Aranyosi Ervin: Megyek tovább


Aranyosi Ervin: Megyek tovább

Kiléptem a nyárból,
őszbe fordult épp a pillanat.
Kiléptem a nyárból,
s látom, hogy az időm hogy szalad!
Érzem, hogy az időm elszalad!

A zord télre várni,
fázós szívvel nem nagyon szabad,
remény nélkül állni,
hol a lét is végleg megszakad!
Hol a lét is többfelé hasad!

Refrén:
Álmaimban élek még tovább,
nem játszom el a rémült ostobát,
felhúzom a lélek bocskorát!
az utamon így megyek tovább,
az utamon így megyek tovább!

Új tavaszban élek,
hol a vágyak bimbót bontanak,
egyre csak remélek,
leomlanak fáradt kőfalak,
és az élet árad, mint patak.

Refrén2:
Álmaimban élek még tovább,
nem játszom el a rémült ostobát,
felhúzom a lélek bocskorát!
Az utamon így megyek tovább!
Álmaimban élek még tovább,
nem játszom el a rémült ostobát,
felhúzom a lélek bocskorát!
Az utamon így megyek tovább!
Az utamon így megyek tovább!
Megyek tovább!

Aranyosi Ervin © 2018.09.30.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva