Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Legyen a szeretet népe a magyar!

Aranyosi Ervin: Legyen a szeretet népe a magyar!

Talán a szeretet segíthetne rajtunk,
erre épülhetne egész társadalmunk!
Szívvel, szeretettel össze kéne fognunk,
együtt megpróbálni nemzetet alkotnunk!

A megosztottságot félre kéne tenni,
független és szabad magyar néppé lenni,
kiket a közös cél éltet, meghatároz,
s idegen hatalom nem láncol magához!

Fel kéne ismernünk, mi is az igazság,
mi is az álságos, fondorlatos gazság!
Saját országunkban, nemzetként működve,
szív-szeretet-fényben folyton megfürödve.

Talán, ha egymásért tennénk már a dolgunk,
rájönnénk hogyan kell együtt boldogulnunk!
Hiszen, ha így tennénk, a csodás természet
oldalunkra állva teremtene szépet.

Csak lelkünkből kéne igaz szívvel adni,
s megtanulni együtt, jó úton haladni!
Minden egyéb dolog megjönne magától,
s Kánaán lehetne szép magyar hazánkból!

Aranyosi Ervin © 2026-05-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Választások Madárországban

Aranyosi Ervin: Választások Madárországban

A holló uralta a Madárországot.
Szarka minisztere sok szép fénylőt látott,
amit meg meglátott, azt össze is hordott,
meggazdagodásból ekképp űztek sportot.

A seregély volt a jó pénzügy miniszter,
aki csapatával gyümölcsfákat tisztel,
az érett gyümölcsöt ellopja, lerázza,
a termelőket így csúnyán megalázza.

Kakukk pedig maga a titkos szolgálat,
más fészkekbe ültet saját fiókákat,
akik eluralják az elfoglalt fészket,
így a sok ingatlan, mind a kormányé lett!

A hollót éltetik csicsergő verebek,
s nem baj, hogy dalnokként, tehetségtelenek.
Celebnek lenni jó, megélnek belőle,
még ha a madárnép nem is boldog tőle.

Fecske és a gólya külföldre költözött,
nem tudott megélni a léhűtők között.
Énekesmadarak bánatukban sírtak,
mégsem lázadhattak, más sorsot nem írtak.

Történt egy szép napon. Jött egy fehér holló,
kihez a kormányban nem akadt hasonló.
Ígérgetett fűt-fát, változást a népnek,
hogy a tolvajoknak a karmára néznek.

Megbüntetik mindazt, aki eddig lopott,
s ez a madarak közt, sem volt még megszokott.
Jött az új választás, s ez a madár győzött,
eluraló pártot könnyen megelőzött.

Mert a madarak a változásban bíztak,
ezért egy új kormányt, jól életre hívtak.
Mindegy már, hogy ki jön, csak a régi menjen,
ez a gondolat járt a madárfejekben.

Személycsere történt minden fontos poszton,
hogy fehér hollónknak, ez szép sikert hozzon!
Ám, nem tudta senki, ki hitt a csodában,
háttérben a bagoly döntött általában.

Hiszen a korábbi pártot is uralta,
az erdő, a mező kiszáradt miatta.
Okos madarakat földönfutóvá tett,
inkább elköltöztek, mert e világ más lett.

Új szarka, seregély, kakukk került elő,
s mint a fehér holló, éppoly előkelő.
Lám, ígértek fűt, fát, légteret a népnek,
és hogy elődeik tyúkszemére lépnek.

Ám ők is a bagoly eszközei voltak,
minden szerzett vagyont a bagolynak toltak.
Az elszámoltatás végül is elmaradt,
békén hagytak minden régi Jómadarat.

Kicsit még nehezebb sors jutott a népnek,
újabb terhek jöttek, mégpedig temérdek.
A madárnép tűrte mindazt, amit látott,
ahogy tönkre tették a madárvilágot.

Kellett azért lökni éhezők begyének,
ezért állt a cirkusz, híján a kenyérnek.
És a fehér holló koncerteket adott,
kába rajongók közt, nagy sikert aratott.

Közben egyre több lett a fákon a féreg,
s terjedt a hazugság, mint kábító méreg.
Tán elgondolkodtat bárkit e mese még…
Holló, a hollónak nem vájja ki szemét!

Aranyosi Ervin © 2026-05-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Magyar nyelv a kód

Aranyosi Ervin: Magyar nyelv a kód

Magyar nyelv a kód, a térkép,
a szó az ösvény, mely vezet,
benne ott az igaz érték,
mely naggyá tette nemzeted!
És hagyjuk mégis tönkretenni,
igaz, ehhez nincs is jogunk,
ha elvesztjük, az azt jelenti,
hogy csak makogni fogunk!

Óvnunk kéne ősi kincsünk,
s utódainknak adni át,
idegen nyelv ma a bilincsünk,
romba dönti e szép hazát.
De mi az árulókra bízzuk,
kalmárkodjanak csak vele,
lehet, később még visszasírjuk,
mert egy nemzet hal majd bele.

Most még, utolsó pillanatban,
az őrizői lehetünk,
egyben kell tartsuk, egy darabban,
amíg élünk és tehetünk!
A gépesített nagy világban,
e tudásnak nem lesz helye,
nem éghet el pokoli lángban,
hogy sötét erő elvegye!

Tanuljuk, s fejtsük meg e kódot,
ha elvész, mi is elveszünk,
hisz egy szebb világnak íródott,
mit képvisel még nemzetünk.
Ha a magyar még észbe kapna,
s magának sorsot írna még,
az ősi nemzet fennmaradna,
s jussunk lenne a büszkeség!

Aranyosi Ervin © 2026-05-10.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ébredned kéne már Magyar!

Aranyosi Ervin: Ébredned kéne már Magyar!

Az igazság fáj csak! Az ám!
Mert hagyod elveszni Hazám!
Mert te a hazugnak hiszel,
ki népet pokolra visz el!
Választod azt, ki meglopott,
s épít magának templomot,
a bűnözőt, törvénytelent,
ki gúnnyal írja a jelent!

Vagy változásra fáj fogad?
Ezért ad hát alád lovat!
Egyazon kutya fattya Ő,
s ha győzni fog, fejedre nő!
Nincsen esély, népakarat,
nem kell neki, csak szavazat!
Aztán nem téged képvisel,
utána más gúnyát visel!

Ez mind köpönyegforgató,
tudja, hogy neki mi a jó!
Egyik sem törődik veled,
nem szolgál népet, nemzetet!
Ezek mind hazaárulók,
urukkal pokolra valók!
Nem is szolgálják e hazát,
leköpik a nép igazát!

Ősök vére szárad lelkükön,
s te nem csíped őket fülön,
csak megválasztod egyiket,
aki felé húz a szíved!
De egy sem szolgálja hazád,
nem védi néped igazát,
sőt, inkább szembe megy vele,
s mi ebbe rokkanunk bele!

Ébredned kéne már Magyar!
Ha lelked szebb jövőt akar,
vedd a kezedbe sorsodat,
Isten jobb létet tartogat!
Emeld fel a Szent Koronát,
mely óvott annyi koron át,
őseid rendjét vedd elő,
s érezd, hogy mily felemelő!

Ne bűnhődj tovább, nincs okod!
Érvényesítsd ősi jogod!
Légy az, ki tényleg jót akar,
aki hazafi és Magyar!
Légy hát erős, és légy szabad,
szabadítsd végre fel magad!
Ne legyél többé szolganép,
ki áruló parancsra lép!
Aranyosi Ervin © 2026-04-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Gyásznap

Aranyosi Ervin: Gyásznap

Gyásznap lett a mai,
ELADTÁK HAZÁNKAT!
Ez ellen a lelkem
összetörve lázad!
Pártok játékában
a nemzet a vesztes,
a függetlenségünk
elvesztése lesz ez!

Hej, ki választottál,
el sem gondolkodtál,
idegen uraknak
mindent odatoltál!
Önként mész meghalni,
eladtad országod,
mert boldogulásod
Európától várod!

Itt él a Magyarság
ezen a földrészen,
így a Kárpát-haza
egyben sírja lészen!
Eddig kifosztottak,
most kivéreztetnek,
s te ástad a sírját
meg szép nemzetednek!

Aki most választott,
mind magára vessen,
ott van felszegezve
Jézus a kereszten!
Megosztó pártok közt,
elveszett a MAGYAR,
aki a népének
igazán jót akar!

Utolsó gúnyánkat
is lerántják rólunk,
álmunk rémálom lett,
abban forgolódunk!
Szakadék mélyére
taszítanak minket,
megtagadva népet,
hősi Őseinket!

Megvakult a nemzet,
s nem fog összefogni,
rabláncot lerázni,
néppé egybeforrni!
Inkább elszenvedi
egy más nép hatalmát,
akik szép hazánkat
oly nagyon akarják!

Milyen jövőt adtál
így az utókornak?
Háborút, éhséget
hoz reá a holnap!
Nem lesz büszke reád,
ki eladtad lelked,
ő is az árulót
fogja látni benned!

Húzd a nadrágszíjat
mától szorosabbra,
most fordul világod
sokkal gonoszabbra!
Lelkedet eladtad,
pénzed el fog folyni,
saját országodban
így fogsz nyomorogni!

Gyásznap ez a mai,
ha még nem is látod,
vakság, elbutulás
okozza halálod.
Startkő, amelyről
a medencébe ugrassz,
de nem lesz víz benne,
így pokolra juthatsz!

Aranyosi Ervin © 2026-04-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Csak értsd meg!

Aranyosi Ervin: Csak értsd meg!

Csak értsd és tudd, nem választottál,
csak eladtad a lelkedet!
Mert jogtalan törvények szabják
meg mit lehet, s mit nem lehet!

Eladtak hitel-rabszolgának,
nincs alkotmány, hát nincs jogod,
média ver bilincsbe végleg,
hazug világa megfogott!

Nem vagy magyar, mert nincs országod,
nem létező állam ural.
Átírták sorsod, s te nem látod,
a pénz bombáz ágyúival.

Ma mások dönthetnek feletted,
ősök kincsét veszni hagyod.
A kék pirulát rég bevetted,
s a döntést másokra hagyod.

Nincs holnapod, megástad sírját,
és megtagadtad népedet,
a holnapod uraid írják,
akik megvették lelkedet.

Mért nem akarsz magyar maradni,
visszavenni, ami tiéd,
felállni, s igazsággal hatni?
Legyen valós a földi lét!

Mért nem jársz őseid nyomában,
hagyod veszni a nyelvedet,
s hagyod, hogy más népek uralják,
csodára képes népedet!

Hiába földed gazdagsága,
ha más uralkodik azon,
ha anyafölded féreg rágja,
akinek célja a haszon!

Mért kell másokhoz csatlakoznod,
hogy folyton irányítsanak,
neked kéne a döntést hoznod,
ne légy tékozló és hanyag!

Vedd csak vissza, ami téged illet,
tiéd az ország, s hatalom!
Az Isten óvja lépteinket,
az Ő országát akarom!

Magyar hazát, a magyar népnek,
pártatlanul, együtt megint,
kik kalákába közösen lépnek,
a Szentkorona Rend szerint!

Kik együtt élnek és egymásért,
kiknek szíve együtt dobog,
teszik a dolguk e hazában,
mert így lehetnek boldogok.

Ezt adjuk fiaink kezébe,
– mert eluralva, elveszünk –
ám együtt élve, s összefogva,
újra nagy nemzetté leszünk!

Aranyosi Ervin © 2026-04-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ami ma van

Aranyosi Ervin: Ami ma van

Bár nagyon fáj, de elfáradt a lelkem,
csak üvöltök a békés, síri csendben,
de nem halljátok meg a hangomat.
bár miattatok fáj szívem sokat!

Bár nagyon fájt, és már magam sem értem,
de úgy látszik a pusztába beszéltem,
mert bennetek visszhangra nem talált,
csak várjátok a fájdalmas halált!

De ébredjetek, nincs mit vesztenünk,
csak szebbé kéne tenni életünk,
megélni azt, kik valóban vagyunk,
ha szívünk vezethetné „bölcs” agyunk!

A lelkem sír, mert nincs súlya a szónak,
nincs értéke az igaznak, valónak,
mert hazugságokra épült Bábel tornya,
mintha ha a világunk csak a pénzről szólna!

És összedől majd a hazugság vára,
és elvész minden, ez lesz majd az ára,
mert egy napon majd erre ébredünk.
Nem lenne jobb, inkább megértenünk?

A sötétségből lépjünk ki a fényre,
leljünk rá az igazi ösvényre!
A nyelvünk térkép, mindent megmutat,
csak járnunk kell az elhagyott utat!

Mert elveszett belőlünk a tudás,
ma értékesebb minden árulás!
A szemfényvesztő nem is látható,
s a korszellemnek bűze átható!

Épp gépnek adjuk át, amit tudunk,
s majd ő járja helyettünk az utunk.
Az ember lelke lassanként kihal,
s pokolra jut halott álmaival.

Nem olvasunk többé sorok között,
a megértés is messze költözött,
már nem divat a saját gondolat,
a tudomány, akár a rák, tolat.

Térkép e nyelv, és mi lemondunk róla,
idegenként ugrálunk parancsszóra,
s tesszük, mit várnak a hatalmasok,
hiába tudjuk: hazugok, aljasok!

Válasszunk hát bábok, szolgák közül,
olyat, ki pénz oltárán üdvözül,
s hagyjuk veszni e szép Magyar hazát,
s vele a magyar ősök igazát?

Uraljon az, ki sosem volt magyar,
ki hízelegve magának kapar,
aztán a vaksi nép nyakára hág,
mert őt emeli fel a pénzvilág.

Nincs választás, felettünk döntenek!
A választható szinte mind beteg!
Külföldről pénzelt és irányított,
s az igaz útra egyik sem nyitott!

Mert minden párt megoszt és megvezet,
és széjjel tép egy ősi nemzetet,
s a vágóhídra már önként megyünk,
ahelyett, hogy EGY nemzet legyünk!

Aranyosi Ervin © 2026-04-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A választáson merengve…


Aranyosi Ervin: A választáson merengve…

Ellopták az alkotmányunk,
alaptörvény ma az „úr”!
Hazugságra épült várunk,
s minden köve meglazul.
Képviselő választás lesz,
de mind pártot képvisel,
a létünkhöz hozzá nem tesz,
csak kasszánkból pénzt visz el.

Fogva tartják koronánkat,
s uralják a nemzetet,
s csak olyan van, aki árthat,
ki bűnöző, s megvezet.
Megvakított már az ország,
megosztott nép a magyar,
más kezébe adja sorsát,
s úgy hiszi, hogy jót akar!

Nincs választás, ez a lényeg,
egyformán hazug ma mind,
hazánk sorsán rágó férgek
számlálják meg napjaink.
Alszik a nép, elfogadja,
s azt hiszi ennyit tehet,
s szomorú, hogy alig vannak,
látó, s értő emberek.

Média és politika,
egy követ fúj, s mind beteg!
Az ármánynak, mi a titka,
mért hiszik el emberek?
Sötét korban, alagútban,
már nem is látszik a fény,
csak a magyar nép van útban?
A jövőjére nincs remény?

Vagy van, csak körül kell nézni,
felemelni a fejünk,
ősök nyomdokába lépni,
s megtalálni a helyünk!
Vissza kéne venni végre
ellopott értékeink,
visszaszálljon mind a népre,
a Szentkorona Rend szerint!

Legyen a Kárpát-Medence,
hol új világ születik,
egységet, s jogot teremtve,
hol a rablást büntetik.
Hol élnek, s nem visszaélnek,
hol igazság, s béke van,
hol okkal történik minden,
s nem marad boldogtalan!

Hol egymásért tesszük dolgunk,
saját hazát építünk,
van jövőnk, s vannak utódok,
s az emberségben hiszünk!
Megkeressük a megoldást,
s lelkünkben majd rálelünk,
elkerülve a vérontást,
a lét fontosabb nekünk!

Aranyosi Ervin © 2026-04-08.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Választás?

Aranyosi Ervin: Választás?

Vajon írástudatlanok,
mert x-szel írják nevüket?
Felelősség elhárítva,
nem terheli lelküket?
Választanak sok rossz közül,
s nem hallatják hangjukat,
s kizárják a döntésekből,
egy új ciklusra magunkat!

Analfabéták állnak sorban,
hogy kitegyék ikszüket!
Miattuk élünk lent a porban,
hiszen a jóra mind süket!
Hazugságokra bólogatva,
hiszik, hogy ők is döntenek,
lemondanak csak, voksot adva.
Pokolra benzint öntenek!

Urnákba dobják kis papírjuk,
halott világuk hamvait.
Nincs esély rá, hogy újra írjuk,
a történelem lapjait!
Kevés, ki látja a valósat,
kinek a rosszból már elég,
így válik valóra a jóslat,
így bűnhődik jövőt e nép!

A választás, nem old meg semmit,
egymásnak feszül a magyar,
ezért soha nem is lesz rend itt,
s az lesz, amit a „PÉNZ” akar!
Országgyűlés ahol mellékes,
s nincs is jelen népakarat,
egy ház, mit adott a kellékes,
hogy elhazudják szavadat.

Siralomház, hol pálcát törnek
a szép, magyar nemzet felett,
hol újabb négy évig gyötörnek
a meghasonlott emberek.
Tőled van felhatalmazásuk,
hogy árulásukat tegyék,
hogy kiforgassák a palástjuk,
és mindenünket elvegyék!

Aranyosi Ervin © 2026-03-31.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Vers a Magyarokhoz

Aranyosi Ervin: Vers a Magyarokhoz

A választások értelmüket vesztik,
hisz pártok dúlják széjjel a hazát,
nemzet-nyúzó, rút háború lesz itt,
eltiporva a népünk igazát!
Te elhiszed még a sok hazugságot?
A pénz beszél, mondd hiszel még neki!
Mételye fertőzi meg a nagyvilágot,
s a népet koncként keselyű elé veti!

Ó jaj magyar, halld meg a vijjogását,
készülj fel végre és állj ellene!
Építsd fel hát a Kánaánnak mását,
hiszen a népnek jólét kellene!
Mindenünk van, mi életet teremthet,
csodás a föld és áldott a vizünk,
a magyar szó, amit Isten teremtett,
és saját Isten, amiben hiszünk!

Kergesd el mind, kik szétlopták hazádat,
ősi tudással őrizd nemzeted!
Kevés, ha szíved oroszlánként lázad,
úgy jó ha közben józan ész vezet!
Használd tudásod, mit őseidtől kaptál,
legyél naggyá tőle és általa!
Érezd magad, mintha a mennyben laknál,
s szolgáljon óvó, s tápláló haza!

Kérlek magyar, sose szidd a hazádat,
hiszen e föld mindarról nem tehet,
hogy mindenhonnan sátán-érdek támad,
s csatlósa az, aki népet vezet.
Vedd vissza hát a régi igazságot,
kövesd a nép, a magyar érdekét,
példádon taníts meg élni világot,
kövesd az ősök szép üzenetét!

És eljön majd a kor mely igazol,
a korona, és hazánk felragyog!
A népért újra honfi szava szól,
hiszem, megérjük azt a szép napot!
De csak együtt, hát össze kéne fogni,
s kivívni végre népünk igazát,
ne kelljen többé sírva nyomorogni!
Fényünkkel áldjuk a szép Magyar hazát!

Aranyosi Ervin © 2026-03-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva