Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

aug
20

By

Aranyosi Ervin: Új kenyér ünnepén

Category: Szabadság, haza, történelem, kultúra, táj Tags: , , , , , , , , , , , , , Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Új kenyér ünnepén

Szeretném az új kenyeret megosztani véled!
Szeretném ha megértenéd, rólunk szól az élet!
Szeretetről, jóságról és igaz emberségről,
s akkor jó, ha belülről jön, az ember lelkéből!

Szeretném, ha evés közben megjönne étvágyad!
Életed jobbítására megjönne a vágyad!
Nem adnád ki a kezedből másoknak a gyeplőt,
nem szolgálnád szolgaként a sötétben teremtőt!

Bár megjönne az igényed, végre tisztán láthass,
felébredve, fényeddel a zord világon át hass!
Hozd vissza ősök tudását, szeretettel élve,
teremthetnél szebb holnapot, hittel és nem félve!

Gyógyítsd be a Föld sebeit, emeld fel hazádat,
nem elég, ha zsörtölődsz, ha fájó lelked lázad!
Technokrata világodból ki kellene lépni,
nem elég célt választani, s más döntését élni!

Ha ma elveted a magot, jövőd abból sarjad,
a szabad akaratodat használni akarjad!
Ha mások írhatják sorsod, rád nem is lesz szükség,
lemondanod önvalódról, igazán őrültség!

Ma még megtermett a búza, s kenyér lett belőle,
ma még juthat neked is, és jól is lakhatsz tőle!
Ne hagyd hogy a szemfényvesztők lekössék figyelmed,
lopott kincsük értéktelen, nincs mit irigyelned!

Tűzijáték, felvonulás, népnek lökött koncok,
határtalan szórakozás, udvari bolondok!
Ez az ünnep nem rólunk szól, ezt kell, hogy megértsed,
maradj csendben, a hatalom hangzavarát sértsd meg!

Ott belül, ha ezt szeretnéd, célod megtalálod,
lelkedben is lesz új kenyér, meglátod, ha várod!
Fényesebb lesz, ízesebb lesz, értelmet nyer minden,
eljöhet a Mennyországod égi, s földi szinten!

Aranyosi Ervin © 2025-08-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

aug
10

By

Aranyosi Ervin: Morfondírozás

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , , , Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Morfondírozás

Olvashatnék, írhatnék, vagy tehetném a dolgom,
tehetném a földemen, a Földön, vagy a Holdon.
Ábrándozva teremthetném saját kis világom,
átélhetném, átírhatnám minden egyes álmom.

Szerethetnék, nevethetnék, élhetnék, tehetnék,
mostaninál boldogabb és jobb ember lehetnék.
Megélhetném álmaimat, s formálhatnám őket,
s kitalálnék alternatív, változó jövőket.

Hagyhatnám, hogy önmaguktól menjenek a dolgok,
mások formálják a napom, s attól legyek boldog.
Harcolhatnék mások ellen, legyen vonzóbb minden,
lehetnék egy porszem csupán, vagy akár az Isten.

Hagyhatnám, hogy más írja meg naponta a sorsom,
életemet egy sablonba be kéne sorolnom?
Alkothatnék új dolgokat, ami sose volt még,
vagy keresném, egy régi kor, tán mitől is volt szép?

Lehet, hogy bárhogy csinálnám, ide lyukadnék ki,
és ha nézne a Teremtőm, tetszene az néki?
Vagy át kéne írnom végre ezt a történelmet,
és egy élhetőbb világ is kaphatna értelmet!

Mit tehetnék végül is, mi elvárható tőlem?
Hogy válhatna Isten fia, Teremtő belőlem?
Nap mint nap, az utam járom, s álmodom új álmom,
tudok-e még változtatni ezen a világon?

Aranyosi Ervin © 2025-08-10.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

júl
13

By

Aranyosi Ervin Hitet adok

Category: Érzelmek, szeretet, magány, boldogság, vágyakozás Tags: , , , , , , , , , , , , Leave a Comment

Aranyosi Ervin Hitet adok

Belefáradtam a világ zajába,
vágyom a csendre, békés önmagamra.
Olykor látok a félhomályban,
de vajon ki hallgat szavamra?

Valahol ott a lelked mélyén
te is érzed, nem jó ez így!
Az ember feléli világát,
s nincs fogódzó, amiben higgy!

De én hiszem, hogy okkal jöttünk,
és értelme kell, hogy legyen!
Változzon hát a világ köröttünk,
mert kell, hogy boldoggá tegyen!

Nem hagyhatom, hogy fázzon a lélek,
nyári forróság közepén!
Mert hinnem kell, hogy okkal élek,
nem magányos bennem az ÉN!

Egy teljességnek vagyok része,
amely most épp árnyékban van,
de nem múlhat el az egésze,
mert sötéten látom magam!

Kell, hogy legyen rá jó megoldás,
igaz, élő és emberi,
a holnap még lehet attól más,
hogy lelkem végre megleli!

Meg kell hát újulnom a létben,
s felrázni végre másokat!
Nem élhetünk bűzlő szemétben,
mert akkor lelkünk fáj sokat!

Keressük hát az igazságot,
találjunk hozzá jó utat,
ne fogadjuk el a gazságot,
mely ijedt elménkben kutat!

Szeretni kell és jobbá válni,
s jobbá szeretni másokat,
s eltüntetni a Föld színéről
azt, ki sírokat ásogat!

Kell, hogy a fényünk világítson,
s értelmet nyerjen itt a lét!
Egy új világra ajtót nyisson,
s azt nem más rakja le eléd!

Teremts a szabad akarattal,
s gyűjtsd köréd mindazt, ki igaz,
légy újra eggyé önmagaddal,
és nem fog többé elveszni az!

Reménytől kapok új erőre,
és újra él bennem a hit,
mindennap merítek belőle,
s hiszem az Isten megsegít!

Aranyosi Ervin © 2025-07-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

máj
22

By

Aranyosi Ervin: Lehozott világ

Category: Szabadság, haza, történelem, kultúra, táj Tags: , , , , , , , , , , , 1 Comment

Aranyosi Ervin: Lehozott világ

Égig érő fának tetejére mászok,
ott fenn égi fénynek ablakot kitárok.
Hadd legyen az ember égi fénytől áldott,
s lent is tapasztaljon élhető világot!

Lehozom a Földre az égi világot,
amit Égi Atyánk, ott fenn jónak látott.
Lehozom a Földre, s megtöröm az átkot,
s idelenn a Földön igaz úton járok.

Valósággá teszem én az ősi álmot,
igaz emberek közt, emelt fővel járok.
Mikor körülnézek, szép lelkeket látok,
eltűnnek a minket megosztó határok!

Égig érő fáról a Földre vissza mászok,
lehozom a Földre a mennyei világot.
Elmulasztok harcot, pénzt és kapzsiságot,
felnyitott szemekben ébredő fényt látok.

Aranyosi Ervin © 2025-05-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

máj
17

By

Aranyosi Ervin: Van egy hely, hol fény terem…

Category: dalszöveg Tags: , , , , , , , , , , , , 3 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Van egy hely, hol fény terem…

Van egy hely, hol fény terem,
ahol a szív sohasem fáj,
hol pokol nem is létezik,
csak az égen a szivárvány.
Hol az összes ember boldog,
mert mind a mában él,
egymásért alkot szüntelen,
és nincsen baj, amitől fél.

Mindenki csak a jóban hisz,
és teszi dolgát boldogan,
a Földet óvja mindegyik,
s tudja, hogy minden érte van!
Értelmet nyert az életük,
mástól elvenni nincs okuk.
Az életet mind tisztelik,
s boldoggá lenni van joguk!

Ez álomvilág lenne tán,
a Földnek másik oldalán?
Hol élünk, erre nincs esély?
Mi kellene, hogy szebben élj,
hogy ember légy és jót remélj?

Mi kellene, hogy így legyen?
Hogy békésen megférj velem?
Hogy másnak is csak jót akarj,
hogy tudd, lelkünk élő talaj!
S ha vetünk szeretet-magot,
ha egymáshoz érhet szívünk,
jobbá tesszük a holnapot,
s egy igaz világban hiszünk.

Ez álomvilág lenne tán,
a Földnek másik oldalán?
Hol élünk, erre nincs esély?
Mi kellene, hogy szebben élj,
hogy ember légy és jót remélj?

Ha nem lenne háború többé,
s jóllakna, mind ki éhezik,
a félelem válhatna köddé,
s boldog lenne, ki létezik!
Valóra válna az ember álma,
árnyékban élni nem lehet,
a szívhez végre utat találna,
a mindenkit éltető szeretet!

Ez álomvilág lenne tán,
a Földnek másik oldalán?
Hol élünk, erre nincs esély?
Mi kellene, hogy szebben élj,
hogy ember légy és jót remélj?

Aranyosi Ervin © 2025-05-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

ápr
16

By

Aranyosi Ervin: Varázsoljunk együtt!

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Varázsoljunk együtt!

Belém bújt egy nagy varázsló,
s érzem, csodát tehetek,
bennem élő képességgel
varázslóvá lehetek.
Azt adhatom a világnak,
amit én is szeretek,
adom tovább fűnek-fának,
terjedjen a szeretet!

Bennem él a teremtéshez
a teremtő gondolat,
mely megoldhat, orvosolhat,
fájó, nehéz gondokat.
Szeretettel tudok hatni,
szebbíteni életet,
szívedbe beleolvadni,
mitől napod szép lehet!

Simogató, kedves szóval
szépítem meg a napod,
a lelked is átmelegszik,
ha olvasod, megkapod!
Ha jól eső ez az érzés,
legjobb, ha továbbadod,
segíts te is varázsolni,
egy gyönyörű holnapot!

Legyen mosoly varázspálcánk,
s minden szívhez érjen el,
hogy világunk fásultságból,
ébredjen már végre fel!
Minden élő mosolyogjon,
s legyen vidám a világ,
a szeretet tiszta fényét,
szeretném most adni rád!

Add másoknak, mit a szíved
folyton kapni szeretne,
amitől az egész világ
élhetőbb hely lehetne!
Ragyogjon és varázsoljon,
szebb jövőt a mosolyunk,
hidd el nekem, minden szebb lesz,
ha szeretettől ragyogunk!

Varázsoljunk gondolattal,
s legyen tőle szebb a lét,
tegyük jobbá, élhetőbbé,
mától egymás életét!
Mosolyon át nézve szebb lesz,
fényesebb lesz a világ,
szeretnék e varázslatban
én is számítani rád.

Ha sikerül, boldog leszek,
s mind-mind azokká leszünk,
elégedett lesz a lelkünk,
s mást is boldoggá teszünk.
Kezdjük hát a varázslatot,
öltsd csak fel a mosolyod,
s meglátod, ha adod másnak,
olykor vissza is kapod!

Előbb-utóbbb senki nem fog
mosolytalan maradni,
a szeretet majd a Földön
körbe fog így szaladni.
Ha minden szív átmelegszik,
megszépül majd a világ,
s minden szívben kinyílhat majd,
a szeretet, mint virág!

Aranyosi Ervin © 2025-04-16.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

márc
22

By

Aranyosi Ervin: Veréb-beszéd

Category: Madarak Tags: , , , , , , , , , , , , , Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Veréb-beszéd

Csiripelek, csiripelek,
be nem áll a szájam.
Azt is mondják,
nagyobb pletykás
nincs a Földön nálam.
Amit hallok, nem tartom meg,
tovább muszáj adnom,
nagy büntetés számomra,
ha csendben kell maradnom.

Csiripelek, csiripelek,
de rám se figyelnek,
nem olvasnak szavaimból,
nem is irigyelnek!
Az emberek rohangálnak,
soha meg nem állnak,
így nem hallják a híreit,
egy kicsiny madárnak!

Pedig fontos dolgot mondok,
itt a tavasz, kérem!
A verébnek a szerelem
jár most az eszében!
Én is várom már a párom,
szólongatom szépen.
Csiripelek, nyomot hagyva
az érző szívében.

Csiripelek, csiripelek,
ez a veréb dolga,
ha nem tenném,
lehet, hogy itt
unalmas csend volna!
Nem pletyka,
hogy itt a tavasz,
s én már azt is várom,
hogy a párom rám találjon,
s a világ szebbé váljon!

Aranyosi Ervin © 2025-03-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

márc
5

By

Aranyosi Ervin: A szeretet útján járva

Category: Érzelmek, szeretet, magány, boldogság, vágyakozás Tags: , , , , , , , , , , , , , Leave a Comment

Aranyosi Ervin: A szeretet útján járva

Szerető fény küldött erre a világra,
gyógyítsam a lelket, szóval, ha lehet!
Mosolyomat szórjam szívből egyre, másra,
érzőn, kedvességgel, csodákat tegyek!
Hiszem, a világunk mennyországgá válhat,
eltűnhet a Földről a bűn, a pokol,
és az ember végre jó útra találhat,
mikor boldogul, és nem csak robotol.

Meg kéne tanulni őszintén szeretni,
itt, e földi létben, ez a feladat,
boldog gyümölcsöket kellene teremni,
és jó érzést adni, mely bennünk fakad!
Költözzön szívünkbe a jóság, a béke,
hisz egy szebb világhoz minden adva van,
gyújtsunk szeretetfényt a mások szívében,
s éljük szép világunk mától boldogan!

Ragyogj hát, s mutasd meg, szereteted árad,
minden betegséget meggyógyít a szív,
hiszen szeretetbe nincs, ki belefárad,
érezd hát, világod szebb holnapba hív!
Dobd hát le rabláncod, oldd meg napi gondod,
boldoggá kell lenned, ez volna a cél,
ne is bámuld hát, a cirkuszi porondot,
légy csak érző lélek, ki boldogan él!

Felejtsd el a küzdést, a sikert, a harcot,
a gazdagodás csak tévútra vezet,
egy tud mosolygóssá tenni minden arcot,
a szívedből küldött, csodás szeretet!
Meglásd, a mosolyod vissza fog találni,
felragyog előtted az egész világ,
és ha már mindenki emberré tud válni,
visszatükrözi majd szíved mosolyát!

Ragyogd be a Földet szívvel, szeretettel,
földi mennyországba ez az út vezet,
lásd meg másban a jót, a másét ne vedd el,
hiszen, ami éltet, az a szeretet!
Egy a közös dolgunk, s mind-mind ezért jöttünk,
új álmokat látni, s úgy ébredni fel!
Egy járható út van mindig csak előttünk,
és a szeretetben, egyként, hinni kell!

Aranyosi Ervin © 2025-03-05.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

okt
13

By

Aranyosi Ervin: Az őszi Nap búcsúja

Category: Állatok, természet Tags: , , , , , , , , , , , , , Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Az őszi Nap búcsúja

Utolsó aranyát szórja szét a Földön,
és jut belőle, lám, mindenkinek!
Így ment ez mindig, át sok emberöltőn,
mielőtt eljön a tél, a hideg.
Meríts erőt tündöklő sugarából,
nevess vidáman, éld csak életed!
Sosem lesz vége istenigazából,
jövőre vágyni, csak nyílt szívvel lehet!

Rakd el a fényt a nehezebb napokra,
őrizd, mint fösvény, színes kincsedet!
Ne irigykedj a pénzben gazdagokra,
hogy luxusléted, miért nincs neked!
Inkább találd meg mindennap a szépet,
csodáld meg, mit ad lelkednek az ősz!
Aludni tér a gyönyörű természet,
de néhány percig, még köröttünk időz.

Aranyosi Ervin © 2024-10-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

szept
28

By

Aranyosi Ervin: Vár-e még az ÉDEN?

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , , , Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Vár-e még az ÉDEN?

Azt hiszem, hogy kár volt lejönni a fáról,
megfeledkezni egy élhető világról!
Hagytuk, hogy szép földünk rút pokollá váljon,
s kivágtuk a fát, hogy utunkba ne álljon!
Én úgy visszamásznék az égig érő fára,
hogy onnan nézek a pusztuló világra,
s aki még menthető, szívvel felemelném,
hogy a Mennyországban, hadd kerüljön mellém!

Persze, volt egy kígyó, ami megmérgezett,
tudatlanság mérgét itatta meg veled,
s velem is, hiszen mi mindig egyek voltunk,
s őseink fájától messze kóboroltunk.
Kiszáradt forrásunk, s nem tudjuk, hol eredt,
de nem is keressük már az eredetet.
Nincsen saját utunk, háttérből vezetnek
kígyóféle lények, s méreggel etetnek.

Temetjük földünket, ránk pénzcsizma tapos,
háttérben a kígyó, igencsak alapos.
Bábukat döntöget, terepasztalt játszik,
hazugság fegyverrel, igazra vadászik.
Médián át mérgez, élőt, s elmét rombol,
hogy menekülhetnénk ebből a pokolból?
Merre van őseink hatalmas tudása,
lesz-e még népünknek hajnal-hasadása?

Van-e még rá idő, fánkat megtalálni,
összekapaszkodva, tetejére mászni?
Vár-e még az ÉDEN, ott van-e az égben,
vagy maradjunk itt lent, talpig feketében?
Haldokolva élünk, és várjuk halálunk?
Világunkkal együtt örök porrá válunk,
mit a sátán keze gúnyosan elmorzsol?
Marad MAG utánunk, mely kikel a porból?

Aranyosi Ervin © 2024-09-28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

« Older Posts
Newer Posts »