Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Nem vehet el tőlem senki!


Aranyosi Ervin: Nem vehet el tőlem senki!

Nem szakíthat tőlem senki el,
amíg csak élek bennem létezel.
Az életem vagy, s szívedben lakom,
és boldogító minden alkalom,
mert örömteli minden pillanat,
amíg a lelkünk egy úton halad.
Nézd el nekem, ha néha bántalak,
ha fáj a lelkem, s nem süt rám a Nap!

Ha rám ragyogsz, hát nem is kell nekem!
Minek a Nap, ha itt vagy énvelem,
hisz két szemed sokkal szebben ragyog,
s ha rám nevetsz,  én már boldog vagyok!
Az enyém vagy, ezt ígérte szavad,
de nem vagy rab, csak végtelen szabad,
mert amire vágysz tőlem megkapod,
hadd legyek hát szerencse csillagod!

Mert nem vehet már tőlem senki el!
Pokolra hívsz, vagy mennyekbe viszel,
mindegy nekem, csak add mindig magad,
vegyél el mindent, s annál több marad!
Én rád ruháztam érző lelkemet,
s hidd el, nagyobb kincs ennél, nem lehet!
Amíg csak élek, mélyen bennem élsz,
s álmokon át a léten át kísérsz!

Aranyosi Ervin © 2023-09-18.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Addig maradsz gyermek…


Aranyosi Ervin: Addig maradsz gyermek…

Addig maradsz gyermek, míg szüleid élnek,
amíg a szívedhez élőn hozzáférnek,
amíg látod őket, s nem fáj a hiányuk,
míg gondjuk van reád, s neked gondod rájuk.

Addig maradsz gyermek, amíg látod őket,
s nem járod miattuk be a temetőket,
nem sírkövet ölelsz, hanem élő lelket,
akik szép lelkedbe életet leheltek.

Addig maradsz gyermek, amíg tudsz nevetni,
vén kezüket fogni, lelküket szeretni.
Rájuk nézve arcod büszke mosoly festi,
s arcodat nem fájó, borús könny füröszti!

Addig maradsz gyermek, míg nem leszel árva,
amíg élőn élnek, nem csak szívbe zárva,
amíg hazavárnak, amíg átölelnek,
mindaddig, míg benned örömükre lelnek.

Addig maradsz gyermek, míg arcukon látod,
azt a büszkeséget, mit tetted kiváltott,
amíg megtisztelnek és isszák szavadat,
amíg csak közöttük jól érzed magadat.

Addig maradsz gyermek, ameddig ők élnek,
s minden reád leső rossz dologtól féltnek,
amíg újra, s újra, folyton hazavárnak,
amíg haza hívnak, s az ajtóban állnak.

Addig maradsz gyermek, míg fentről figyelnek,
amíg megértenek és megnyugvást lelnek.
Míg a csillagok közt egyengetik lépted,
ameddig életed földi síkon éled.

Addig maradsz gyermek, míg fentről vigyáznak,
s mondogatnak érted óvó szép imákat,
ameddig álmodba vissza-visszatérnek,
míg az emlékeik a szívedben élnek!

Aranyosi Ervin © 2018-11-14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Kíváncsi lettem rád


Aranyosi Ervin: Kíváncsi lettem rád

Megláttalak, s kíváncsivá tettél,
barátkoztam és te megszerettél!
Elfogadtál igazi barátnak,
s boldog vagyok, hisz naponta látlak.
A szívedben lett a menedékem,
úgy éreztem csoda történt vélem,
és azóta hűséggel szolgállak,
felvidítlak valahányszor látlak!

Aranyosi Ervin © 2018-11-08.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ne temess el élő lelkeket!


Aranyosi Ervin: Ne temess el élő lelkeket!

Ne temessünk el élő lelkeket,
hisz emlékezni minden nap lehet!
A sírban test van, levetett ruhája,
de él a lelke, ha emlékszel reája.

Kell egy kis csend, hogy rátalálhass újra,
érezd a lelkét, tiéddel összebújva!
Érinteni érzéssel is lehet!
Hát ne temess el élő lelkeket!

Emlékezz rá, mi mindent kaptál tőle,
gondolj reá, s meríts erőt belőle,
mert szívedben örökre megmarad,
csak nincs a testben, lelke már szabad!

Feledd csak el, amivel néha bántott,
dobd csak a sutba, mint egy rossz kabátot,
s csodáld a többit, kapott értékeket!
De ne temess el élő lelkeket!

A lélek él, csak túlvilágba tévedt,
tanult, remélt, képzelt jövőbe révedt,
majd elvégezte ezt az iskolát,
egy más világban folytatja tovább.

Te itt vagy még, hisz van még jó pár dolgod,
tanulnod kell, hogy hogyan lehetsz boldog!
Hogyan tégy szebbé sok-sok életet,
de ne temess el élő lelkeket!

Más síkon él és visszatér majd újra,
hogy az elmaradt leckét megtanulja.
Lesz csecsemő és apró kis gyerek,
ahogy a lelkek ébrednek veled.

De addig is, míg újra leszületne,
ne szegezd őt egy halott feszületre.
Hagyd lelkét szállni, élni szabadon,
s érezd figyelmét mindig magadon!

Aranyosi Ervin © 2018-11-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Emlékezés rá…


Aranyosi Ervin: Emlékezés rá…

Emlékszel még? Ott él még szívedben?
Látod-e még álmodban, színekben?
Mint egy magnó, újra visszajátszod,
csupán nappal tör reád a gyászod!

Mennyi közös emlék köt még össze,
kell, hogy könnyed lelkedet fürössze!
Csukott szemed a vetítővászon,
ahhoz, hogy ő újra-újra látsszon.

Ma is itt él, szívedben rejtőzik,
mert szívedben, mint egy kincset őrzik.
Amit együtt éltetek meg régen,
újra éled mesés álomképben.

Kedves arcát mosolyogni látod,
megölelnéd, vagy adnál virágot,
várod, hogy még kedvest, szépet szóljon,
s félsz, hogy képe szerte ne oszoljon.

Hallod hangját, s szíved boldog tőle,
mennyi érzést kaptál egykor tőle.
S reméled, hogy tudta, hogy szeretted,
s megbocsájtja néhány bántó tetted.

Emlékedben, szívedben ott él ő,
álmaidban nézed, milyen élő.
Nem is halt meg, nyugtasd meg a lelked,
amíg te élsz, ő is itt él benned!

Aranyosi Ervin © 2017-11-01.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A szerelmet felesleges keresni!

Aranyosi Ervin: A szerelmet felesleges keresni!

A szerelmet, azt nem lehet keresni!
Hiába űzöd, mint vágyott vadat.
Mint gödörbe, úgy bele lehet esni,
de bent maradni nehéz feladat.
Ne dolgozz rajta, mert minden hiába,
a magány rendre, rossz tanácsadó,
és nincs megírva könyvben, bibliában,
mert csak úgy jön, – és ez benne a jó!

A lélek párját rendre nem találja,
s mikor nem várja, szembejön vele.
A véletlen gyakran tálcán kínálja,
szívedben érzed, ha megérint szele.
Harcolni érte, – régi-módi álom,
– ha hiszed, eljön, akit szíved remél.
Több milliárdan élünk e világon,
de az az EGY, a többivel felér!

Hogy rád találjon, mégis mit kell tenned,
hogy vonzhatod, hogy melletted legyen?
Először is önmagadat kell szeretned,
s vágyni, hogy Ő is lépéseket tegyen.
Mikor rád lel, majd tudni fogod azt is,
nem ez az első, ilyen találkozás.
Ha rátalálsz, – az nyújthat tán vigaszt is:
helyére lépni nem tud senki más…

Aranyosi Ervin © 2014-01-10.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva