Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Nem adom fel!


Aranyosi Ervin: Nem adom fel!

Tudom, hogy meg tudom csinálni,
képes vagyok rá, úgy hiszem!
Nem kell jobb alkalomra várni,
én most ezt véghez is viszem!
Nem baj, ha más nem is hisz bennem,
megmutatom, hogy ki vagyok!
Megvan hozzá a képességem,
szellemem szépen kiragyog!
S ha nem megy egyből, nem adom fel,
úgyis tudom, hogy sikerül,
ha végtelen vágy ég szívemben,
minden a helyére kerül!

Aranyosi Ervin © 2023-09-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Isteni forrás


Aranyosi Ervin: Isteni forrás

Isten forrásában lubickol a lélek.
Körülvesz, befogad, bennem tiszta fény lett!
Bárcsak tudnék folyton csak reá figyelni,
benne felolvadni és örömre lelni!
Fény-energiából születtünk a Földre,
külvilág tükrében fénylőn tündökölve.
Gondolati felhők takarják el fényünk,
nyomasztó világok akarják, hogy féljünk!
De, csak azt kellene megértenünk végre,
hogy a Nap, mindennap felkúszik az égre,
s ha fénye nem látszik, akkor is világít,
fénye felhők mögött, éppen úgy szikrázik.

Lehet kívül sötét, ha lelkünkben fény él,
jobb is kiragyognod, inkább, minthogy félnél!
Csodáld hát világod, lásd benne a szépet,
lelked fénycsóvája vezéreljen téged!
Szeretet a kulcsa egy boldog világnak,
de kívül keresve nemigen találtad.
Fordulj hát befelé, keresd meg a csended,
az isteni forrás ott csordogál benned!
Szeretet-forrásod enged szélesedni,
érré, kis patakká, majd folyóvá lenni!

Engedd, hogy szívedből jósággal kilépjen,
másokhoz eljutva, más szívekhez érjen!
Amikor teheted csodáld a világod,
emeld fel lelkedet, légy tőlük megáldott!
Hisz, amit kívül látsz az is Isten része,
csodákból épül fel a világ egésze.
Csodálj minden élőt, szeretet emeljen,
engedd, hogy a lelked boldogságra leljen!
S mert Isten nem harcol, nem lehet legyőzni,
próbálj forrásában hosszasan időzni!

Aranyosi Ervin © 2023-08-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Tessék, tessék mosolyogni!


Aranyosi Ervin: Tessék, tessék mosolyogni!

Tessék, tessék mosolyogni,
hiszen a Nap ránk ragyog!
A mosoly egy csodás holmi,
s tőle jobbkedvűbb vagyok!

Belenézek a tükörbe,
árasztom a mosolyom.
Visszamosolygok magamra,
és ezt jónak gondolom!

Másokra is ragyogtatom
mosolyomat kedvesen,
és ha visszamosolyognak,
nagyboldogan meglesem!

Szép szívekbe mosolyt hagyok,
boldogan dobogjanak!
Kedvességgel teljenek meg
mind, a kimondott szavak!

Próbáld ki csak jóbarátom,
mindenkire mosolyogj!
Ha szomorú a világod,
közönyéből kiragyogj!

Derítsd fel a rosszkedvűt is,
zavarj össze haragost!
Mosolyodtól körülötted,
legyen minden csak napos!

Tessék, tessék mosolyogni,
el ne dugd a mosolyod,
hiszen ez egy nagy varázslat,
sokkal több, mint gondolod!

Aranyosi Ervin © 2023-06-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Bár látnád már


Aranyosi Ervin: Bár látnád már

Ujjaim közt, mint homokszemek,
úgy folynak el a percek.
Megmutatnám világom neked,
az álmaim életre kelnek.

Refrén:
Bár látnád már azt, amit én,
bár éreznéd, hogy van még remény,
jobb terem majd a régi helyén,
ha szívünkből ragyog a fény!

A holnapunk éled, ránk mosolyog,
a Földünk, ha kell tovább forog,
az idő száll, még lesznek korok,
míg az órán fut a homok!

Refrén:
Bár látnád már azt, amit én,
bár éreznéd, hogy van még remény,
jobb terem majd a régi helyén,
ha szívünkből ragyog a fény!

Az óránkban a homok pereg,
s eljön a perc, hogy felébredek,
hiszem, talán majd jobban leszek,
s egy új világról énekelek.

Refrén:
Bár látnád már azt, amit én,
bár éreznéd, hogy van még remény,
jobb terem majd a régi helyén,
ha szívünkből ragyog a fény!

Aranyosi Ervin © 2023-03-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Szemüvegen át


Aranyosi Ervin: Szemüvegen át

Szemüvegen át nézed a világod,
s csodálkozol, hogy sérül valóságod,
néha homályos, máskor felnagyít,
és elhiszed, a média tanít!
Mindennap másra fókuszál figyelmed,
mutatják, hogy ma kit kell irigyelned,
s elhitetik, hogy az élet nehéz,
s ezt látja mind, aki csak belenéz.

Lelkeden át kellene tisztán látnod
és megtalálnád élhető világod.
De te csak másolsz – mindennap ezt teszed –
pápaszemed naponta felveszed.
Vakságot okoz ez az okuláré,
s a tiéd rosszabb, mint egykor volt apádé,
bár igazat, jót, az sem mutatott,
megvezetett és út szélén hagyott.

Mit rád adtak, a szemüveg homályos,
az igazságot látni akadályoz,
elvakít és csak a csillogást adja,
a valóságot tőled megtagadja.
Bárcsak az ember az igazat meglátná,
élete értelmét végre megtalálná,
s ledobná végre az évezredes láncot,
ami rabbá tette az egész világot.

A szemüveged le kéne végre tenned,
hisz a csodád, nem kívül van, tebenned!
S ha egyszer majd lelkedből kiragyog,
lőn világosság, s te pedig hagyod,
hogy fény vezesse minden léptedet,
a világod végre megértheted!
Szíveddel láss, dobd el szemüveged,
s az élet onnan egyszerűbb lehet!

Aranyosi Ervin © 2022-11-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Egy borongós dal


Aranyosi Ervin: Egy borongós dal

Mikor elvesztettél
minden álmot,
semmid sem maradt,
bezárták kalitkába
szabadság-madarad.
Elrabolták, ami szép volt,
minden elveszett,
s úgy érzed, Teremtőd
sem fogja már kezed.

Refrén:
Porrá zúzták a világod,
agyonnyomnak a napok,
felőröl a puszta kétség:
– Mire lettem, s mért vagyok?

Mikor nem bízol már senkiben,
mert átvertek sokan,
s látod, hogy a birkanép is
a halálba rohan.
Megpróbáltál mást mutatni:
– létet,  élhetőt,
körülötted az üresség
mégis egyre nőtt.

Refrén:
Porrá zúzták minden álmod,
agyonnyomnak a napok,
felőröl a puszta kétség:
– Mire lettem, s mért vagyok?

Mikor elpattan az utolsó húr,
s elhallgat dalod,
megélni ezt a létet
már nem is akarod.
Elvonulsz, hogy ne is lássad,
hogy pusztul a világ,
sajnálni sem vagy képes,
nem tud hatni rád!

Refrén 2:
Porrá zúzták ami áldott,
agyonnyomtak a napok,
felőröl a puszta kétség:
– Mire lettem, s mért vagyok?

Lehet vége a világnak,
köddé válnak a napok,
elszáll mindenféle kétség,
és a lélek kiragyog…

Aranyosi Ervin © 2022-07-14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: A játék csodája


Aranyosi Ervin: A játék csodája

A játék csodája éppen abban állhat,
– általa a lélek szabadabbá válhat!
Nincsenek korlátok, szabad a képzelet,
nincsen bántó szándék, így nem árthat neked.
A játék egy csoda, olyan mint az álom.
Az élet értelmét benne megtalálom.
Nem rémiszt a világ, nincs bennem félelem.
Hívlak, – az életben, – játsszál te is velem!

Mert amíg a lélek játszadozni képes,
nem lehet köze a megöregedéshez,
mert ameddig játszik, meg nem komolyodhat,
s nem éli meg soha életét halottnak.
Játék csak az élet, részt kell benne venni,
amíg játékos vagy, nem fogsz öregedni!
Nem hatnak teherként rád a napi gondok,
azok, kik játszanak – bizony – nem bolondok!

Játék hát az élet, játszadozni hívlak,
játékosan, de jól, élni megtanítlak,
hogy élvezhesd mindazt, mi történik veled,
s ha tetszik, majd lelked bensődből kinevet!
Mélyből elrévülve, mosolyként kiragyog,
érezheted végre: – Én élek, itt vagyok!
Ezért sose felejts el élőn játszani,
és ne akarj többé felnőttnek látszani!

Maradj inkább mindig lélekben kisgyerek,
és gondold bátran azt: – Én játszani merek!
Élvezd ki a létet, a játék örömét,
s a lelked meggyógyul, hogyha sok öröm ért!
Szabadítsd fel végre rabszolga lelkedet,
csalogass másokat, hogy szálljanak veled,
s legyen a lét csodás, mesés játék csupán,
mit végig élvezel, s nem átvészelsz bután!

Aranyosi Ervin © 2021.11.09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Az én hiszekegyem


Aranyosi Ervin: Az én hiszekegyem

Hiszek a mesében,
hiszek a jóságban,
hiszek egy létező,
igaz valóságban.
Hiszem, hogy az ember
eleve bűntelen,
s hiszem kárhozottak,
akikben bűn terem.

Hiszek a végtelen
isteni csodában,
hiszek az emberben,
hiszek fűben, fában!
Hiszem, e világra
mind okkal születtünk,
s minden perc egy csoda,
amikor szerettünk!

Hiszek önmagamban,
s hiszek minden lényben,
s hiszek a világot
átölelő fényben!
Hiszem, hogy azért van,
hogy lelkünkkel lássunk,
feléledjen bennünk
elveszett tudásunk!

Hiszek a reményben,
hiszek én a hitben,
hiszem, jót akarva
bennem él az Isten!
Hiszem, okkal jöttem,
s keresem az okot,
és a sötétségből
lassan kiragyogok!

Aranyosi Ervin © 2021.11.06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ne borongj!


Aranyosi Ervin: Ne borongj!

Ne hagyd, hogy a felhők elvegyék a kedved,
nem a bánatodért szórnak földre nedvet,
csupán terheiktől most megszabadulnak,
rosszkedvük könnyei – hidd el – ezért hullnak!

Mi lenne, ha te is letennéd a terhed,
s nem hurcolna lelked bánatot, keservet!
Szíved vidámodna, boldogan dobogna,
s arcod újra élne, újra mosolyogna.

Hisz a felhők mögött örök napfény ragyog,
ettől a tudattól már is jobban vagyok,
hiszen, ha a mámat gondfelhők takarják,
a holnapot tőlem elvenni akarják.

De én ezt nem hagyom, inkább kiragyogok,
a gondjaim sorát jó szívvel hagyom ott,
s megkeresem inkább a derűst, a szépet,
s várom, milyen csodát tartogat az élet?

A gondfelhők mögött belső Napom ragyog,
s én döntök arról, hogy beléjük ragadok,
vagy inkább keresek okot nevetésre,
s inkább a vidámat, a jót veszem észre!

Mától ne borongj hát, ragyogtasd mosolyod,
jobb ha világodba a derűt belopod,
s kerülöd a fájót, ami földre ránthat,
ha folyton mosolyogsz, elkerül a bánat.

Ha sikerül lelked mosolygóssá tenned,
az isteni szikra fénnyé válik benned,
s a megoldásokat elhozza az élet,
s hidd el, világod is gazdagabban éled!

Hagyd a bús felhőket egymagukban sírni,
te ússz boldogságban, s könnyebb lesz kibírni,
keresd a ragyogást, vidámságot, szépet,
s figyeld hogyan válik csodássá az élet!

Aranyosi Ervin © 2020-09-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Rossz időben is vidáman


Aranyosi Ervin: Rossz időben is vidáman

Ne hagyd, hogy az idő elvegye a kedved,
ha a felhők sírnak, s könnyeik csepegnek,
nem kell velük sírnod, nevess rajtuk bátran,
őrizd meg a napot lelked udvarában.
Kezdj el kiragyogni, mosolygósan, szépen,
akad vidám dolog az ember életében!
Gondolj hát azokra, s legyen jobb a kedved,
mindig van ezer ok, amin kell nevetned!
Húzd fel szájad szélét, hagyd hogy mosolyogjon,
hagyd hogy szemeidből lelked kiragyogjon!
Járja át a tested a mosoly, a derű,
hiszen szebben élni, ennyire egyszerű!

Aranyosi Ervin © 2020-06-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva