Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Fájt a kimondott szó!


Aranyosi Ervin: Fájt a kimondott szó!

Fájt a kimondott szó,
szívem tőle sebzett!
Hogy tehetted ezt meg?
Mondd, mért tetted ezt meg?
Tudtad, hogy nem igaz,
csak akartad hogy fájjon,
hogy szíven találjon,
gyilkosommá váljon!

Fájt a kimondott szó,
bántani akartál,
s nagyobbat ütöttél
egy lesújtó karnál!
Aztán elfordultál
és faképnél hagytál,
a lelkembe martál,
majd távol maradtál!

Fájt a kimondott szó,
s nem vonhatod vissza,
Lelkem a fájdalmat,
mint mérget beissza!
Bánat betegít meg,
hasogatja szívem,
rám rakott terhedet,
oly nehéz már vinnem!

Fájt a kimondott szó,
hát gondold meg máskor,
mielőtt másokat
megbántsz, megalázol!
Gondolkozz, mielőtt
kimondod szavadat,
ne építs szavakból,
elválasztó falat!

Mert a kimondott szó,
nem gyógyul be könnyen,
a seb soká vérzik,
s nem szárad fel könnyem!
Persze, megbocsátok,
de tüskéd itt marad!
Kérlek, gondold végig,
hogy ne bántson szavad!

Aranyosi Ervin © 2024-02-10.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Lélektisztító mantra


Aranyosi Ervin: Lélektisztító mantra

Tisztuljon meg lelkem
a rossz gondolattól,
haragtól, bánattól,
fájó pillanattól!
Elengedem mindet,
aztán megbocsátok,
hisz a rossz gondolat,
visszatérő átok.
Amikor haragszom,
önmagam mérgezem,
nem is értem akkor,
hogy ezt miért teszem!

Leülök hát csendben,
aztán képzeletben
egy kis tüzet rakok,
s ráöntök haragot,
bosszút, mérget átkot,
elégetem,
aztán mindent megbocsátok!
Megtisztul a lelkem,
a nyugalom árad,
holnap csodás dolgok,
új esélyek várnak!

Szeretetem öntöm
erre a világra,
hisz erre van szükség,
ne legyenek tüskék,
sem az én lelkemben,
se mások szívében,
hadd élhessünk szépen
egymás közelében!
Megtisztul a lelkem,
és könnyebbé válik,
harag bűvös máza
lelkemről lemállik.

Aranyosi Ervin © 2023-08-08.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Az igazak álma


Aranyosi Ervin: Az igazak álma

Amikor elalszom, más világba lépek.
Napi fáradtságát leveti a lélek.
Álmok vesznek körül, ott lehetek nyomban,
az annyira vágyott szép „Paradicsomban”.
Leteszem terheim, felszabadul testem,
nem fáj az, amitől ébren térdre estem.
Mintha mindig a jót, az igazat látnám,
s teljesülne minden, anélkül, hogy várnám.

Haragom és dühöm, itt szélnek eresztem,
nem cipelem tovább fájdalmas keresztem.
Nem talál meg rossz hír, megbékül a lélek,
azt hiszem, álmomban, csak a szépnek élek.
De mitől is lesznek igazak az álmok?
Mielőtt elalszom, mindent megbocsátok!
Annak aki bántott, vagy kiről úgy véltem,
annak ki bosszantott, vagy akitől féltem!

Amikor lerakom egy nehéz nap súlyát,
nem viszem magammal szívem baját-búját!
Megtisztul a lelkem, önmagammá válok,
ezért szeretettel fogadnak az álmok.
Azon gondolkodtam, mit kellene tennem,
hogy az álmom nappal tovább éljen bennem?
Hogyan hozhatnám át ebbe a világba?
Hogyan épülhetne be a valóságba?

Mi lenne, ha álmom, itt életre kelne,
lelkünk a világban mennyországra lelne?
Nem folytatnánk tovább a sok lélek harcot,
szeretettel néznénk eztán minden arcot!
Ébren is álmodnánk, álmainkban élnénk,
egy egész életet boldogra cserélnénk?
Az eszünk is mindig jó dolgokon járna,
cserélnénk létünket élhetőbb világra!

Ahhoz, hogy így legyen, minden ember kéne,
aki minden rosszat örömre cserélne,
aki az álmokból áthozná a szépet,
amitől boldoggá válhatna az élet.
De, amíg úgy érzed, neked más az álmod,
addig itt a Földön azt te sem találod.
Addig csak azt hiszed, sorsod mások írják,
s ezzel nappal ásod álmaidnak sírját.

Azt hiszed, hogy reggel életre kell kelned,
az elvárásoknak muszáj megfelelned.
Cipeled haragod, másokat megbántasz,
s nem látod, hogy ezzel önmagadnak ártasz!
Hiszem, ha az ember tudatossá válna,
élete változna, s teljesülne álma.
Le kellene vetni a hétköznapok jármát,
s közösen álmodni az igazak álmát!

Aranyosi Ervin © 2019-01-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Hálás vagyok


Aranyosi Ervin: Hálás vagyok

Hálás vagyok minden jóért, minden boldog percért,
akkor is, ha amit kaptam, vágyaimtól eltért!
Ami gond volt és nehézség, azokból tanultam,
a jelennek szép alapjait építette múltam.

Hálás vagyok, többet kaptam, mint amit reméltem,
amikor fájt, jól tudom már, csak tükörbe néztem!
Aki bántott is segített, ezért megbocsátok,
ha őrizném sérelmeim, az lenne csak átok.

Hálás vagyok, jobbá váltam, s mást is jobbá tettem,
szeretettel megváltoztam, jobb emberré lettem.
Segítenék, jó barátom, neked sem kell félned!
minden bántást megbocsátva, szabadon kell élned!

Szabadítsd fel végre lelked, erre jó a hála,
mosolyogva, ünnepelve tekints a világra!
Mosolyogva, ünnepelve, hagyd abba a harcot,
ha a szívedet kitárod, nem vallhatsz kudarcot.

Emeld fel az elesettet, segítsd fénybe nézni,
segíts neki álmot látni, szebb jövőt idézni!
Tanulja meg, milyen fontos lelkében a hála,
tanulja meg: – A megoldás mindig ott van nála!

Hálás vagyok és a hálám jobb dolgokat hozhat,
csak jót adok, amit bárki könnyen viszonozhat.
Szeretettel, kedvességgel sokkal többre mennénk,
de jó lenne, ha magunkért, mind hálásak lennénk!

Aranyosi Ervin © 2018-02-16.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Kinőni a szürkeségből

kinőni a szürkeségből
Aranyosi Ervin: Kinőni a szürkeségből

Kinőni a szürkeségből, ez az én nagy álmom!
Problémák közt, gondok között, helyem nem találom.
Ez az élet rólam szóljon, ne csak mindig másról!
– Nevetésről, vidámságról, huncut kacagásról!
Nem állok hát be a sorba, hol sok birka béget,
hol az élet rabszolgaság, s hamarabb ér véget!
Vágyaimat megélhetem akadályok nélkül,
kinövök a szürkeségből, s boldog leszek végül!

Azt javaslom, te se akarj szomorúan élni!
Ha akarod, tudok neked napfényről mesélni.
Nézd csak milyen csodálatos a Nap ragyogása,
hadd legyen hát a mi lelkünk tökéletes mása!
Mindig csak a mában élek, nem húz vissza múltam,
elfelejtem, ami bántott, azokból tanultam!
Mindenkinek megbocsátok, aki régen bántott,
haragomat úgy vetem le, mint egy nagykabátot.

Nem irigylek soha senkit, mert többje van nálam,
megkaphatok bármit, amit könnyen elbír vállam.
Ha elhiszem: – Megérdemlem, méltó vagyok rája,
a vágyam beteljesedik, s nem lesz akadálya!
Képes vagyok teremteni bármit a világon,
csak a hitem legyen erős, s vonzza, mire vágyom!
Nem szürkülök be a porba, tudod, az nem élet,
és ha figyelsz, szavaimmal felemellek téged!

Aranyosi Ervin © 2016-11-05.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Majom-ima


Aranyosi Ervin: Majom-ima

Híveim, most imádkozzunk,
hogy a kajánk meglegyen!
Hogy a kedves Ember-Isten,
velünk csupa jót tegyen!
Megbocsássa vétkeinket,
(amit – azért – folytatunk)
banánnal telt mennyországba
csak bűn nélkül juthatunk!

Aranyosi Ervin © 2012-11-06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Boldogok a lélekben szegények

Aranyosi Ervin: Boldogok a lélekben szegények

Boldogok a lélekben szegények,
nem bántja őket önvád, düh, harag.
E szép világban tiszta szívvel élnek,
ezért a lelkük súlytalan marad.

De mit tegyél, ha így szeretnél élni?
Mitől lesz tiszta a lelkiismeret?
Tanácsot vársz? Nem kell mellébeszélni!
Elmondom hát, jobb, ha megismered.

Ne menjen le egy nap se haragoddal,
– a léleknek csak a bűn tud ártani.
Hogy megbékélhess este önmagaddal,
meg kell tanulnod megbocsátani.

A megbocsátás nem jelent felejtést,
csak annyit teszel, hogy elengeded.
Hogy nem dédelgetsz haragot, vagy sértést,
mely álmodban is nyomja lelkedet.

Ha volt olyan, akit Te megbántottál,
Kérj gondolatban most bocsánatot.
Akkor egy jónak tűnő döntést hoztál,
s okoztál véle sérelmet, bánatot.

A dolgon ma már változtatni nem tudsz,
bármit teszel, – a Föld forog tovább.
Ám lélekben jobb ha ezen túl jutsz,
mint őrizvén, magadban tartanád.

És egyúttal bocsáss meg önmagadnak,
tisztítsd meg végre lelkiismereted!
Az álmok ettől majd békében hagynak,
kitölti lelked a béke, s szeretet.

Ha valaki a nap során megsértett,
próbálj meg neki megbocsátani.
A tőle telő legjobbat tette véled,
s nem tudott jobbat, mint téged bántani.

A dolgon ma már változtatni nem tud,
bármit is tenne, – a Föld forog tovább.
Talán már másképp „kötné meg az alkut”,
s talán kedvesebb napot hozna rád.

Bocsáss meg hát, ne őrizgesd a sértést,
harag ne dúlja ma éjjel lelkedet!
Tisztuljon meg, keresd az egyet értést,
Mert megbékélni csak ily módon lehet.

Mert boldogok a lélekben szegények,
nincs teher rajtuk, a lelkük súlytalan.
Lelküket adják át a tiszta fénynek,
szeretve élnek, s szeretnek gondtalan.

Aranyosi Ervin © 2012-09-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Éld a napot

Aranyosi Ervin: Éld a napot

Minden egyes kornak van valami bája,
– és az embernek is számtalan hibája, –
ám ha minden korod tiszta szívvel éled,
minden pillanatban újabb vágyad éled.

Mire nem volt időd, azt most váltsd valóra!
Mától érted ketyeg, múlik minden óra.
Vedd a szépet észre, mi mellett elmentél,
lassíts, – éld a napot – végre szabad lettél!

Kicsit lassúbb lettél? Fájhat egy-két szerved?
A betegség jelzés, könnyebb elviselned,
ha megérted azt, mit lelked üzen véle:
– csökken a fájdalom, legyen bármiféle!

Életedben biztos, sok volt, aki bántott.
Bántásért a lelked, vajon megbocsájtott?
Elengedted-e már a haragos múltat?
Jó diákhoz méltón, leckéd megtanultad?

S volt-e olyan ember, akit te bántottál?
Önmagadnak ezért meg is bocsátottál?
Patyolat tiszta már lelkiismereted?
Ha ez így van, tested nem is lehet beteg.

Ha van egy kis időd, szíved nyisd meg bátran,
szereteted szórd szét, szerte a határban,
szíved tiszta fénye, szálljon fűre, fára,
napfényre mosolygó, gyenge kis virágra.

Vizek csobogása vidámítsa lelked,
szeretet szikrája gyúljon lángra benned!
Szájad szélén mindig lágy mosoly ragyogjon,
szépségből a lelked, soha ki ne fogyjon!

És az emberekkel légy megértő, kérlek!
Mindegyik másképpen keresi a szépet.
Az sem tehet róla, aki még nem érti,
hogy a gondolata, a másikat sérti.

Mindig azt keresik, ami jónak látszik,
ám az élet néha „délibábot” játszik.
Engedd el, mi bántott, csituljon a lelked,
a nyugalom leljen otthonára benned!

Élvezd ki a világ millió csodáját,
és ne keresd többé a mások hibáját.
Legyél újra tiszta, könnyű lelkű gyermek,
akit az emberek, s angyalok szeretnek!

Aranyosi Ervin © 2012-07-06.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szellemem fénye felragyog

Aranyosi Ervin: Szellemem fénye felragyog

Határtalan csend vesz körül.
Tudod, a lelkem így örül.
A végtelenbe süllyedek,
lelkem mélyére így megyek.
Elmém megáll, – nincs gondolat.
Kiürítem a gondokat.
Szellemem fénye felragyog,
– a világommal egy vagyok.

Lelkem őszintén megbocsát,
nem vívok másokkal csatát.
A lét okára rálelek,
kövessetek hát emberek!
Létem értelmét meglelem,
nem bénít harag, fél-elem.
Szellemem fénye felragyog,
– s tudom, Urammal egy vagyok.

Félelmem lassan elmarad,
megbocsátom a múltamat.
Megbocsátok mindenkinek,
nem bénít sötét és hideg.
Nem bántok, s ártok már sokat,
nem ítélek meg másokat.
Szellemem fénye felragyog,
– világom oka én vagy-ok!

Amit teszek, visszakapom.
Kívül-belül ragyog Napom.
Élő világba költözöm,
szeretet fénnyel öntözöm.
Egy szebb világot építek,
s ki velem tart, az éli meg.
Szellemem fénye felragyog,
mert veletek is egy vagyok…

Aranyosi Ervin © 2012-05-08.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Így gondolj a múltra

Aranyosi Ervin: Így gondolj a múltra

A múlt ma már történelem,
és nincs hatalmad rajta.
Megváltoztatni képtelen
elméd, – bár azt akarja.

Ha megbántottál valakit,
s lélekben most már bánod,
ne fokozd lelked kínjait,
legjobb ha megbocsátod!

Bocsátsd meg régi tettedet,
Bocsátsd meg önmagadnak,
mert amíg rágódsz meglehet,
energiái hatnak.

Kínoz a lelkiismeret,
mert szavad egykor sértett,
a múltnak árnyát élteted,
pedig az csak kísértet.

Amikor megtörtént veled,
a tetted jónak látszott.
Ezt diktálta a „szellemed”,
– s ma már tudod, hibázott!

A múltad rossz döntéseit,
bocsátsd meg önmagadnak,
mert amíg rágódsz meglehet,
energiái hatnak.

A múlt ma már történelem,
és nincs hatalmad rajta.
Megváltoztatni képtelen
elméd, – bár azt akarja.

Haragszol, gyűlölsz valakit?
Ez csak magadnak árthat!
Amit Ő tett, az csak tanít,
s jelenben már nem bánthat.

Amikor tette, – jól tudod –
pont ennyi tellett tőle.
Legjobb volt, amit adhatott,
ezt tanuld meg belőle.

Bocsáss meg neki kedvesen,
– ne hagyd, hogy újra fájjon!
Engedd el tehermentesen,
utadba már ne álljon.

Bocsáss meg néki jó szívvel,
legyen lelkedben béke,
s bensőd szeretet tölti fel,
és mindez már megérte.

Maradjon meg a szép emlék,
– örömöt hozó percek.
Erőt meríts belőlük még,
legyél nagy, boldog gyermek.

Mosoly ragyogjon arcodon,
kerüljön bú, és bánat.
Derülj a régi harcokon,
és kérlek, élj a mának!

Aranyosi Ervin © 2011-11-16.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva