Aranyosi Ervin: Elgondolkoztató
Aranyosi Ervin: Elgondolkoztató
Te teremted a jövődet, s szívvel irányítod,
szellemed fényszórójával utad világítod.
Energiát adsz a létnek, fejleszted tudásod,
s ha elszakadsz világodtól, földi sírod ásod.
Ha beszűkül látásmódod, ha médiát nézel,
más mondja meg, hogy mit gondolsz, mi az, amit érzel?
Elveszíted önvalódat, más szerepet játszol,
robottá válsz, bár külsőleg még embernek látszol.
Gyermeked – mondd – mit lát tőled? Mit adsz örökségül?
Gép veszi át az uralmat, s a helyedet végül.
Előbb csak a lelked hal meg, utána a tested,
pedig, mikor leszülettél a létet kerested.
Elfeledted teremtődet, kitől élted kaptad,
mikor lelked a technika ördögének adtad,
ám az megvan nélküled is, pótolni tud téged,
robotokkal tölti fel a világmindenséget.
Kipusztul az emberiség, minden növény, s állat.
Csak egy érzéketlen világ marad majd utánad.
Ha a szeretet is meghal, nincs értelme élni,
jó lenne már felébredni, s nem reszketni, félni,
visszatérni a forráshoz, a természet fához,
teremtődhöz, aki szeret, s mindent meghatároz.
Jó lenne, ha megértenéd, miről szól az élet!
Térj vissza a természethez, máskülönben véged…
Aranyosi Ervin © 2016-03-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva
5 Responses to Aranyosi Ervin: Elgondolkoztató