Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Bár látnád már


Aranyosi Ervin: Bár látnád már

Ujjaim közt, mint homokszemek,
úgy folynak el a percek.
Megmutatnám világom neked,
az álmaim életre kelnek.

Refrén:
Bár látnád már azt, amit én,
bár éreznéd, hogy van még remény,
jobb terem majd a régi helyén,
ha szívünkből ragyog a fény!

A holnapunk éled, ránk mosolyog,
a Földünk, ha kell tovább forog,
az idő száll, még lesznek korok,
míg az órán fut a homok!

Refrén:
Bár látnád már azt, amit én,
bár éreznéd, hogy van még remény,
jobb terem majd a régi helyén,
ha szívünkből ragyog a fény!

Az óránkban a homok pereg,
s eljön a perc, hogy felébredek,
hiszem, talán majd jobban leszek,
s egy új világról énekelek.

Refrén:
Bár látnád már azt, amit én,
bár éreznéd, hogy van még remény,
jobb terem majd a régi helyén,
ha szívünkből ragyog a fény!

Aranyosi Ervin © 2023-03-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Az élet homokórája

Kóródi Mária grafikája

Aranyosi Ervin: Az élet homokórája

Peregnek a homokszemek,
így múlik az élet.
Lelkedben, mint fénylő kincsek,
gyűlnek az emlékek.

Órák, percek, pillanatok
az arcodra írnak,
bőrödet e szép iratok
használják papírnak!

– Ne szégyelld! Az idő múlik,
s lelkedet tanítja!
Elviheted léten túlig,
hisz azt gazdagítja.

Arcodon a vésett ráncok,
végigtáncolt lélek-táncok!

Aranyosi Ervin © 2017-12-03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva