Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Esős december


Aranyosi Ervin: Esős december

Eső esik a hó helyett,
elmarad a karácsony?
Víz csillog majd cukor helyett
az ünnepi kalácson?
Holle anyó hófelhőit
nem kirázta, kimosta.
Hóembert sem építhetünk
kerek, dundi csinosra.

Több idő jut vásárlásra,
pénzköltésre gyerekek,
vidám móka és kacagás,
nem tölt most be tereket!
A szívünk is jobban fázik,
nem melegíti a fény,
a szeretet ki ne fagyjon,
esős locspocs idején!

Úgy szeretnénk visszakapni
azt a régi, szép telet,
amikor még a karácsony
hóeséssel érkezett!
A világot betakarta,
s védte a hótakaró,
a természet mélyen aludt,
mert a tél arra való.

Nem a kopárságot láttuk,
hófehér lett a világ,
csillogó ünnepi díszbe
öltözködtek fel a fák.
Téli Napnak sugarától
szikrát szórt sok hópihe,
a rosszkedvnek sötét árnya,
elbujdosott messzire.

Most csak ázunk, most csak fázunk,
eső esik, nem a hó,
a szánkó sem kerül elő,
nem készülhet hógolyó.
A természet félálomban
végig sírja a telet,
álmatlanul tudja-e,
hogy mikor jön a kikelet?

Aranyosi Ervin © 2022-12-10.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Becsalogató


Aranyosi Ervin: Becsalogató

Kis barátom, hóemberkém,
gyere be a házba!
Ne ácsorogj az udvaron,
teljesen átfázva!
Adok neked meleg teát,
– attól átmelegszel,
és ha nagyon elfáradtál,
a pamlagra fekszel…

Aranyosi Ervin © 2012-12-2217.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Hó kívánság


Aranyosi Ervin: Hó kívánság

Hófelhő száll fenn az égen,
benne sok-sok hópihe.
Nem szabad, hogy tovaszálljon
és az álmunk elvigye!

– Állj meg állj meg, szürke felhő,
el ne vidd az álmaink,
engedd el a hópihéket,
hadd hullhasson ránk ma mind!

Fesd szépre a szürke tájat,
minden hófehér legyen!
Teljesítsd most ezt a vágyat,
hulljon hó völgyön, s hegyen!

– Állj meg állj meg, szürke felhő,
ne vidd tovább terhedet!
Töltsd meg végre örömökkel
ezt az idei telet!

Hadd csúszkáljunk földön, jégen,
hadd szálljon a hógolyó,
hadd derüljön minden lélek:
– Hidegben is élni jó!

-Hadd épüljön sok hóember,
hó nélkül azt nem lehet!
Drága felhő, engedd végre,
földre szállni terhedet!

S lám a felhő szót fogadott,
szállingózni kezd a hó,
rájött, hogy a hó hullásra
csak ez az évszak való!

– Köszönjük, és hála néked,
lassan minden hófehér!
Ablakon át lestük eddig,
ahogy a hó földet ér:

Aztán gyerünk, öltözködni,
vár a havas táj reánk,
sál tekeredik a nyakra,
s rajtunk van már a kabát!

Csizma kerül lábainkra,
fejünket sapka fedi,
kint a felhő hópihékkel
jókedvünket eteti!

Szaladunk is ki a hóba,
arcunk ragyog és nevet!
Drága felhő, úgy köszönjük,
szebbé tetted a telet.

Legyen fehér Mikuláskor,
legyen friss hó, ropogós,
hadd élvezze minden gyermek,
iskolás és totyogós!

A karácsony hadd ragyogjon,
szikrázzon a szép havon,
hadd örüljön minden gyermek,
legyen elég alakalom!

– Szia felhő, drága felhő,
köszönünk mindent neked,
Köszönjük, hogy segítetted
feldobni az ünnepet!

Tekints le a sok gyerekre,
ki a hóban toporog!
Látod? Örömet okozni
csodálatos, jó dolog!

Aranyosi Ervin © 2018-12-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ok a nevetésre


Aranyosi Ervin: Ok a nevetésre

Nevess a világgal, legyen jó a kedved!
Nincsen olyan lélek, aki nem nevethet!
Okot mindig találsz, csak körül kell nézned,
vagy egy vidám percet, újra felidézned.
Azt hiszed a télben nincsen vicces dolog?
Elég ha a jégen magad furán tolod!
Kicsúszik a talpad, fenekedre huppansz,
vagy épp útközben egy hóemberre bukkansz.
Máris lesz egy kedves, nevetgélő társad,
ha már kacagásra szívedet kitártad.
Együtt csúszkálhattok, közösen eshettek,
s meglásd jól fog esni ellustult testednek!
Légy hát mindig vidám, ne fogd vissza magad!
Ok a nevetésre minden percben akad!

Aranyosi Ervin © 2018-01-17
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ittas hóember


Aranyosi Ervin: Ittas hóember

Hoztam neked vidámságot,
jó kedvet és kacagást,
ha behívnál, beragyognám
szép szívemmel a lakást!

Na jó, már egy kicsit ittam,
– józanodom rendesen,
kíváncsiságból gondoltam:
– Üveg alját meglesem.

A jó kedvem növekedett,
ám a világ egyre dőlt,
nem álltam már a lábamon
délcegen, mint azelőtt.

A fejemet egyre húzta
le a gravitáció!
Nem mondom, hogy  földön fekve,
löttyös hóban ázni jó!

Ám lehúzott a nagy fejem,
mert a pezsgő így hatott,
huncut legény volt, ki engem,
pezsgővel megitatott!

Nem mondom, hogy csuda jó itt,
de már egész jól vagyok,
ha behívnál józanodnék,
s talán fel is olvadok.

Aranyosi Ervin © 2017-11-19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Hóember építés

hóember építés
Aranyosi Ervin: Hóember építés

Porcukrot hintett a tájra
néhány sötét felhő.
Az ablakból figyeltük azt,
ahogy a hó felnő.

Fehér lepel telepedett,
házakra és fákra,
csodálkozó gyermekszemek
kerekedtek tágra.

Felöltöztünk jó melegen,
s mentünk a szabadba,
hóból előbb hógolyó lett,
abból meg hólabda.

Gurítgattuk az udvaron,
hótól hízott szépen.
vidám csodavárás izzott
mindenki szemében.

A hógömbök elkészültek,
majd egymásra másztak,
a hóember készítői
vígan kacarásztak.

Pocakos lett, kerek fejű,
jó magasra megnőtt.
Szén szemeket, orrot kapott,
nyaka köré kendőt.

Haját fenyőágak adták,
a kabátján gomb volt,
– s mert a hóember is fázhat –
elöl összegombolt.

Körbeálltuk és táncoltunk,
ő meg csak mosolygott,
mindenkire ránevetett,
vidám arcot hordott.

Mi meg visszamosolyogtunk,
vidáman nevettünk,
a hóember építéstől
boldogabbak lettünk!

Aranyosi Ervin © 2016-12-30.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Barát-e a hóember?

Barát-e a hóember
Aranyosi Ervin: Barát-e a hóember?

Nézd, hóember készül,
gömbbel kiegészül,
a nyakára aztán
újabb hógömb-rész ül.

Vajon, fog-e járni,
hókutyákra várni,
vagy játszópajtásnak,
megfelelünk már mi?

Olyan ember féle,
gazdink játszik véle,
ki kell derítenünk,
valójában él-e?

Mozog-e, vagy mászik?
Jó embernek látszik,
vajon a kutyákkal
jó kedvűen játszik?

Ki kell hát próbálni!
Képes-e szolgálni,
meleg szeretettel
barátunkká válni?

És milyen a hangja?
Kutyát megvakkantja?
Hókenyere felét
vajon nekünk adja?

Gyertek kutyák, fussunk,
közelébe jussunk
és ha megetetne,
kapjuk meg a jussunk!

Aranyosi Ervin © 2016-12-15.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Téli etetés

téli etetés
Aranyosi Ervin: Téli etetés

Kötényemben magot hoztam,
állatokat etetek.
Velük sokkal szebb az élet,
s barátokra lelhetek.
Nálam aztán jól lakhatnak,
s én jobb kedvre derülök.
Kicsi szívem átmelegszik,
s már a mennybe kerülök.

Jöhet hozzám mókus, egér,
vagy egy apró kismadár.
Nálam élelemre lelhet,
ha már havas a határ.
Gyere te is kis barátom,
rád is vár pár jó falat.
szeretettel várok minden
rágcsálót és madarat…

Aranyosi Ervin © 2014-01-03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A szeretet hóembere

A szeretet hóembere
Aranyosi Ervin: A szeretet hóembere

Hideg hóból, jégből készült.
Ő igazi hóember.
Ám a szíve felmelegít,
s ehhez bizony szó sem kell!
A mosolya, répa orra,
vidámságot sugároz.
A derűje oda is vonz
pár madárkát magához.
Nem bánja, ha répa orrán,
s fején két kis madár ül.
Attól boldog, hogy ma sem lesz,
árván itt kint egyedül.
Két szénszeme vígan ragyog,
jó kedve van, ha látod.
A világban bárki talál,
hogyha akar, barátot.

Aranyosi Ervin © 2015-12-14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Mikor jön a Mikulás?

Mándoki Halász Zsóka festménye

Aranyosi Ervin: Mikor jön a Mikulás?

Sötét éjben úszik a hold,
körülötte csillagok.
Domb tetején hóember áll,
s integet, hogy: – Itt vagyok!

Két szénszeme vígan csillog,
várja már a Mikulást.
Azt a nagyszakállú bácsit,
azt a szép piros ruhást.

Az ablakból eltűntek már
a kíváncsi gyerekek,
Álom Manó lecsukta
az álmos, apró szemeket.

Csak a kis csizmák maradtak,
mit Télapó rak tele,
ettől lesz majd nagyon boldog
a sok lurkó reggele.

Aranyosi Ervin © 2015-12-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva