Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Tudhatunk valamit


Aranyosi Ervin: Tudhatunk valamit

Talán tudhatok valamit?
Szívemben érző láng lakik,
s ha lángra gyújtom tüzemet,
tán feléd száll az üzenet!

Tán feléd száll, tán megtalál,
talán tiéd is arra vár,
hogy lángra gyúljon, s meglehet,
gazdagabb lesz a lét veled!

Mert te is tudhatsz valamit.
Tán jobb világot alapít,
aki szeretve, szívvel él,
akit útján remény kísér!

Remény, hogy együtt szebb lehet,
hogy írhatunk szebb életet,
hogy nem győzhet le vad vihar,
olyat, ki tudja mit akar!

Hát én tudom, és úgy hiszem,
ettől majd többre is viszem,
mert szebb világot akarok,
hol boldogok a magyarok!

Te is hiszel? Hát nyújts kezet,
a jövő, lám, elérkezett,
csak mondjuk el, amit tudunk,
legyen közös és egy utunk!

Talán tudhatunk valamit,
egykor szép világ vala itt!
Rajtunk múlik, hogy lesz-e szebb,
ha rám mért dolgom megteszem!

Aranyosi Ervin © 2023-04-16.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Hajnali reménység


Aranyosi Ervin: Hajnali reménység

Mit keresek én egy forrongó világban?
Ugyanazt a fényt, mint lepke a gyertyalángban?
Megújult reménnyel égetem meg magam,
hogy a változásnak ideje pont ma van!
Megoldást keresek, s hiszem, megtalálom,
s a bennem égő tűz nem hozza halálom,
csak jövőm sejlik fel, ahogy a Nap ébred,
ahogy a pirkadat utat ad a fénynek.

Belső fényszórómat illik hát követnem,
az isteni szikra parázsként él bennem,
ha majd lángra lobban, túlcsordul a fénye,
s éled egy jobb élet hajnali reménye.
Engedi, hogy mindent, mától tisztán lássak,
hasznára lehessek egy ébredő világnak!
A gyertya fény végre, még több lepkét vonzzon,
és fájdalommentes ébredést okozzon!

Ébredj, itt a hajnal, űzd el a sötétet,
nem nyomorúságról, bajról szól az élet,
csak az éltető fény kell, hogy elterjedjen,
a sok alvó lélek, végre felébredjen!
Már dereng a hajnal emberi elmékben,
kezdj el hinni végre a fény erejében!
A fény, s a szeretet, mind egy tőről fakad,
bármennyit is adhatsz, benned elég marad!

Aranyosi Ervin © 2022-10-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Szabadság-virág


Aranyosi Ervin: Szabadság-virág

Vihar kell!
Ne játszanak a tűzzel!
Hát varázsoljunk nagy vihart!
Esőcsepp hulljon puszta földre,
amiből majd jövőnk kihajt!
Villám tépje fel ostorával
a felhők öntelt bársonyát!
Ébresszük fel a mélyen alvót,
ki veszni hagyja szép honát!
Villám cikázzon felragyogva,
világítson már fényesen,
a sötét pedig meneküljön,
dörögjön hangunk érdesen!
Mossuk le végre napjainkról
a ránk öntött gyalázatot,
kergessük el ki bűneiért,
mindig minket hibáztatott!
Emeljük fel az élő népet,
alkossunk igaz nemzetet!
Aszállyal sújtva, jól lakatni,
az éhes lelket sem lehet!

Vihar kell!
Nem kell tűzijáték!
Szemfényvesztésnek nincs helye!
Eljött végre a rendcsinálás,
sorsunkba berótt ideje!
Adjuk össze fájdalmainkat,
ne sírjunk csak külön-külön,
a megosztás álomba ringat,
fogjuk a hazugot fülön!
Kérjük csak számon történelmünk,
elhazudott népet, hazát,
nem egymással kell ölremennünk,
megvédve magunk igazát!
Miért kell függjünk bárki mástól,
mért más írja történetünk?
Alantasok miért tehetnek
kedvükre bármit meg velünk?
Judások adták el hazánkat,
nyakunkra ültek amazok,
akik oly rég e földre vágynak,
ezért nem vagyunk szabadok!

Kell a vihar!
Mert néma csöndben
nem hallatszik a gondolat!
Ki kell bukjon, hiszen különben,
minden ugyanaz marad!
Villám kell szürke, hűvös égre,
mennydörgés, hangos dobbanás!
A földnek tiszta esőcseppek,
fejeken sok-sok koppanás.
Ébresztő, féktelen üvöltés,
ne aludjon a nép tovább,
nélkülük senki nem varázsol,
a puszta létbe szép csodát!
Kell a villám, a tisztítótűz,
igaz törvények tégelye,
amit egy egész nép varázsol,
emberi jogokkal tele!
Keljen élet, vihar nyomában,
egy észszerű, egy szebb világ,
magját, ha elvetjük a mában,
kinő a szabadság-virág!

Aranyosi Ervin © 2022-08-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Karácsonykor

Simon Treadwell festménye

Aranyosi Ervin: Karácsonykor

Karácsonykor, mikor legtöbbször
a szeretetet emlegetjük,
Karácsonykor, egy pillanatra,
lélekben legyünk újra együtt!
Karácsonykor, érezzük végre
hazánk, népünk szeretetét,
ne legyenek a magyar szívek
a nagyvilágban szerte-szét!

Karácsonykor, ha gyújtunk gyertyát,
szívekben is gyújtsunk tüzet,
érezzük át a lelkünk mélyén,
a kisded nekünk mit is üzent!
Karácsonykor szülessen újra
szívünk mélyén a szeretet,
Karácsonykor az ember tanulja,
hogy vajon mit is jelenthetett?

Karácsonykor, bár összegyűlnénk
egy égig érő fa alatt!
Karácsonykor szeretni kéne,
s ha majd lelkünkben ez marad,
hiszem, ez lesz a megváltásunk,
s értelmet nyer az életünk!
Karácsonykor, ha együtt érzel,
tanulj szeretni mivelünk!

Karácsonykor csak az a fontos,
őrizzük együtt a csodát,
a szeretet meglelje bennünk
a boldogító szép honát.
Karácsonykor ébredj valódra,
mit is hozott – lám – el neked?
S legyen örök teremtő vágyunk,
a boldogító SZERETET!

Aranyosi Ervin © 2020-12-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A négy elem dala


Aranyosi Ervin: A négy elem dala

Lángból jöttél, tűzzé váltál.
Annyi mindent megpróbáltál.
Szíved égő, lelked lángol,
mégsem értesz a világból,
semmit, ami jobbá tenne,
csak mint a gyertya égsz el benne!

Légy hát a tűz, ami éltet,
ne sodorjon el az élet,
ne pusztíts, csak csendben lobogj,
legyél kedves és ne morogj!
Legyél a szeretet lángja,
meleget hozz a világba.
Ne olyan légy mely megéget,
jó szándék vezessen téged!

Vízből jöttél, jéggé váltál,
keménykedni megpróbáltál,
de a szerep nem a tiéd,
hisz nem is vagy igazi jég.
Szíved szeretettől olvad,
nem találod helyed, hol vagy?

Légy csak a víz, ami éltet,
itasd át a mindenséget.
Fűnek, fának inni adjál,
élet adó víz maradjál.
Oldódjon fel minden bánat,
adj új erőt a világnak.
Jó célokra használd erőd,
gyógyíts beteget, a szenvedőt!

Földből nőttél, élő lettél,
örök élőnek születtél.
Hisz a lelked halhatatlan,
élő minden pillanatban.
haláltól már nem kel félni.
Kezdj el élni, kezdj el élni!

Légy az anyagba szállt lélek,
minden más is egy tevéled,
emelkedj fel, legyél boldog,
tapasztalj, hisz ez a dolgod.
Tested többé nem húz vissza,
ha a vágyak vízét issza.
Hagyd teremni bűvös elméd,
élvezd teremtőd kegyelmét!

Légből jöttél, égen szállni,
lélekkel emberré válni.
Repülj hát a szavak szárnyán,
ne búsulj a tegnap árnyán,
Valósíts meg minden álmot,
amit egykor lelked látott!

Légy lélegzet, ami éltet,
legyél, ami nem ér véget.
Legyél magad a varázslat,
tegyél jót hozó csodákat!
Legyél az, ki megtapasztal,
égen együtt száll a Nappal!
Legyél felhő tágas égen,
élj örömmel, élj csak szépen!

Aranyosi Ervin © 2018-06-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Karácsonyi tűz körül


Aranyosi Ervin: Karácsonyi tűz körül

Körül ültük és néztük a tüzet,
pattogott, s mi hallgattuk, mit üzent:
– Valami szépet, régit, kedveset,
valami hitet adó meleget.

Egy régi tűzről mesélt ez a láng,
egy régi korból maradt tüze ránk,
és szinte táncolt, ahogy lobogott,
a szívünk máris dallamra dobogott.

Vagyis átvette a tánc ütemét,
s éreztük mind a szeretet melegét.
Szemünk csillogott, lelkünkből szólt a dal,
és énekelte az öreg, s a fiatal.

Énekeltünk, s ragyogtak a szemek,
eláradt bennünk jóság és szeretet,
boldogok voltunk, hogy együtt szól dalunk,
engedte látni, hogy van szebb oldalunk.

A világnak legszebbik része ez,
amely a szívnek örömet szerez.
Ezért kell gyakran tüzet gyújtani,
szeretet-tűzben szívünket tartani.

Daloljunk együtt szép énekeket,
töltsünk meg széppel más életeket,
a karácsony elkísér majd tovább,
s lelkünkben őrzi a közös csodát.

Talán majd jut a hétköznapokra is,
talán egy jobb, vidámabb létbe visz,
hol naponta meggyújtjuk a tüzet,
s érezzük azt, hogy lelkünk mit üzent.

Aranyosi Ervin © 2017-12-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szeretet a kincsünk…


Aranyosi Ervin: Szeretet a kincsünk…

Ne hunyj sose szemet mások fájdalmára!
Elnéző közönynek túl nagy lesz az ára.
Nem nyugtathatod meg lelkiismereted,
azzal, hogy a lényed semmit sem tehetett!

Ne hagyd hát szó nélkül a gonoszt, a rosszat,
te is felelős vagy, bár nem te okoztad!
Ám a változtatás ott van birtokodban,
s nem csak gondolatban, vagy leírt sorokban.

Közöny szítja tüzét a földi pokolnak,
s rajtad áll, hogy milyenné válik a holnap.
Lelkiismereted ne hagyd elaludni,
ne hunyd be a szemed, akarj róla tudni!

És ha hallod, látod, emeld fel a szavad,
legyen a világon minden ember szabad!
Ám ne az erőszak építsen világot,
tűzz a gomblyukadba megértés-virágot!

De ne csak szavakkal, sokkal inkább tettel,
emelj fel, etess meg érző szeretettel,
támogató kézzel teremts új világot,
amely a tilosból végre zöldre váltott.

Kenyeret adj, békét, jó szót, emberséget!
A világod sorsa motiváljon téged!
Az egész világot jobbá kéne tennünk,
embert és állatot, jobbá kell szeretnünk.

Szép földünk sebeit gyógyítsuk be sorban,
ne tárgyak adjanak értéket e korban,
hiszen a legnagyobb érték épp az élet,
ezt kell hogy érezze minden földi lélek.

Ne hunyj ezért szemet, láss rá a világra,
ne csak leplet teríts a nyomorúságra!
Emeld fel a földről, segíts végre élni,
ne kelljen senkinek hamis Istent félni!

A szeretet kincse ott él a szívekben,
ez ad nekünk erőt, élni jobban, szebben.
A világunk gazdag, minden megvan benne,
mi lenne, ha kincse mindenkié lenne?

E kincs a szeretet, terjeszd hát barátom,
futótűzként fusson végig a világon!
Gyújtsd meg futó lángját érzéssel, mosollyal,
felemelő kézzel, támogató szóval!

Oly sok a felesleg szerte a világban,
s oly kevesen élnek a jólét áramában,
csak a felesleget, ha széjjel osztanánk,
a hazugság falát végre lebontanánk.

Hiszen van mindenből mindig elegendő,
csak azt elosztani, ennyi a teendő,
minden éhes szájat meg kéne etetni,
a hatalmasokat meg jobbá szeretni.

A bűnök világa nem-tudásra épül,
ha jobbá szereted, napról-napra szépül.
Nem a pénz, a vagyon tesz majd gazdagabbá,
ezek csak bilincsek, ezek tesznek rabbá.

Földhöz, gondhoz kötnek, igazi bilincsek,
ne hidd: – ellentéte a valódi nincsnek!
Hiszen a pénzsóvár, folyton csak sóvárog,
szívébe szeretet sohasem szivárog.

Furcsa szemüveg az, a Napot takarja,
minél nagyobb kincsét megóvni akarja,
s egyre többre vágyna, nem is lát élőket,
magáénak hiszi már az egész Földet.

Ám a szörnyű kincse, a lelkét csak gyötri,
lelkiismeretét a szemétbe söpri.
Mindig többet akar beteges elméje,
a szívét bezárja, részvét el ne érje!

Szerintem senkinek nem jó ez a helyzet,
s létezik oly dolog, ami felemelhet.
Szeretetet ültess, hát mások szívébe,
mosolyt, reményt gyújtva mások életébe!

Szeretettel, szóval, éltető kenyérrel,
mosollyal az arcon, útmutató fénnyel,
elől kéne járni, jó példát mutatva,
elcsüggedt világnak hitet, reményt adva!

Mosolyt, kedvességet szórj szét a világba,
ápold annak szívét, kinek lelke árva!
Kövesd a megváltód, s légy a jövő része,
általad változzon a világ egésze!

Nyisd fel a szemeket, tanítsd őket látni!
Engedd a világod önmagát csodálni!
Locsold szeretettel, legyél emberséges,
s tudd, hogy változtatni csak a lelked képes!

Merülj el lelkedben, és mutasd meg másnak,
az életnek üzenj, ne az elmúlásnak!
Lelked mélyén ott van az elhivatásod,
szeretet a kincsed, nemigen van másod!

Aranyosi Ervin © 2017-10-10.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Nagyapó mesél


Aranyosi Ervin: Nagyapó mesél

Talán egyszer, nem is régen,
kis kunyhóban, erdőszélen,
ahol ezer csoda volt,
Nagyapó, s az unokája
egész nap az erdőt járta,
ahol madár dala szólt.

Tücsök, s bogár élte napját,
gomba lengette kalapját,
még a Nap is nevetett.
Zöld lombok közt mókus ugrált,
szarvas vette erre útját,
s biztonságban lehetett.

Sok szamóca nőtt zöld bokron,
méh zümmögött virágcsokron,
s mézhez nektárt szüretelt.
Vidám csendben őz tanyázott,
zöld gyík kis sziklára mászott,
fénylő létet ünnepelt.

Kis patak a fák tövében
surrant, s néhány hal vizében
fürdött fénylőn, csillogón.
Békák brekegtek a partján,
egymás szerenádját hallván,
szerelmet nem titkolón.

Béke honolt a vidéken,
erdőben és erdőszélen,
álmodott a nyugalom.
Ott tanyázott néhány róka,
két felnőtt és pár apróka
játszott, s nem volt unalom.

Aztán eljött a szép este,
mindenki vackát kereste,
és az erdő megpihent.
Hold világlott fent az égen,
sok csillag gyúlt a sötétben,
volt egy egész regiment.

Nagyapó kis tüzet gyújtott,
unokája hozzá bújt ott,
s várta az esti mesét.
Mert Nagyapó olyat mesélt,
milyet régen sok ember élt,
– hosszú volt és csodaszép.

Szép szavait egybefűzte,
mese szárnyán messze űzte,
a szálló képzeletet.
Története lenyűgözte,
s úgy mint tésztát, jól megfőzte
a kíváncsi gyereket.

Unokája szavát itta,
s a képzelet mint parittya
bizony messze repített.
Volt ott „terülj-terülj asztal”
mit a szegény is magasztal,
ha neki is terített.

Varázskalap, bűvös csizma,
úgy, ahogy az álmaimban,
mind-mind bizony belefért.
Tündérlány és büdös banya,
királyi vár, apró tanya,
az mind más mesét mesélt.

Tűz pattogott és az égen,
sötét égbolt mély vizében,
kigyúltak a csillagok.
Bagoly röppent hinta ágra,
éles szemét nyitva tágra,
s azt huhogta: – Itt vagyok!

Hold kóborolt fent az égen,
Naptól lopott tükörfényben,
álmodott és tündökölt.
Mert fényes volt, s büszkén hitte,
az életben sokra vitte,
s gazdagabb lett, mint a Föld!

Mese elszállt, s elvarázsolt,
égő ág, gally elparázsolt,
már csak hamva hagy nyomot.
Az unoka piheg szépen,
ott a nagyapó ölében,
elaludt, s már álmodott.

Hát nagyapó átkarolja,
viszi, mintha kincse volna,
aztán ágyba fekteti.
Holnap újra jő az este,
mese is lesz, szépre festve,
mesél, amíg teheti.

Aranyosi Ervin © 2017-08-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A szeretet melegével

A szeretet melegével
Aranyosi Ervin: A szeretet melegével

Önző, vad világban jéggé fagy a lélek,
szívbe hideg markol, bánt a téli szél.
Üressé, kihalttá változik az élet.
Ennek a világnak tűzhelye legyél!
Fűts be önmagadba, légy felizzó kályha,
mely a hideg éjben áraszt meleget!
Szíved szép érzése legyen tüzed fája,
s áraszd melegséged, szeretetedet!

Vonzd a csüggedőket szeretetkörödbe,
tüzed bűvkörében melegedjenek!
Ne maradjanak az árnyékban örökre,
végre melegségre, fényre leljenek.
Meglátod, mennyien éheznek a jóra,
mennyi fázós lélek gyűlik majd köréd.
Mennyire szükség van bátorító szóra,
mikor szívbe markol a fagyos sötét.

Adj esélyt a mának, hogy jövőbe nézhess,
s mások is hihessék: jön majd kikelet!
Szívdobbanásoddal más szívben zenélhess,
hitesd el, érdemes itt élni veled!
Egy kedves mosollyal, mennyei derűvel,
hited erejével álmodj holnapot.
Légy az, aki mással varázslatot művel,
melyhez szívjóságod adhat alapot.

Szíved közelében a remény feléled,
s élhetővé válik a fagyos földi lét.
Szeretetvirágod szép mosollyá érleld,
add csak tiszta szívvel, s másé lesz tiéd!
Hagyd hogy köréd gyűljön, aki melegedne,
vidám tüzed gyújtson éltető reményt!
Aztán ismételd meg, – Miért ne lehetne? –
ezt a hitet nyújtó csodás eseményt!

Aranyosi Ervin © 2017-01-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Öntsd szíved melegét a fagyos világra!

öntsd szíved melegét a fagyos világra!
Aranyosi Ervin:
Öntsd szíved melegét a fagyos világra!

Mindegyik évszaknak van valami bája.
Van aki leszólja, van ki megcsodálja!
Ha kívül hideg van, öltözz melegebben,
a lelked sem fázik, ha van szeretet benn.

Gyújts tüzet, ha fázol, s tested átmelegszik,
lelked is gyújtsd lángra, mert, ha szeret, tetszik!
Arcod a tűz lángja, s mosoly melegítse,
mosolyod más szívét, jobb kedvre derítse.

Hagyd a zord világot, hagyd át melegedni,
fagyot felolvadni, kivirulni, lenni!
Találd meg az okot derűre, vígságra,
öntsd szíved melegét a fagyos világra!

Aranyosi Ervin © 2016-01-29.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva