Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Varázsoljunk együtt!

Aranyosi Ervin: Varázsoljunk együtt!

Belém bújt egy nagy varázsló,
s érzem, csodát tehetek,
bennem élő képességgel
varázslóvá lehetek.
Azt adhatom a világnak,
amit én is szeretek,
adom tovább fűnek-fának,
terjedjen a szeretet!

Bennem él a teremtéshez
a teremtő gondolat,
mely megoldhat, orvosolhat,
fájó, nehéz gondokat.
Szeretettel tudok hatni,
szebbíteni életet,
szívedbe beleolvadni,
mitől napod szép lehet!

Simogató, kedves szóval
szépítem meg a napod,
a lelked is átmelegszik,
ha olvasod, megkapod!
Ha jól eső ez az érzés,
legjobb, ha továbbadod,
segíts te is varázsolni,
egy gyönyörű holnapot!

Legyen mosoly varázspálcánk,
s minden szívhez érjen el,
hogy világunk fásultságból,
ébredjen már végre fel!
Minden élő mosolyogjon,
s legyen vidám a világ,
a szeretet tiszta fényét,
szeretném most adni rád!

Add másoknak, mit a szíved
folyton kapni szeretne,
amitől az egész világ
élhetőbb hely lehetne!
Ragyogjon és varázsoljon,
szebb jövőt a mosolyunk,
hidd el nekem, minden szebb lesz,
ha szeretettől ragyogunk!

Varázsoljunk gondolattal,
s legyen tőle szebb a lét,
tegyük jobbá, élhetőbbé,
mától egymás életét!
Mosolyon át nézve szebb lesz,
fényesebb lesz a világ,
szeretnék e varázslatban
én is számítani rád.

Ha sikerül, boldog leszek,
s mind-mind azokká leszünk,
elégedett lesz a lelkünk,
s mást is boldoggá teszünk.
Kezdjük hát a varázslatot,
öltsd csak fel a mosolyod,
s meglátod, ha adod másnak,
olykor vissza is kapod!

Előbb-utóbbb senki nem fog
mosolytalan maradni,
a szeretet majd a Földön
körbe fog így szaladni.
Ha minden szív átmelegszik,
megszépül majd a világ,
s minden szívben kinyílhat majd,
a szeretet, mint virág!

Aranyosi Ervin © 2025-04-16.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Veréb-beszéd

Aranyosi Ervin: Veréb-beszéd

Csiripelek, csiripelek,
be nem áll a szájam.
Azt is mondják,
nagyobb pletykás
nincs a Földön nálam.
Amit hallok, nem tartom meg,
tovább muszáj adnom,
nagy büntetés számomra,
ha csendben kell maradnom.

Csiripelek, csiripelek,
de rám se figyelnek,
nem olvasnak szavaimból,
nem is irigyelnek!
Az emberek rohangálnak,
soha meg nem állnak,
így nem hallják a híreit,
egy kicsiny madárnak!

Pedig fontos dolgot mondok,
itt a tavasz, kérem!
A verébnek a szerelem
jár most az eszében!
Én is várom már a párom,
szólongatom szépen.
Csiripelek, nyomot hagyva
az érző szívében.

Csiripelek, csiripelek,
ez a veréb dolga,
ha nem tenném,
lehet, hogy itt
unalmas csend volna!
Nem pletyka,
hogy itt a tavasz,
s én már azt is várom,
hogy a párom rám találjon,
s a világ szebbé váljon!

Aranyosi Ervin © 2025-03-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A szeretet útján járva

Aranyosi Ervin: A szeretet útján járva

Szerető fény küldött erre a világra,
gyógyítsam a lelket, szóval, ha lehet!
Mosolyomat szórjam szívből egyre, másra,
érzőn, kedvességgel, csodákat tegyek!
Hiszem, a világunk mennyországgá válhat,
eltűnhet a Földről a bűn, a pokol,
és az ember végre jó útra találhat,
mikor boldogul, és nem csak robotol.

Meg kéne tanulni őszintén szeretni,
itt, e földi létben, ez a feladat,
boldog gyümölcsöket kellene teremni,
és jó érzést adni, mely bennünk fakad!
Költözzön szívünkbe a jóság, a béke,
hisz egy szebb világhoz minden adva van,
gyújtsunk szeretetfényt a mások szívében,
s éljük szép világunk mától boldogan!

Ragyogj hát, s mutasd meg, szereteted árad,
minden betegséget meggyógyít a szív,
hiszen szeretetbe nincs, ki belefárad,
érezd hát, világod szebb holnapba hív!
Dobd hát le rabláncod, oldd meg napi gondod,
boldoggá kell lenned, ez volna a cél,
ne is bámuld hát, a cirkuszi porondot,
légy csak érző lélek, ki boldogan él!

Felejtsd el a küzdést, a sikert, a harcot,
a gazdagodás csak tévútra vezet,
egy tud mosolygóssá tenni minden arcot,
a szívedből küldött, csodás szeretet!
Meglásd, a mosolyod vissza fog találni,
felragyog előtted az egész világ,
és ha már mindenki emberré tud válni,
visszatükrözi majd szíved mosolyát!

Ragyogd be a Földet szívvel, szeretettel,
földi mennyországba ez az út vezet,
lásd meg másban a jót, a másét ne vedd el,
hiszen, ami éltet, az a szeretet!
Egy a közös dolgunk, s mind-mind ezért jöttünk,
új álmokat látni, s úgy ébredni fel!
Egy járható út van mindig csak előttünk,
és a szeretetben, egyként, hinni kell!

Aranyosi Ervin © 2025-03-05.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Az őszi Nap búcsúja

Aranyosi Ervin: Az őszi Nap búcsúja

Utolsó aranyát szórja szét a Földön,
és jut belőle, lám, mindenkinek!
Így ment ez mindig, át sok emberöltőn,
mielőtt eljön a tél, a hideg.
Meríts erőt tündöklő sugarából,
nevess vidáman, éld csak életed!
Sosem lesz vége istenigazából,
jövőre vágyni, csak nyílt szívvel lehet!

Rakd el a fényt a nehezebb napokra,
őrizd, mint fösvény, színes kincsedet!
Ne irigykedj a pénzben gazdagokra,
hogy luxusléted, miért nincs neked!
Inkább találd meg mindennap a szépet,
csodáld meg, mit ad lelkednek az ősz!
Aludni tér a gyönyörű természet,
de néhány percig, még köröttünk időz.

Aranyosi Ervin © 2024-10-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Vár-e még az ÉDEN?

Aranyosi Ervin: Vár-e még az ÉDEN?

Azt hiszem, hogy kár volt lejönni a fáról,
megfeledkezni egy élhető világról!
Hagytuk, hogy szép földünk rút pokollá váljon,
s kivágtuk a fát, hogy utunkba ne álljon!
Én úgy visszamásznék az égig érő fára,
hogy onnan nézek a pusztuló világra,
s aki még menthető, szívvel felemelném,
hogy a Mennyországban, hadd kerüljön mellém!

Persze, volt egy kígyó, ami megmérgezett,
tudatlanság mérgét itatta meg veled,
s velem is, hiszen mi mindig egyek voltunk,
s őseink fájától messze kóboroltunk.
Kiszáradt forrásunk, s nem tudjuk, hol eredt,
de nem is keressük már az eredetet.
Nincsen saját utunk, háttérből vezetnek
kígyóféle lények, s méreggel etetnek.

Temetjük földünket, ránk pénzcsizma tapos,
háttérben a kígyó, igencsak alapos.
Bábukat döntöget, terepasztalt játszik,
hazugság fegyverrel, igazra vadászik.
Médián át mérgez, élőt, s elmét rombol,
hogy menekülhetnénk ebből a pokolból?
Merre van őseink hatalmas tudása,
lesz-e még népünknek hajnal-hasadása?

Van-e még rá idő, fánkat megtalálni,
összekapaszkodva, tetejére mászni?
Vár-e még az ÉDEN, ott van-e az égben,
vagy maradjunk itt lent, talpig feketében?
Haldokolva élünk, és várjuk halálunk?
Világunkkal együtt örök porrá válunk,
mit a sátán keze gúnyosan elmorzsol?
Marad MAG utánunk, mely kikel a porból?

Aranyosi Ervin © 2024-09-28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Éld meg az őszt!

Aranyosi Ervin: Éld meg az őszt!

Ma még vidáman süt a Nap.
Ne borongj hát az ősz miatt!
Ez is kell, az élet forog,
ezzel is nő életkorod!
Inkább csodáld, mert szép lehet,
figyeld a múló életet.
Most színesebb lesz a világ,
levelüket festik a fák.

Pizsama parti készül épp,
vígságot szül az őszi ég.
A nagy lámpaoltás előtt,
még színes ruhát ölt a Föld.
Mért lennél éppen bús magad,
szomorkodni most nem szabad!
Élvezd gyümölcsök ízeit,
mivel az ősz most megterít!

Bár a világ lassan kihűl,
te ne légy olyan, mint kívül,
benned éledjen szeretet,
belülről árassz meleget!
Tárd ki a szíved boldogan,
lesd el az ősztől, hogy hogyan,
melengess fáradt lelkeket,
ébredjen benned szeretet!

Ma még vidáman süt a Nap,
ragyogtasd te is arcodat,
mosollyal, szóval melegíts,
másokat jobb kedvre deríts!
Éld meg az őszt is boldogan,
hisz annyi szép csodája van,
mely neked szól, hozzád beszél,
őszi dalt dúdol lenge szél!

Aranyosi Ervin © 2024-09-24.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Manipulált világ

Aranyosi Ervin: Manipulált világ

Hiába nézek az égre,
most ott Istent nem lelem,
féktelenül száll a Földre,
végtelen sok fél-Elem.

Repülőgépek hordozzák,
s élő nyög e súly alatt,
haldokolnak a növények,
mérget szül a pillanat.

„Kerozincsík” felleggé lesz,
delejjel terelgetik,
árvízt hozó esőbombák,
a világot rengetik.

Sosem látott zivatarok,
fákat döntő szélvihar,
halálmadár száll az égen,
füstölgő szárnyaival.

Elszippantják a vizünket,
kiszárad forrás, patak,
aszály sújtotta földeken
lassan élő sem marad.

Aranyosi Ervin © 2024-09-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Mosoly az arcra

Aranyosi Ervin: Mosoly az arcra

Úgy szeretnék az arcodra mosolyt csalni én,
hadd ragyogjon vidáman a bánatod helyén!
Mert jól tudom, hogy attól aztán felragyog szíved,
s visszaadja az életben elvesztett hited!

Úgy szeretném, ha megélnéd végre álmaid,
ha elhinnéd, hogy lelked mélyén teremtőd lakik.
Mert jól tudom, ha megértenéd, hogy ez mit jelent,
átírhatnád, gondolattal a fájó jelent!

Refrén:
Mosolyogj, és értsd meg végre,
rólad szól a lét,
Írj másik mesét,
és legyen tőled szép!
Mosolyogj és legyél boldog,
ez a Föld tiéd,
és jó érzéssel
tedd szebbé a mások életét!

Úgy szeretném, ha ott maradna rajtad a mosoly,
engedd el a gondjaid, mert egyik sem komoly!
Mert jól tudom, hogy változtathatsz, s világod követ,
élvezd csak az életedet, s találj örömet!

Refrén:
Mosolyogj, és értsd meg végre,
rólad szól a lét,
Írj másik mesét,
és legyen tőled szép!
Mosolyogj és legyél boldog,
ez a Föld tiéd,
és jó érzéssel
tedd szebbé a mások életét!

Aranyosi Ervin © 2024-09-03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin Teremtő képzelet

Aranyosi Ervin Teremtő képzelet

Ne kergesd az időt, ha kell, úgyis eljön,
lógasd csak a lábad, az elképzelt felhőn.
Mért gyorsítanád fel életed kerekét?
Amit joggal elvársz, azt leteszik eléd.

Persze, teremtéskor az is nagyon fontos,
hogy legyen a vágyunk jól körülírt, pontos!
Néha a teremtő megvicceli lelkünk,
nem pont azt adja meg, amit elképzeltünk.

Merj nagyot álmodni, lásd a részleteket,
tegye valósággá színes képzeleted!
Ha látod, ha érzed kézzel foghatóan,
akkor a Jóisten adja: – Nesze, jól van!

Vágyj olyanra, ami igazán boldogít,
ami örömöt ad, és nem csak gazdagít!
Hiszen kincseinket mind a Földön hagyjuk,
lelkünkhöz, a megélt élményeket adjuk.

Aranyosi Ervin © 2024-06-23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Életfa

Aranyosi Éva színeivel

Aranyosi Ervin: Életfa

Az életfa szimbóluma élő hidat képez,
hogy a földi birodalom eljusson az éghez!
Világokat kapcsol össze, körforgást jelképez,
hogy az élet forrásából földi létbe léphetsz.
Körforgásba visszatérünk és részt veszünk benne,
nélkülünk a világ, bizony, hogy szegényebb lenne!
Gyökereink mélyből jövő anyaggal táplálnak,
így merítünk bölcsességet, mik javunkra válnak.
Ágaink az égbolt felé törekednek egyre,
tudást és a túlvilági létet gyúrva egybe.

Családfa, az életfája, igen terebélyes,
őseinket, rokonokat felmutatni képes.
Azokat, kik kellettek, hogy mi élővé váljunk,
akik nekünk formálták meg az élő világunk.
A családfa elágazó, s gyökerekre épült,
akiknek a keze nyomán ez a világ szépült.
Növekedés és az erő benne lüktet élőn,
megújulást, ismétlődést, életet ígérőn.
Hisz a lelkünk halhatatlan, vissza-visszatérünk,
részt veszünk a körforgásban, jövünk, megyünk, élünk!

Az életfa szimbólum, az örök élet része,
nyomot hagyunk, örökség lesz a világ egésze!
Bár a test elhasználódik, s elhagyja a lélek,
de a tanult élet-csodák mind lelkünkben élnek.
Újra jövünk, s újat hozunk, szeretet szívünkben,
s osztozhat a világunk, velünk az örömünkben.
Pihenés és harmónia szívünkben virágzik,
békességet hoz a földnek, lelkünk erre vágyik!
Ellentétek: Fent és a lent, kívül-belül minden,
fény-sötétség, ész és a szív osztozik e kincsen!

Aranyosi Ervin © 2024-06-19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva