Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Én nem értem…


Aranyosi Ervin: Én nem értem…

Nem értem, miért kell az egyre több vagyon,
miért boldogíthat az önző hatalom?
A Föld számos kincsét boldogan szórja szét,
s adja önmagától, mindőnknek, mindenét.
Hiszem, hogy az érzés, még jobban boldogít,
ha jószándék emel, s a hit látni tanít,
mikor álmot adhatsz, békét, megélhetést,
s jó szót, amely ápol, s abból nem is kevést!
Hogy tudnánk mi végre jól elhitetni azt,
nem nyújt a gazdagság felhőtlenül vigaszt!
Hogy sokkal boldogabb az, ki mást megetet,
kinek a szívéből árad a szeretet.

Nem értem, hogy miért hazudnak annyian,
igazságból talán – mint ember – annyi van?
Az egyik emberét, másik mért nyomja el?
A gyengébbik léte, miért nem érdekel?
Ma már csak az erős hoz rút törvényeket,
amit betartani, nem is kell, csak neked!
Mert behajtják rajtunk és leverik, ha kell,
de a jóemberségünk, sosem vehetik el!
Mért nem hagyják nekünk, hogy éljünk egyszerűn?
Most szegénynek lenni, már néha-néha bűn!
Mért kötik meg folyton a dolgos kezeket,
melyeket vezérel önzetlen szeretet!

Nem értem, hogy miért lett ilyen a világ,
hiszen önként nyílik mindegyik kis virág,
a természet élőn magától működik,
csak az ember az, ki pénzéért ügyködik.
Csodálkozol rajta, hogy egyszer kihalunk?
Ki lehet a hibás? Vedd észre, mi magunk!
Mert hogy hibás célok tévútra vezetnek,
s a szívek megfagynak, oly ritkán szeretnek.
A bús fejünkre száll félelem, rettegés,
s a bölcs ember ki szól, már rettentőn kevés,
hiszen mások írják sorsunk és életünk,
lézengünk a létben, mert ez jutott nekünk!

Nem értem, mért nehéz a sarkunkra állni,
itt, e földi létben, boldogokká válni?
Ember számba venni, mindazt, aki magyar,
aki szép hazánkban boldogulni akar?
Nem értem, mért nehéz újra összefogni,
mért könnyebb egy népnek elbújni, nyafogni?
Annyit szenvedett már ez a drága nemzet,
mások bűnét hordjuk, mint súlyos keresztet!
Meg kellene fognunk végre egymás kezét,
nem hagyva világunk szóródni szerteszét!
Itt e szép országban építsünk szebb jövőt,
szeretettől élőt, szebb világra törőt!

Aranyosi Ervin © 2021-03-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A világ értünk van


Aranyosi Ervin: A világ értünk van

Értünk van a világ minden fénylő kincse,
s mégsem élünk benne fénylőn, gazdagon.
Mert amíg van, aki sajátnak tekintse,
néhány kézben fénylik a csodás vagyon.

Amíg birtoklásról szól csupán az élet,
amíg a pénz mondja meg azt, hogy ki vagy,
addig nem a saját életedet éled,
s tékozló világod könnyen veszni hagy.

Ma csupán az érzés az, ami sajátod,
de azt is uralná a gazdag világ.
Ha nem figyelsz oda, talán nem is látod,
érzéseiden át próbál hatni rád.

A világ értünk van, élnünk kéne benne,
ha megnyitnád szíved, a fény körül venne.

Aranyosi Ervin © 2018-03-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Péntek van, és tizenhárom!


Aranyosi Ervin: Péntek van, és tizenhárom!

Péntek van, és tizenhárom!
A szerencsém alig várom,
hogy egy vagyon rám találjon,
s mind-mind a javamra váljon!

Tizenhárom van, és péntek!
Akik négy levelűt téptek
lóheréből, nagyot léptek,
mert szerencsés létbe értek.

Ez a nap, a vonzás napja!
Aki hiszi, meg is kapja,
– álmainak van alapja –
kinccsel telik a kalapja!

Persze vannak megint mások,
akik félők, s babonások,
– ezek persze rossz szokások –
félelmükre akad száz ok!

De jobb inkább jóra várni,
jólét áramában állni,
szeretettől jobbá válni,
szerencsére rátalálni.

Péntek van, és tizenhárom!
Én e naptól a jót várom!
A szívemet nagyra tárom,
így jobbítom a világom!

Aranyosi Ervin © 2017-10-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Mennybe nyíló kiskapu

Mennybe nyíló kiskapu
Aranyosi Ervin: Mennybe nyíló kiskapu

Ne kincset gyűjts, ne aranyat!
Inkább élményeket.
Élj meg vidáman száz nyarat,
s élvezd, amíg lehet!
Társakra lelj az utadon,
s legyenek álmaid!
Az igaz kincs, a nagy vagyon,
már szívedben lakik!

Mert ott tanyáz a szeretet,
a mindent éltető.
Ha végre átértékelnéd,
látnád, hogy élhető!
Ha megnyitnád a szívedet
és azt adnád mid van,
ráéreznél, hogy élhetünk
eképp  mindannyian.

Izzó vágyak vezessenek
hát szép célok felé,
az emberek szeressenek
az életbe, belé.
Mert, ha a szépen jár eszünk,
hát szépet is kapunk.
Akkor majd boldogok leszünk,
mert lesz egy kiskapunk.

Egy kis kapu amelyen át,
szebb létbe léphetünk,
ahol már vár egy szebb világ,
hol tisztán élhetünk.
Ott vár reánk a földi menny,
élménytől gazdagon.
s szíved mutatja merre menj,
hol  boldogság vagyon!

Aranyosi Ervin © 2016-11-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Kicsi kezem üres, látod?

Aranyosi Ervin: Kicsi kezem üres, látod?

Kicsi kezem üres, látod?
Mégis adhatok neked!
Kicsi szívem összes kincse,
az áradó szeretet!
Szeretném, ha elfogadnád,
s visszaküldenéd nekem.
A világ is szebbé válna,
s általa az életem.

Kicsi szívem összes kincsét,
ha kéred, neked adom!
Ez az összes gazdagságom,
s ez a legnagyobb vagyon!
Mikor adom gazdagítlak,
szegényebb mégsem leszek,
nemcsak téged emellek fel,
magammal is jót teszek!

A jó érzés most a lényeg,
érezd tőle jól magad,
amikor majd ezt megérted,
attól leszel gazdagabb!
Öröm árad szép szívedbe,
s visszaragyog én reám.
oly jó lenne, ha e szépet,
mint egy ékszert hordanám.

Kicsi kezem üres, látod?
Még sincs nálam gazdagabb!
Szeretetem szórom széjjel,
mégis egyre több marad!
A szeretet, mit kiküldök,
a lelkembe visszatér,
túlárad és fénylőn csordul,
s hálás vagyok mindezért!

Jó lenne, ha megértenék
végre már az emberek,
hogy szeretet nélkül élni
egyszerűen nem lehet!
Ha a kezünk üres is még,
a szívünkből adhatunk,
s ha a másik viszonozza,
máris boldogok vagyunk!

Aranyosi Ervin © 2013-04-06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szabadítsd fel a lelked

Aranyosi Ervin: Szabadítsd fel a lelked

Szerelem, izzó szenvedély?
Ez kellene, hogy szebben élj?
Vagy kincsek, gazdagság,vagyon,
ez tenne boldoggá nagyon?

Hogy szállj, repülj a föld felett,
s ne kössön gúzsba döbbenet?
Tested táplálja élelem,
s lelked ne bántsa félelem?

Feledd a múltad, hisz halott!
s megbetegít mit rád rakott.
Bánat, harag oldódjon fel,
legyél szabadabb ennyivel.

Álmodj merészet és nagyot,
s ha biztatót vársz, itt vagyok.
Emeld szemed az égre fel,
s jöjjön egy új kor végre el.

Aranyosi Ervin © 2012-05-10.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva