtan és vállald önmagad!
Felszabadítja lelked, igazad!
Ha megkönnyebbülsz és nincs már szenvedés,
a könny helyét vegye át nevetés!

Ne mutass mást, mint ami a valós,
a kényszer-mosoly sosem mutatós,
rajta látszik a dac, a fájdalom,
a súly mely ott ül közben válladon!

Kinek játszod a színlelt szerepet,
kinek segít, ha nem jó teneked?
Színész lennél és színház a világ,
s a nézők miatt viselsz maskarát?

Ez a szerep, hidd el, megbetegít,
hiába játszod, rajtad nem segít!
Megéri-e másabbnak látszani,
síró lélekkel örömöt játszani?

Jobb lenne tán, ha vállalnád magad,
s azt élnéd meg, aki valóban vagy,
s lehetnél hős, nem játszva szerepet,
s áradna rád a jóság, szeretet.

Az együttérzés, sosem szánalom,
mutasd csak ki bátran, ha fáj nagyon!
Ne rejtegesd szívednek rejtekén,
könny mossa el, s legyen öröm helyén!

Sok erős szív hal látszatba bele,
mert képtelen megbirkózni vele,
de tetteti, hazudja szerepét,
és elrohan mellette csak a lét.

Sírj hát, mutasd ki az érzéseid,
a könny tisztítsa vörös szemeid,
hogy aztán tisztán, csak igazat láss,
hadd jöjjön el a szív-feloldozás!

Sírd ki magad és tedd le terheid,
súlytalanul élvezhesd perceid,
meríts erőt és legyél, aki vagy,
tiszta lélek, ki olykor sírni hagy!

Aranyosi Ervin © 2022-05-30.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ha szemébe nézel – Összefogás az állatokért


Aranyosi Ervin: Ha szemébe nézel – Összefogás az állatokért

(Kenyeres Erika a Mancs a szívre Alapítvány vezetője által rendelt vers)

Ha szemébe nézel, szeretete árad,
számára nincs semmi, értékesebb nálad!
Sosem kicsinyel le, megbecsül, értékel,
szeretettel szolgál egész életével.
S milyen keveset kér, csupán az idődet,
csupán simogatást, kedvességet tőled.
Elég, ha ránézel, már ezért is hálás.
Könnyebb általa a jó emberré válás.

Refrén:
Ha megmentesz egy állatot,
a világod megszépül,
Hálájával, szeretettel
a lelked is épül!
Ha megmentesz egy állatot,
magad is megmented,
életével, tiszta szívvel,
csupa jót lát benned!

Ha szemébe nézel, látod tiszta lelkét,
legyen te általad az ő léte szebb lét!
Ne kösd sose láncra, hadd éljen szabadként,
felelős vagy érte, ne éljen hát rabként!
Megtanít szeretni, s szeretetet vár el,
és ha a lelkedben majd e kincsre rálel,
kicsi szíve boldog, mindent megtesz érted,
s legjobb, ha életét majd végig kíséred!

Refrén:
Ha megmentesz egy állatot,
a világod megszépül,
Hálájával, szeretettel
a lelked is épül!
Ha megmentesz egy állatot,
magad is megmented,
életével, tiszta szívvel,
csupa jót lát benned!

Etesd szeretettel, etesd finomsággal,
bánj mindig úgy vele, mint egy jó baráttal!
Kezed simogasson, örömöt okozzon,
engedd, hogy a szíve csak érted dobogjon!
Etesd szeretettel, pátyolgasd a lelkét,
add neki idődet, élvezd ki figyelmét!
A te feladatod, hogy gondoskodj róla,
legyen minden napra örülni valója!

Refrén:
Ha megmentesz egy állatot,
a világod megszépül,
gyógyítja a lelkedet,
ezt adja segítségül!
Ha megmentesz egy állatot,
magad is megmented,
életével, tiszta szívvel,
csupa jót lát benned!

Aranyosi Ervin © 2022-01-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Követem a Napom


Aranyosi Ervin: Követem a Napom

Követem a Napot,
fényével vezessen,
elindulva felé,
példakép lehessen!
Hisz tanulom tőle
én is ragyogásom,
hadd legyen másokra
nekem is hatásom.

Hadd öntsek tiszta fényt
én is nyílt szívekbe,
megmutassam, könnyebb
világot szeretve!
S úgy, mint fénylő Napom
odafent az égen,
szórom a világra
érző, tiszta fényem.

Szép szavakkal, vígan,
tudó, bölcs reménnyel,
életet mutató,
jövőt hozó képpel.
Teszem, mit vállaltam,
mert ez lett a dolgom,
csak az értetlenért
néha morgolódom!

Úgy, ahogy a Napom,
világom csodálom,
s hiszem e planéta
megvalósult álom.
Meg kéne őriznünk
a szép utókornak,
hogy legyen jövője
mából nyíló holnap.

Sajnos, sok a felhő
a bolond világom,
emberi butaság
árnyékait látom,
sötétbe borít
az anyagias világ,
s ott a fény hiánya
bántja azt, aki lát.

Életre születtünk
és nem haldokolni,
rút félelmeinkért
másokat okolni,
inkább feloldódni
természet ölében,
hadd pihenjen lelkünk
Isten tenyerében.

Tükrözzük hát együtt
drága Napunk fényét,
őrizve lelkünkben
szebb jövőnk reményét.
Figyelmünk irányát
tereljük a jóra,
hadd válhasson szebbé
mától minden óra!

Aranyosi Ervin © 2021-08-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szabadság utáni vágy


Aranyosi Ervin: Szabadság utáni vágy

Nem élhetek kalitkában,
nem viselné lelkem el,
hiszem, hogy egy szabad lélek
ennél többet érdemel!
Hazugsággal körbezárva,
fuldoklik az akarat,
engedjétek fennen szállni
lelkem, mint egy madarat!

Nem akarok haldokolni,
egy egész életen át,
ki akarom terem tolni,
fentről nézni a határt!
Dacolni a végtelennel,
megélni, aki vagyok!
Gúzsba kötve félelemmel
lelkem kihűl, nem ragyog!

Szeretnék a Nappal szállni,
vagy felhőkre ülni fel,
aki lennénk, azzá válni,
s látni azt, mi érdekel!
Együtt szállva zúgó széllel,
víg zászlókat bontva ki,
nem törődve száz veszéllyel,
igazamat mondva ki.

Szeretném a világ tükrét
megmutatni, tartani,
szeretném az igaz szónak,
tiszta hangját hallani.
És ha végre szabad lennénk,
mutathatnám az utat,
a szabadság nemcsak emlék,
mit az álmom megmutat.

Mindig pont úgy kéne élnem,
ahogyan szívem vezet,
rabsorsomat lecserélnem,
tiszta lélekkel lehet!
Az igazság vízét innám,
béke lenne énbennem,
szabadságomat kivívnám,
szépre kéne ébrednem.

Egyedül, vagy együtt kéne
lerázni a láncaim?
Nézz a lelked legmélyére,
hasonlók a vágyaink!
Ne éljünk hát kalitkában,
ne viseljük el tovább,
legyen helyünk a világban,
s éljünk meg minden csodát!

Aranyosi Ervin © 2021-08-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva