Aranyosi Ervin: Mutass utat

Császár Tamás festménye

Aranyosi Ervin: Mutass utat

Leszülettem, tanulni jöttem,
szívemet kitártam.
Keresem még hol a helyem
ebben az új világban.
Járj előttem, mutass utat,
legyen amit kövessek,
lábnyomodban lépegetek,
hogy boldoggá lehessek.

Taníts hát meg, hogyan is kell
e szép világban élni,
ne ijesztgess, ne fenyegess,
ne kelljen folyton félni!
Szeretni mindig tudtam én,
szívem örülni képes,
azt is tudom, mosoly vezet
az emberek szívéhez.

Lelkemben még öröm lakik,
amit magammal hoztam,
mosolyomból kéretlenül,
én mindnek adakoztam.
Szeretném felvidítani
szívvel e szép világot.
mindenkinek, ki erre jár,
adni egy szív-virágot.

Kérlek, hát ebben támogass,
megélni küldetésem!
Szeretetről szóló szavad
mind-mind szívembe vésem.
Nem gonoszok az emberek,
s tudom, mit kéne tenni,
hogyan lehet a lelkeket,
szívvel jobbá szeretni.

Az élet az, mi fontosabb,
anyagnál, bármely tárgynál,
de kincset kergetsz szüntelen,
bár szeretetre vágynál.
Siker és nagyra becsülés,
gazdagság vonz magához.
Mindig a harc, a küzdelem,
mi téged meghatároz.

Ám ez az út nem kell nekem,
mert útvesztő a szívnek.
Magányt teremt a törtetés,
csak csalnak ócska kincsek.
Elnyomják az értékeset,
kincsekre, pénzre vágynak,
pedig így adják lelküket
a rút rabszolgaságnak.

Háborúk, titkok, bűnözés,
hatalomvágy a célod?
Uralni mindig másokat,
tűzben tartod acélod?
Ám, mindenki legyőzhető,
s rettegsz, mikor lesz vége,
kihal a szív, s a lelkednek
elfogy az elesége…

Azt kérem hát, másra taníts,
szeretni, szépen élni,
hogyan lehet föld poklait,
földi mennyre cserélni.
És kellenek a válaszok,
vezess és mutass példát,
s az úton végig jöjj velem,
s a boldog létet éld át!

Aranyosi Ervin © 2017-01-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva