Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Álmodozás béka módra


Aranyosi Ervin: Álmodozás béka módra

Kikeltek a szúnyoglárvák,
tele van a pocakom.
Tavirózsa heverőmet,
másnak én át nem adom.
Pihennem kell, este megint
herceggé kell vedlenem.
Ha megcsókolsz, megígérem,
te leszel a kedvesem!

Aranyosi Ervin © 2023-05-28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Ébredj, ébredj Csipkerózsa!


Aranyosi Ervin: Ébredj, ébredj Csipkerózsa!

Ébredj, ébredj Csipkerózsa,
kezedben a világ sorsa,
nem érdemes átaludnod,
van még, mikről kéne tudnod!
Megérteni mi, miért van,
nem csak élni elaléltan,
nem csak a hercegre várnod,
önmagadért kell kiállnod!

Önmagadért kell kiállni,
többé lenni, jobbá válni,
másoknak is többet adni,
élőn kell példát mutatni!
Csipkerózsa ébredj, ébredj,
ne legyen az alvás védjegy!
Az életed meg kell élned,
a sorsodtól nem kell félned!

Ébredj, ébredj Csipkerózsa,
mert elfogy a kenyérmorzsa,
mit álmodban széjjel hintesz,
valóságod aszerint lesz!
Fontosabb, hogy ébren álmodj,
jókedvűen felvidámodj,
másnak is adj hitet, reményt,
megláthassák benned a fényt.

Éjből jöttél, fénnyé váltál,
több is lehetsz még a vártnál,
más lelkekben gyertyát gyújtva,
elesettnek kezet nyújtva.
Csipkerózsa ébredj, ébredj,
éber álmaidba révedj,
hadd lássanak csodát benned,
ezért kellett leszületned!

Aranyosi Ervin © 2021.10.26.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Karácsonyi história


Aranyosi Ervin: Karácsonyi história

Közel a karácsony, várjuk már a csodát,
lassan feldíszítjük a szép karácsonyfát.
Gyermeki lélekkel szebb jövőre várunk,
szerető karokat ölelésre tárunk.
Hiszen a szeretet ott él a szívekben,
és ki ne akarna élni jobban, szebben?
De ki mutatja meg, hogy kell szebben élni,
az igazi útról ki fog majd mesélni?

Egyszer volt, hol nem volt, élt egyszer egy lélek,
talán kitalálod, hogy kiről mesélek.
Szülőhelye felett élő csillag fénylett,
három tudós ember a jászolhoz lépett…
Hisz ők nem királyok, de mágusok voltak,
fejedelmük előtt mélyen meghajoltak,
ajándékot hoztak és messziről jöttek,
díszesen köszöntsék a még újszülöttet.

Együtt született meg a fiú a fénnyel,
s hitték, szép szavára menekül az éjjel.
Nem csak a fénylő Nap kap majd új erőre,
az emberek erőt merítnek belőle.
És az ifjú herceg felvállalta sorsát,
nem csak a szegénynek lökött oda morzsát,
hanem egész népét tanítani kezdte,
s tán a jó lelkűség lett végül a veszte?

Népszerű volt, nevét ma is gyakran ejtik,
csak, amit tanított könnyen elfelejtik.
Nem járnak nyomában, sok szép tette elvész,
csak félelmet tanít helyette sok lelkész.
Várják az emberek, hogy csodákat tegyen,
úgy mint réges-régen, tengeren és hegyen.
Nem vetik le bűnük, nem tudják követni,
az ember nem akar oly jóságos lenni.

Megbocsájtást várnak, feloldozást tőle,
s látszik, nem értettek semmit meg belőle.
Mártír halálának nem volt sok értelme,
hiszen a jó példa, többet érdemelne.
Ha az ember tudná, hogy csodákra képes,
talán közeledne egymás jó szívéhez.
Szeressen hát lelked, a szavad ne bántson,
a szívszeretetről szóljon a karácsony!

Aranyosi Ervin © 2017-12-14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Hófehérke és a kerti törpék

Hófehérke és a kertitörpék
Aranyosi Ervin: Hófehérke és a kerti törpék

Egyszer volt, hol nem volt, hogy bezárt a bánya.
Megérkezett a törpékhez a király leánya.
Hófehérke volt a neve, várta a hét törpe,
kegyeiért mindegyikük kezét-lábát törte.
Begipszelték mindahányat, gipsz-törpékké váltak,
s onnan kezdve a ház körül, kint a kertben álltak.
– Kis törpéim, meggyógyultok – mondta Hófehérke,
s szíve mélyén remélte, a herceg eljön érte.
– Ám az almát nem eszem meg – ez járt az agyába’,
ha idejön belerúgok a gonosz banyába.
A herceg meg nem járt arra, meghalt a csatában,
hófehérke sok-sok almát evett bánatában.
Aztán elfogyott az alma, de ha még egy volna,
a mesém is folytatódna, holnap estig szólna!

Aranyosi Ervin © 2017-01-18.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A könyv tündére 4.rész

könyvtündér2
Aranyosi Ervin: A könyv tündére 4.rész

Ahogy megígértem,
ma is visszatértem.
Adott szót tartani,
úgy gondolom, érdem.

Ám a kíváncsiság
komoly hajtó erő,
nem látott világok
kerülnek így elő.

A könyv tündéréhez
ma is megérkeztem.
Oda, ahol magam
eddig jól éreztem.

Fogtam a sámlimat
és leültem ottan,
vártam a folytatást
kicsit izgatottan.

És a drága tündér
mesélni is kezdett.
– Hol is hagytuk abba?
Legyen az a kezdet!

No, a szegényember
elindult hát messze,
hogy a szerencséjét
végre megkeresse.

Először is indult
a királyi várba,
hogy megtudja hol él
a vasorrú bába.

Hát a kapu előtte
nagy tömeget látott,
mert a félországra
sok-sok ember vágyott.

Voltak ott hercegek,
daliák, leventék,
kik a feladatot
mind komolyan vették.

Meglátva, emberünk
el is gondolkodott:
– Mit is keres ő itt,
s miről is álmodott?

Ám, ha egyszer eljött,
nem fordulhat vissza,
a feladás mérgét
ő biz’ meg nem issza!

Beállt hát a sorba,
s bejutott a várba.
Bent egy íróasztal
meg pár tudós várta.

Felírták a nevét
egy öles papírra.
Csak az juthat célba,
aki fel van írva!

Aztán, kérdésére,
hogy majd merre menjen,
vasorrú boszorkányt
vajon merre leljen?

Útmutatást kapott:
A Fekete erdő,
odaindul ma el
mindegyik tekergő

ki a gonosz banyát
meg szeretné lelni,
ki a kihívásnak
meg akar felelni.

A Fekete erdőn
farkasok tanyáznak,
akik a banyára
roppantul vigyáznak.

Aki megküzd velük,
az ritkán éli túl,
ám egy próbát megér,
vagy csellel, vagy vadul.

– Ha neki indultam,
visszalépés nincsen,
ha célja van velem,
majd segít az Isten!

A szegényemberünk
így hát neki vágott,
a kaland is hívta,
– még sohasem járt ott!

Messze volt az erdő,
hosszú volt az útja,
fogyott a kenyere,
vajon meddig futja?

Árok partján aludt,
reggel ott is ébredt,
messze volt az erdő,
s messzire sötétlett.

Mielőtt az útnak
újra neki vágna,
hazai kenyérből
kis szeletet vágna.

– Jut még talán arra
hazai szalonna,
ami jól lakatna.
Legyen szép napom ma!

A tündér mesének
pont itt ért ma véget,
mielőtt elalszom,
talán hazaérek!

A folytatáshoz kattints ide

Aranyosi Ervin © 2016-06-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Csókolj meg és macska leszek!

Festmény: Hartman Anikó

Aranyosi Ervin: Csókolj meg és macska leszek!

Szeretnél egy csodát, úgy, mint a mesében?
Szívesen lennél egy hercegnő helyében?
Látod ezt a békát? Meg kéne csókolnod,
s meglátod, az Isten felviszi a dolgod!

Ha hercegre nem is, egy cicára lelhetsz,
ha a zöld békára csókokat lehelgetsz!
Macskává változik, béka nem maradhat,
legalább egy esélyt adhatnál magadnak!

Mert ugye egy béka, csak unalmas “holmi”,
nem képes szeretni, nem tud dorombolni!
A cicával könnyebb a hercegre várni,
vagy egy másik cicát könnyebb megtalálni!

Ha megcsókolsz, ígérem, macskává változom,
s álmaid hercegét neked majd elhozom,
hogy ő szerelmével téged kényeztessen,
álmodó szívedbe szép szerelmet fessen!

De egyet ígérj meg, ha eljön a herceg,
a cicád örömét naponta megszerzed,
ugyanúgy szeretgetsz, ahogy eddig tetted,
én meg itt maradok örökre melletted!

Sőt lesz másik cicád, nekem is lesz párom,
akivel napközben, a palotád járom,
akivel játszhatok, akit szerethetek,
amíg a figyelmed leköti herceged.

Szeretnél egy csodát? Csókold meg a békát,
és amit meséltem, egytől egyig éld át.
Mert jó tett helyében, megjutalmaz macskád,
jól kitervelt terve bűverővel hat rád!

Aranyosi Ervin © 2015-05-17.és 2021. 06.01.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva