Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Újévi durrogás


Aranyosi Ervin: Újévi durrogás

Új év és benne régi élet,
s közöttünk él a sok kísértet,
s riasztgatnak minket tovább,
a kishitűt, az ostobát!
A tegnapból tanulni kéne,
a sok hazugság véget érne,
s tehetnénk végre egy csodát!

Szélmalomharc értetlenekkel,
kiknek a lélek fénye nem kell,
kik úgy teszik csak dolgukat,
ahogy az fentről jól mutat!
Kimosott aggyal tündökölnek,
hazugságukkal körbelőnek,
hiába lázad a tudat!

Emberiség álomba veszve,
kiket megérint dogma, eszme,
Nem is látják az életet,
csak lesik, hogy történhetett!
Hiszen ők mindent jól csináltak,
a nyájba birkaként beálltak,
s úgy éltek, miképp lehetett!

Új év, s pénzüket szerteszórták,
tűzijátéktól hangos ország
jelezte a nép éhezik!
Adjunk színes szikrát nekik!
Az égbe szállnak színes álmok,
mert ott fenn nincsenek karámok,
s a perc csodáját élvezik!

Hiába lázad Európa,
vidáman küldenek pokolba,
az élősködő nagy urak,
hisz a nép épp velük mulat.
Nem érzi börtönét a lélek,
amíg durrognak csalfa fények,
s a pór játszhatja az urat!

Új év és benne durranások,
s ha lelkem mélyére leások,
valami hiányzik nagyon,
s nem a gazdagság, nem a vagyon!
Inkább egy tiszta, érző élet,
a szeretettel telt boldog lélek,
s keresem, hová tűnt vajon?

Aranyosi Ervin © 2022.01.02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Azoknak, akiket nem érdekel!

tűzijáték
Aranyosi Ervin: Azoknak, akiket nem érdekel!

Gazdag ország vagyunk!
Petárdában gazdag!
Sokat durrogtatunk,
sok a mézes madzag!

Tűzijáték fénye
vetít színes álmot,
mitől szegénységet
a földön nem láttok!

Csak eget bámultok.
Fel akartok nőni?
Nem kéne a sok pénzt
az egekbe lőni!

Csak szét kéne szórni,
jusson enni, másnak!
A fejed sem fájna,
mikor ébredsz, másnap!

Aranyosi Ervin © 2017-01-01.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Festő cica


Aranyosi Ervin: Festő cica

Az elmúlt éjjel kint jártam a téren,
tűzijátéktól szikrázott az ég.
Nem állítom, hogy egy cseppet sem féltem,
– de oly színes volt, s olyan csodaszép.
Az élmény, persze, megfogta a lelkem,
s van tehetségem, mind lefesteni.
Van festékem, amit a falra kentem,
s így lett a művem, valóban isteni!

Aranyosi Ervin © 2013-03-01.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva