Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

aug
13

By

Aranyosi Ervin: Hiába vagyok melletted

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , 3 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Hiába vagyok melletted

Itt vagyok melletted,
de te rám se nézel.
Mobilod beszívott,
már semmit sem érzel.
Kihaltak a szavak,
kapcsolatod sincs már,
elfogyott a pénzed,
meglopott a kincstár.

Itt vagyok melletted,
mégsem láthatsz engem,
csak egy zúgolódót
vettél észre bennem.
De nem veszed észre,
érted szól a lelkem,
amit nem kerestél,
sikerült meglelnem.

Itt vagyok melletted,
mégis egyedül vagy.
Téged ezért ural,
léttől kimerült agy.
Én meg nyitott
szemmel nézem a világot.
Lelkem hagyom élni,
a tükrén át látok.

Itt vagyok melletted,
mégis milyen távol?
Én visszavonultam
a világ zajától.
Mintha nem egy térben,
más világban élnénk.
Mintha ugyanabba
a létbe nem férnénk.

Itt vagyok melletted,
csak te maradsz távol,
így hát nincs fogalmad,
erről a világról.
Annyit tudsz, amennyit
veled megláttatnak,
médiából kapott
félelmeid hatnak.

Itt vagyok melletted,
és ébresztenélek,
lelkedbe kódolva
ott a bűvös ének.
Csak hallgatnod kéne,
lelkedet megnyitni,
élőn, vágyakozva
talán tudnál hinni!

Mert, ha lelked alszik,
hogyha megvezetnek,
akkor éjszakádban
csak rémálmok lesznek.
Hiába próbálok
én melletted lenni,
nem tudunk az úton
egy irányba menni!

Ezért egymás mellett
szépen elbeszélünk,
azonos bolygón, de
más világban élünk.
Itt vagyok melletted
a valós világban,
de te rémálomban
kóborolsz a mában.

Én ébresztenélek,
de te nem akarnád,
az életed terhét
a nyakamba varrnád.
Nem tudsz változtatni,
cipeljem helyetted,
ezért tudnak ma is
dönteni feletted.

Neked kell változnod,
hogy változzon világod!
Hiába mutatom,
sehogyan sem látod!
Elveszett a lelked
a digitális térben,
megvezetve élni,
neked ez is érdem?

Elbúcsúzom tehát,
csak maradj magadnak,
majd a megvezetők
is magadra hagynak.
Végül senki sem lesz
igazán melletted,
jegyed a pokolba
mobilon megvetted!

Aranyosi Ervin © 2020-08-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

aug
21

By

Aranyosi Ervin: Valami hiányzik

Category: Érzelmek, szeretet, magány, boldogság, vágyakozás Tags: , , , , , , , , , , 5 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Valami hiányzik

Parkban ül egy padon a három tagú család.
Látok egy gyermeket, egy anyát, s egy apát.
A szülők mobiljukat nyomkodják serényen,
csak a gyermeknek nincs semmi a kezében.

Valami hiányzik ebből a családból…
Talán a szeretet, ami szívet ápol?
Talán a figyelem, talán egy kis játék,
jó példa mutatás, kedveskedő szándék?

Ha jobban megnézem, lehet, nem is család,
látok egy gyermeket, de nem látok Anyát,
és az apuka sincs igazán a képben,
elmerült figyelme a virtuális térben.

A valóság árva, helyét nem találja,
keresi a választ: – Hová tűnt családja?
Nem baj, neki is majd egy szép mobilt vesznek,
és ha majd akarja, szülei ott lesznek!

De vajon akarja? Vagy majd másra vágyik,
lesz, mi motiválja majd felnőtt koráig?
Fogja vajon tudni, miről szól az élet,
vagy hagyja elfutni? Ez rá az ítélet?

Élőn haldokolva, nyomkodva a gépet,
hátha talál rajta majd valami szépet?
Olyat, mit egymásnak nem akarunk adni?
Nem akarunk érző emberek maradni?

Minden, ami fontos, kívül esik rajtunk,
s elhitetik velünk, hogy pont ezt akartuk.
Csak fogyasztók lettünk egy dömping világban,
programok tartanak örökös rabságban?

Aranyosi Ervin © 2019-08-21
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva