Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Ne irigykedj!

Aranyosi Ervin: Ne irigykedj!

Az a baj az irigységgel,
megfoszt attól, hogy teremts!
Amíg irigykedve nézel,
nem engedi, hogy szeress!
Negatív az energiád,
nem vonz, inkább távolít,
nem tudod közelebb húzni
a tőled még távolit.
Az irigység akadályoz,
elvakítja lelkedet,
vágyaidat köd borítja,
így elérni sem lehet!

Haragszol, mert neked nincsen?
A másiknak bezzeg van!
Eszed nem jár vágyott kincsen,
nem hiszed el komolyan
azt, hogy neked is lehetne,
csak akarnod kellene,
ha a szíved lelkesedne,
hozná a vágy szelleme!
Ám te duzzogsz, azt keresve,
másnak mért jár, mily jogon?
Mintha néha jobban esne,
hogy forronghatsz száz fokon.

Csak azt kéne megvizsgálnod,
érzed-e, hogy jár neked?
Megérdemled, s el is várod?
Mit hitettek el veled?
Azt,hogy nem tudsz, nem vagy képes,
neked nem jár, nem lehet?
Gyermekkorod bilincse ma,
megszerzett hitrendszered.
Mást gyűlölsz, mert képes volt rá,
s megkapta, amit akart.
Vágyainak szárnyat adott,
s nagyra tárta ki a kart!

Képes rá, hogy elfogadja,
és helyet teremt neki,
vágyát napi imádattal
az izzásig élteti.
Képes már előre látni,
érinteni, ami kell!
Élőn képes elképzelni
azt, hogy hogyan veszi el.
Nem irigyen, s más kárára,
csak, hogy neki is legyen!
Nem keresve, mi az ára,
csak, hogy boldoggá tegyen.

Ha képes vagy adni, s kapni,
a teremtés működik.
Nem kell elébe szaladni,
mert az álom eltörik.
Lásd inkább a lelked vásznán,
megkaptad, már a tiéd!
Élvezd úgy ki, hogy a látvány
kívánatos, csodaszép.
Amit vágyaddal teremtesz,
rögtön elindul feléd,
és, ha akadálya nem lesz,
hirtelen botlik beléd.

Ne irigykedj, csak varázsolj,
keltsd életre vágyaid!
Álmaidból hidat ácsolj,
így teremthetsz valamit!
Szórd kincseid bőkezűen,
adj magadból, mit lehet!
Az erőd – uradhoz hűen –
a vágy és a képzelet.
Szeretettel adva, kapsz is,
céljaid elérheted!
Ha már utadon haladsz is,
szebbé válik életed!

Aranyosi Ervin © 2020-03-05.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Kinőni a szürkeségből

kinőni a szürkeségből
Aranyosi Ervin: Kinőni a szürkeségből

Kinőni a szürkeségből, ez az én nagy álmom!
Problémák közt, gondok között, helyem nem találom.
Ez az élet rólam szóljon, ne csak mindig másról!
– Nevetésről, vidámságról, huncut kacagásról!
Nem állok hát be a sorba, hol sok birka béget,
hol az élet rabszolgaság, s hamarabb ér véget!
Vágyaimat megélhetem akadályok nélkül,
kinövök a szürkeségből, s boldog leszek végül!

Azt javaslom, te se akarj szomorúan élni!
Ha akarod, tudok neked napfényről mesélni.
Nézd csak milyen csodálatos a Nap ragyogása,
hadd legyen hát a mi lelkünk tökéletes mása!
Mindig csak a mában élek, nem húz vissza múltam,
elfelejtem, ami bántott, azokból tanultam!
Mindenkinek megbocsátok, aki régen bántott,
haragomat úgy vetem le, mint egy nagykabátot.

Nem irigylek soha senkit, mert többje van nálam,
megkaphatok bármit, amit könnyen elbír vállam.
Ha elhiszem: – Megérdemlem, méltó vagyok rája,
a vágyam beteljesedik, s nem lesz akadálya!
Képes vagyok teremteni bármit a világon,
csak a hitem legyen erős, s vonzza, mire vágyom!
Nem szürkülök be a porba, tudod, az nem élet,
és ha figyelsz, szavaimmal felemellek téged!

Aranyosi Ervin © 2016-11-05.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Lebegés


Aranyosi Ervin: Lebegés

Nem vonz már a Föld magához,
látod, éppen lebegek.
Pattanásig feszült vagyok?
Vagy ideges lehetek?
Vagy csak jött egy vidám ötlet,
s jó kedvemben repülök?
Amikor majd kifáradok,
lehet, hogy majd leülök…

Aranyosi Ervin © 2014-07-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva