Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Sose hagyd el magad!


Aranyosi Ervin: Sose hagyd el magad!

Hej, de sokan sírnak, hogy megöregedtek,
hogy nehezen mozgók, fáradtabbak lettek.
Pedig ez nagy dolog, hosszú létet élni,
sok régi kalandot, újakra cserélni.
Persze, az embernek, gyakran fáj a teste,
nyűgös, lassan jön el számára az este.
Kár, hogy a vágyait hagyja kialudni,
pedig jó lett volna, ennyi mindent tudni!

Csakhogy a figyelem iránya változott,
s amit egykor talán álmokra áldozott,
az most fájdalmakra, testi betegségre,
s hogy az pont attól van, nem is veszi észre.
Hiszen, ha figyelme, a rosszra irányul,
még több rosszat vonzhat, s az élet silányul.
A panaszkodással és a kesergéssel,
fájdalmat, kórságot a szívedbe vésel.

Pedig van már időd magadra figyelni,
bölcsen gondolkodni, új utakra lelni,
csak az öregségért hálásnak kell lenned,
és a régi szikra újra gyúlhat benned.
Hiszen akad olyan, mit még te sem láttál,
amit fiatalon sohasem próbáltál,
Amire az idő, akkor nem volt elég,
mikor csalogatón tették egykor eléd.

Most a régi vágyat le kéne porolni,
írj hát bakancslistát, kezdjed felsorolni,
mi az, amit régen, úgy szerettél volna,
aztán fogj csak neki, valósítsd meg sorban.
A kifogásokat ne keresd, sőt, vesd el,
vágyaidnak sorát soha ne temesd el!
Amíg élsz és mozog a kezed, a lábad,
keress örömöket, teljesítsd be vágyad.

Nyisd, hát ki az ajtót, mi rabbá tett téged,
enged ki rab lelked, vár reád az élet!
Okkal éltél eddig, s nem, hogy beteg legyél,
hanem örülj, szeress, alkoss, csodát tegyél!
Valósítsd meg álmod, vagy segíts másoknak,
kik negatív hittől folyton nyomorognak!
Mutasd meg, hogy lehet örülni, nevetni,
panaszkodó létet magadról levetni.

Sose hagyd el magad, járd az utad végig,
ne félj, hogy a lábad, lekopik majd térdig!
Élvezd az életet, s ne károgj, mint varjak!
– Szélként jöttem ide, hogy nagy port kavarjak!
Hogy, ami nem tetszik, azon én javítsak,
jövő nemzedéket új hitre tanítsak!
A zokszót, a panaszt, a földbe tapossam,
hogy a lelkem vásznát szép, tisztára mossam.

Ami berágódott, meg kell olajozni,
lelked a pokolból vissza kéne hozni!
Rájönni, hogy sírod eddig magad ástad,
esélyt kéne adnod a feltámadásnak!
Hát ne hagyd el magad, mutass másnak példát,
s mire régen vágytál, azt a mában éld át!
Meglátod, ha végre szeretet vezérel,
Isten is támogat, mind a két kezével!

Hiszen mit veszthetnél, ha tennéd a dolgod?
Mi szeretnél lenni, szomorú, vagy boldog?
Nyisd ki azt az ajtót, mit magadra csuktál,
s engedd létrehozni, amit szíved diktál.
Élőn haldokolni többé sohasem kell,
a szép földi létbe élni jön az ember!
Teremts szeretettel, holnap váró vággyal,
gazdagodj az élő, csodaszép világgal.

Aranyosi Ervin © 2020-01-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Megyek tovább


Aranyosi Ervin: Megyek tovább

Kiléptem a nyárból,
őszbe fordult épp a pillanat.
Kiléptem a nyárból,
s látom, hogy az időm hogy szalad!
Érzem, hogy az időm elszalad!

A zord télre várni,
fázós szívvel nem nagyon szabad,
remény nélkül állni,
hol a lét is végleg megszakad!
Hol a lét is többfelé hasad!

Refrén:
Álmaimban élek még tovább,
nem játszom el a rémült ostobát,
felhúzom a lélek bocskorát!
az utamon így megyek tovább,
az utamon így megyek tovább!

Új tavaszban élek,
hol a vágyak bimbót bontanak,
egyre csak remélek,
leomlanak fáradt kőfalak,
és az élet árad, mint patak.

Refrén2:
Álmaimban élek még tovább,
nem játszom el a rémült ostobát,
felhúzom a lélek bocskorát!
Az utamon így megyek tovább!
Álmaimban élek még tovább,
nem játszom el a rémült ostobát,
felhúzom a lélek bocskorát!
Az utamon így megyek tovább!
Az utamon így megyek tovább!
Megyek tovább!

Aranyosi Ervin © 2018.09.30.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Felülről nézve


Aranyosi Ervin: Felülről nézve

Felülről nézve minden szebbnek látszik,
felülről nézve a lélek is szabad!
Vidám a lét, mikor a lélek játszik,
ne láncold hát a gondokhoz magad!

Ne ragaszkodj a múltadhoz erősen,
csak lecke volt, mert kellett, hogy tanulj!
Ha volt, ki bántott, már nem haragszik Ő sem.
Bocsáss meg! Nem kell, hogy miatta földre hullj…

Szállj szabadon, a vágyak adnak szárnyat,
és néha kell, hogy felhőszélre ülj!
Hessentsd csak el a lelkedről az árnyat,
mely földre húz, s nem enged, hogy repülj!

Felülről nézve minden sokkal könnyebb,
a gondok is kisebbnek látszanak.
A holnapok is könnyedebben jönnek,
ha fennen szárnyalsz, s lelked is szabad.

Felülről nézve, apró kis kockákból,
összeáll minden, s teljes lesz a kép.
Ha álmaidban hitrendszered nem gátol,
az élet mindent letesz majd eléd!

A terheket nem kell magaddal vinned,
a fájó múlt mindenben visszahúz.
Tapasztalatként használd az alsóbb szintet,
s figyeld napod, belőle mit tanulsz!

Aranyosi Ervin © 2018-08-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szeretném érteni


Aranyosi Ervin: Szeretném érteni

Szeretném érteni végre az életet.
Mikor más történik, az vajon mért lehet?
Hiszen eltervezem, szépen kitalálom,
aztán döccen egyet, s indul a rémálom.

Amikor megélem, padlóra kerülök,
teremtett poklomból újra menekülök,
sínre teszem szépen vonatom kerekét,
s érzem a világom, megint csak meseszép.

Nagyon tisztán látom, mások hol hibáznak,
s bár tudom, hogy fentről én rám is vigyáznak,
mégis végigjárom ugyanazt az utat,
amire a lélek tilos jelzést mutat.

Teszem a dolgomat, teszem és nem értem.
Megélni a létet, különleges érdem?
Szóval, gondolattal teremtek, mint mások,
de a tudásvággyal saját csapdát ások.

Jó lenne, ha tudnám az isteni tervet,
tudatában lennék minden intő jelnek.
Érteném, mit mutat, nekem mit tanácsol?
Piedesztált épít, vagy bitófát ácsol?

Vajon válaszúton hogyan, miként döntsek,
folytassam a régit, vagy tiszta vizet öntsek
élet-poharamba? Melyik lesz előnyös,
melyik emel égbe, s melyik ragaszt földhöz?

Hisz meg vagyok áldva szabad akarattal,
Isten sosem gátol, sohasem marasztal.
A tapasztalaton én vesztek, vagy nyerek,
mindenből tanulva, mint egy isten-gyerek.

Tudom, az érzések sokat segíthetnek,
ha figyelek rájuk, mennybe repíthetnek.
Ám én mégis mindnek keresem az okát,
s hiszem logikával meglelem a csodát.

Szeretném érteni végre a világot,
amivel Istenem egykoron megáldott.
Elmém nem hagy nyugton, tudni akar mindent,
magyarázat kéne, mit keresek itt lent?

Mert mióta élek, s az eszemet tudom,
kanosszámat járom, itt a földi úton,
hiszen a tudatom tudva akar élni,
érzéseket akar, tényekre cserélni.

Mindent tudni akar, és logikát keres,
mitől lesz az ember boldog és sikeres?
Saját életére, hogyan képes hatni,
megértés nélkül is mindent elfogadni?
Aranyosi Ervin © 2018-06-18.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Kiállni a sorból

Aranyosi Ervin-Kiállni a sorból
Aranyosi Ervin: Kiállni a sorból

Mikor egy irányba nézünk,
hogy változik világképünk?
Egy a célunk, egy az álmunk?
Mindig közös úton járunk?
Biztos, hogy csak az a jó út,
hogy a mások útját rójuk?
Lehet, más életét éljük?
Álmainkat elcseréljük?
Ha nem megyek, különc vagyok?
Jobban tudják ezt a nagyok?

Mi lenne, ha másként élnék,
ha az újtól én nem félnék?
Mennék saját vágyam után,
s nem másokkal vakon, bután?
Felfedezném a világot,
meglátnám, mit más nem látott!
Igaz, csak egyedül lennék,
nem kísérne senki sem még.
A szeretet hiányozna,
az életem magányt hozna?

Biztos nincs, ki velem jönne?
Kinek pont így hullik könnye?
Talán akad olyan lélek,
kinek tetszik ahogy élek.
Aki mindent hátrahagyna,
álmodozó lény maradna,
kiben él a lélek lángja,
ki a végtelent kívánja!
Ki egy szebb világot épít,
s nem őrzi a romos régit!

Aranyosi Ervin © 2017-03-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Mennybe nyíló kiskapu

Mennybe nyíló kiskapu
Aranyosi Ervin: Mennybe nyíló kiskapu

Ne kincset gyűjts, ne aranyat!
Inkább élményeket.
Élj meg vidáman száz nyarat,
s élvezd, amíg lehet!
Társakra lelj az utadon,
s legyenek álmaid!
Az igaz kincs, a nagy vagyon,
már szívedben lakik!

Mert ott tanyáz a szeretet,
a mindent éltető.
Ha végre átértékelnéd,
látnád, hogy élhető!
Ha megnyitnád a szívedet
és azt adnád mid van,
ráéreznél, hogy élhetünk
eképp  mindannyian.

Izzó vágyak vezessenek
hát szép célok felé,
az emberek szeressenek
az életbe, belé.
Mert, ha a szépen jár eszünk,
hát szépet is kapunk.
Akkor majd boldogok leszünk,
mert lesz egy kiskapunk.

Egy kis kapu amelyen át,
szebb létbe léphetünk,
ahol már vár egy szebb világ,
hol tisztán élhetünk.
Ott vár reánk a földi menny,
élménytől gazdagon.
s szíved mutatja merre menj,
hol  boldogság vagyon!

Aranyosi Ervin © 2016-11-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Kinőni a szürkeségből

kinőni a szürkeségből
Aranyosi Ervin: Kinőni a szürkeségből

Kinőni a szürkeségből, ez az én nagy álmom!
Problémák közt, gondok között, helyem nem találom.
Ez az élet rólam szóljon, ne csak mindig másról!
– Nevetésről, vidámságról, huncut kacagásról!
Nem állok hát be a sorba, hol sok birka béget,
hol az élet rabszolgaság, s hamarabb ér véget!
Vágyaimat megélhetem akadályok nélkül,
kinövök a szürkeségből, s boldog leszek végül!

Azt javaslom, te se akarj szomorúan élni!
Ha akarod, tudok neked napfényről mesélni.
Nézd csak milyen csodálatos a Nap ragyogása,
hadd legyen hát a mi lelkünk tökéletes mása!
Mindig csak a mában élek, nem húz vissza múltam,
elfelejtem, ami bántott, azokból tanultam!
Mindenkinek megbocsátok, aki régen bántott,
haragomat úgy vetem le, mint egy nagykabátot.

Nem irigylek soha senkit, mert többje van nálam,
megkaphatok bármit, amit könnyen elbír vállam.
Ha elhiszem: – Megérdemlem, méltó vagyok rája,
a vágyam beteljesedik, s nem lesz akadálya!
Képes vagyok teremteni bármit a világon,
csak a hitem legyen erős, s vonzza, mire vágyom!
Nem szürkülök be a porba, tudod, az nem élet,
és ha figyelsz, szavaimmal felemellek téged!

Aranyosi Ervin © 2016-11-05.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Légy a sorsod teremtője

légy a sorsod teremtője
Aranyosi Ervin: Légy a sorsod teremtője

Múltad szemetére sose építs várat!
Abból keserűség, harag, méreg árad.
Életed kormányát vedd saját kezedbe,
gondolataidat ápold, tegyed rendbe!

Mert, amit ma gondolsz, jövőd arra épül,
a szép gondolattól a holnapod szépül.
Amit régen hittél, azt hagyd ott a múltban,
lépj ki onnan bölcsként, tényekből tanultan!

Kerested az utad, s rossz irányba mentél?
Szép álmaid helyett, rosszat teremtettél?
Keress másik irányt, egy jobbat, egy szebbet,
adj egy méltóbb esélyt újra életednek!

Mert a gondolatok varázslatos dolgok,
s mindaz, ki uralja, elégedett, s boldog.
Pozitív gondolat, csupa szépet vonzó,
amely csodát teremt, mi számodra vonzó.

Ám a rossz gondolat, rombol, akadályoz,
csupa kellemetlent vonz oda magához.
Vizsgáld tehát felül, miken jár az eszed,
gyomláld ki elmédet, legjobb, ha ezt teszed.

Álmodozz a szépről, s ha hiszed meglátod,
álmokra, vágyakra épül szép világod.
Mindened meglehet, csak hinned kell benne,
csupán elképzelned, mintha már meglenne!

Légy tehát, a sorsod aktív teremtője,
azt ne mások írják, és ne rettegj tőle!
Gyomláld ki az elméd, gondolatok kertjét,
s irányítsd a jóra mától a figyelmét!

Aranyosi Ervin © 2016-10-26.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szabadság, vagy rabság

Szabadság_vagy_rabság
Aranyosi Ervin: Szabadság, vagy rabság

Mikor érezheted önmagad szabadnak?
Amikor fenn szárnyalsz, mert szárnyaid vannak?
Amikor eljuthatsz, hova szíved vágyik,
s azt csinál a lelked, amitől virágzik.
Saját döntéseid irányítják lépted,
s arra visz az utad, hol az álmok élnek!
Ahol az álmaid valósággá válnak,
ahol vidám lelkek kitárt karral várnak!
Azt teszed, amihez vidám kedvet érzel,
s minden lépéseddel új csodákat érsz el.

Mikor érezheted önmagadat rabnak?
Ha a boldog percek nélküled szaladnak?
Mikor más mondja meg, hogy hol van a helyed,
mikor az életben örömöd nem leled.
Monoton rabságban töltöd el a napod,
s amit nem szeretnél, mindig csak azt kapod.
Amikor sorsodat szívtelenül írják,
amikor megássák a vágyaidnak sírját.
Azt teszed, amit más neked meghatároz,
s naponta közelebb kerülsz a halálhoz.

És, ha most azt mondom, rajtad múlik minden?
Te döntesz jövődről, itt, e földi szinten!
Bármi, amit hiszel valósággá válik,
mert a jövőd magja lelkedben virágzik.
A vágy szabaddá tesz, s rabbá tesz a kétség!
Ne hagyd hát, hogy mások sorsod kőbe véssék!
Írd meg sorsod könyvét, teremts szép világot,
vívj ki önmagadnak élő szabadságot!
Vedd az irányítást a saját kezedbe,
s vonzz be minden csodát eztán életedbe!

Aranyosi Ervin © 2016-01-06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva