Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Diákoknak – tanévkezdéshez

Aranyosi Ervin: Diákoknak – tanévkezdéshez

Élvezzétek tiszta szívvel
az új dolgok tanulását,
ismerjétek meg az ember
eddig megszerzett tudását!
Mutassatok érdeklődést,
tekintsétek szép kalandnak,
szép szellemi tápláléknak,
amit a tanárok adnak!

Éhes szivacs az elmétek,
ha figyeltek meglátjátok,
kitágulhat ez a világ,
oly sok szépség vár még rátok!
Mennyi mindent képes az ész
– mikor nyitott – megjegyezni,
felnőttként majd milyen jó lesz,
ezt a tudást elővenni!

Jobb megértve, befogadva,
saját kincsetekké téve,
s amikor kell, az életben,
elmétekből elővéve.
Ne legyen hát nyűg tanulni,
hisz a tudás oly nagy kincsünk,
segít hogy a függöny mögé
kíváncsian betekintsünk!

Álljatok hát nagy örömmel,
s nyitottsággal minden napnak,
hiszen, akik nem küszködnek,
mindig sokkal többet kapnak!
Vidáman könnyebb az élet,
tanuld csak meg a „miért”-et,
hiszen sokkal többé válhatsz,
ha a világot megérted!

Örüljetek a társaknak,
kik nap mint nap körülvesznek,
ők is sokszor tanítanak,
s elfogadóbbá is tesznek!
Próbáljátok megérteni,
lelküket, mi motiválja,
nem kell velük versenyezni,
az iskola nem versenypálya!

Lássátok bennük a szépet,
mindegyikben ott az érték,
de nem mindenki mutatja,
és gyerekenként más a mérték!
Ki ebben jó, ki meg abban,
s van, ki álarcát mutatja,
nem nyílik meg ellenfélnek,
ki gyengeségét kutatja.

Ám a jó lélek segíthet,
elfogadás kell, s megértés,
maradjon ki irigykedés,
rossz akarat, s minden sértés!
Ismerd meg a társaidat,
próbáld szívvel elfogadni,
ami belőle hiányzik,
próbálj neki abból adni!

Mindenkinek van hibája,
s azon javíthat az ember,
de csak odafigyeléssel,
kedveskedő szeretettel.
Minden új nap tartogathat
valami jót számotokra,
jutnak hát belőle bőven,
mindig a hétköznapokra.

Aranyosi Ervin © 2024-08-26.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Torokcsakra

A Mandala színeit Aranyosi Éva adta hozzá: – Torokcsakra

Aranyosi Ervin: Torokcsakra

Éter elemhez kapcsolódom, égkék e csakra színe,
az ő száma a tizenhat, és jobbá kell tennie!
Ez a szellemi síkhoz áll jóval inkább közelebb,
egészség szolgálatában, megőrzőként jót tehet!
Tőle függ a nyirokrendszer, és az önkifejezés,
másokkal a megértetés, mert csak tudni, az kevés.
Leleményes, képzeletdús, találékony is lehetsz,
segít tudni a világról, hogy azt mi kell, felfedezd!
Fontos hát, hogy más is értse, gondolatod, szavaid,
ha kimondod, szabaddá tesz, láncoktól megszabadít!
Lényeges a megértésben, te is megérts másokat,
a gondolat áramlásban, megtisztítva támogat!

Aranyosi Ervin © 2024-07-08.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Itt és most


Aranyosi Ervin: Itt és most

Szembesülni önmagammal,
egy érdekes találkozás.
Együtt rezegni bent egy hanggal,
amit nem hallhat senki más.
Megismerni, hogy ott a mélyben,
egy érző, szép lélek lakik,
s eggyé válva, ott, egy személyben,
így lehetünk csak valakik…

Feloldódni az „itt és most-ban”,
megélni azt, mi adatott,
s tenni teremtő állapotban,
átírni jobbá a napot!
Értékeinket felismerni,
kiállni mindig magunkért,
s adni lélekből emberséget,
a jobbá váló holnapért!

Nem hagyni hajónk zötykölődni
hétköznapok hullámain,
sorsba önként beletörődni!
Teremtsenek már szavaink!
Miénk a gondolat hatalma,
ne adjuk hát át senkinek!
A tudás fáján érő alma,
ha nem használod, akkor minek?

Nem kígyó volt, ki nekünk adta,
s a tudás, az a hatalom!
Amiről tudatlan lemondok,
mert használni nem akarom?
Tudatlanok, megvezetettek
nyissátok végre szemetek,
a világ úgy tud jobbá válni,
ha győzni fog a szeretet!

Igazságot helyére tenni,
elzavarva a hazugot,
ne kelljen tudatlanná lenni,
ismerjem fel, hogy több vagyok!
Atyánk az élő, kegyes Isten,
mely mindenségben létezik,
nevével durván visszaélnek,
s a lélek ezért éhezik.

Jó lenne végre azzá válnunk,
akik valójában vagyunk,
Isten gyermekeként kiállnunk,
s tudni, hogy nyomokat hagyunk!
Egymás lelkébe szépet szórni,
lélek-magot, ami kikel,
lelkünkön át az Úrhoz szólni,
s nem versenyezni senkivel.

Élni, a létet megcsodálva,
a természetben Istenünk,
mert itt van, a csodává válva,
a világunkban, itt, velünk!
S nem is kell hozzá imádkozni,
beszélgess bátran el vele,
lelkedben meg fog mutatkozni,
benned is ott él eleve!

Az itt és most-ban megtalálod,
ha lelked mélyén jól figyelsz,
teremtőd, s egyben jó tanárod,
s nála majd megértésre lelsz!
Boldoggá tesz, ha reá hallgatsz,
ha lelked mélyén megleled,
megsúgja: – Többé meg nem halhatsz! –
s mindig is itt volt teveled!

Keresd hát őt a lelked mélyén,
hisz ő maga a szeretet,
örömre lelsz léted megélvén,
csak hunyd le bátran szemedet!
Csodád magadban megtalálod,
s ha azzal végre egyesülsz,
valóssá válik a világod
s végre a helyedre kerülsz!

Aranyosi Ervin © 2021.09.12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Út a megértéshez

Aranyosi Ervin: Út a megértéshez

Hej, ha megértenéd, nem rettegnél tőle,
csak okát keresnéd, s tanulnál belőle!
Magadtól gyógyulnál, természetes módon,
s nem csak annak hinnél, ki „keres a bolton”.
Nem pusztítanád el tested vegyszerekkel,
hanem gondolkodnál, mint értelmes ember.
Hinnél Teremtődben, javadat akarja,
ha hagyod, felemel szeretőn a karja.
Ő sosem bántaná azt, akit teremtett,
csak ismerned kéne az isteni rendet,
amit úgy alkotott, hogy javadra váljon,
s benne a lelked is megnyugvást találjon!

Mindennek alapja természeti törvény,
s nem húzhat a mélybe tudományos örvény.
Csak érzelmi sokkok okozhatnak rákot,
meg kéne értened végre a világot!
Minden elváltozás a javadra válik,
nem úgy, mint a léted fenyegető pánik!
Mert az ijedtségtől kimerül a lélek,
s vele hal a test is, úgy hat, mint a méreg!
Hiszem, ha értenéd, sokkal tovább élnél,
többet gondolkodnál, s kevesebbszer félnél,
s nem hinnél el mindent, amit reád mérnek,
ha tudnád, a tanok már nem sokat érnek.

Sokszor voltál rákos, csak nem tudtál róla,
nem törődtél vele, s kimásztál alóla,
s mert nem látott orvos, nem olvasták reád,
meggyógyított téged, ki a lelkedbe lát.
Ha Isten kezéből nem vennéd ki sorsod,
hiszen gyermeke vagy, az ő lelkét hordod,
bíznod kéne benne, éppen jobbá válni,
saját életedért lelkesen kiállni!
Keresni a választ, mi van a háttérben?
– Mily lelki trauma ért, amit átéltem?
Csak egy segítő kell, aki végig hallgat,
aki nem követel lenéző hatalmat.

Ki kell hát mondanod, ami nyomja lelked,
a kimondott szóban válaszra kell lelned!
Mert, ha eltitkolod, elrejted magadban,
mérgezed a lelked megnövő adagban.
S mi a lelked bántja, testedre is kihat,
ha lelked szomjazik, a tested sem ihat!
Ha az energia nem áramlik benned,
ez a blokk földhöz köt, szárnyalni nem enged.
Mondd ki sérelmeid, könnyíts a lelkeden,
ne lógjon mázsás súly folyton életeden!
Ha lelked megtisztul, s végre újra szabad,
meggyógyul tested is, és jól érzed magad!

Aranyosi Ervin © 2020-02-19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Önzetlen barát


Aranyosi Ervin: Önzetlen barát

Kicsi vagy még, s nem érted a világot,
nem tudod még, mi történik veled.
Hát ezért jó, ha van egy jó barátod,
és körbevesz megértés, szeretet.
Majd nagyra nősz és akkor majd megérted,
a szeretetnél nincs nagyobb csoda.
Mert egyszer rég segítő kezét kérted,
de Ő az egész szívét adta oda.

Aranyosi Ervin © 2013-09-204.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Elbambultam


Aranyosi Ervin: Elbambultam

Kicsit elbambultam,
épp befelé nézek.
Kezd már összeállni
a sok apró részlet.
Kezdem megérteni,
hogy miért születtem,
miért nem oroszlán,
csak egy cica lettem…

Aranyosi Ervin © 2013-06-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva