Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Van még remény!


Aranyosi Ervin: Van még remény!

Felkavarodott a sár, a mocsok,
és hazugságban fuldoklik a lélek.
Bakanccsal taposva az emberi jogok,
hazugok a múltból felmerült emlékek.

Jogtalanság épít törvényekből várat,
képmutatók élik gazdagon világuk.
A megoldás pedig nem jön, egyre várat,
s nem épít csodákat a teremtő vágyunk.

Már rég nem tudjuk miről szól az élet,
a tudomány nem megtapasztalás!
Átírtak rég a nemzeti emlékek,
mindent takar a pénzen vett palást.

De még mindig hiszünk a holnapunkban,
akad ma még bölcsen gondolkodó…
Ha teremtünk, nem maradunk magunkban,
még megszépülhet ez a Földgolyó.

Csak ős-tenünkhöz kéne visszatérnünk,
feléleszteni régi hagyományt,
a lelkünk mélyén megtisztulva élnünk,
és használnunk az égi tudományt.

A Föld-anyánkkal szép harmóniában,
a természetet megtisztelve még,
a szeretet éltetve a mában,
s csak tegyük dolgunk úgy, ahogyan rég!

Az igazság, a békesség, a jóság,
legyen zászlónk szép, trikolór színe,
csak hadd jöjjön egy élhető valóság,
s tisztuljon meg Földünk felszíne!

De lelkünkben kell ma még rendet tennünk,
és kitűzni értelmes célokat,
az istenségünk hadd éledjen bennünk,
hogy ébreszthessünk szívvel másokat.

Hogy lemossuk a sarat és a mocskot,
s a hazugságnak máza tűnjön el,
ledobhassuk a lehúzó koloncot,
mert ősi népünk többet érdemel!

Hát ne hagyjuk szép reményünk kihalni,
a világunkért őszintén tegyünk,
a szeretetet kell szívünkbe varrni,
hogy őseinkhez is méltók legyünk!

Aranyosi Ervin © 2021-06-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Jövünk – megyünk


Aranyosi Ervin: Jövünk – megyünk

Jövünk, megyünk.
Hát ez az élet!
A régit új korra cseréled.
Újat tanulsz,
vagy tanítasz másnak,
s nem adsz hitelt az elmúlásnak!
Mindig apró lélekként kezded,
s amit hozol, mind elfelejted,
mert azt lelkedben kicserélik,
akik hiszik, a létet élik.
Pedig ők csupán csak haldokolnak,
s nekik halált hoz csak a holnap,
s nem értik meg, ha te nem félnél,
hát magáért a létért élnél.

Jövünk, megyünk,
mert ez a dolgunk,
de másképp kéne boldogulnunk,
és egymást is boldoggá téve,
megmártóznánk a lét vizében.
De sosem tanulunk meg élni!
Nincsen halál, hát nem kell félni!
Csak levetjük lélekruhánkat,
de majd a létbe visszavárnak,
hogy szebbé tegyük a világot,
hogy álmodjunk egy boldog álmot,
hogy jók legyünk, s csináljuk végig!
Hogy tanítsunk, míg meg nem értik!

Jövünk, megyünk,
sokadszor, s újra…
Amíg a lelkünk megtanulja,
amit csak odaát tudunk.
Hová vezet hát szép utunk?
Leszületni, mégis kihívás,
másképpen élni, nem pont úgy, mint más!
Nehéz korban is jóvá válni,
s a nagy küldetést végig csinálni!
Véghez vinni és hinni benne,
hogy a világ, tán még szebb lenne,
ha megértenénk, miért is lettünk,
ha igazolna számos tettünk!

Jövünk, megyünk,
s nem számít semmi!
Itt kell nekünk boldoggá lenni!
Boldoggá válni és szeretni,
s nem önmagunkat eltemetni!
Tenni azért, hogy más is értse,
hogy létünk más lelkét ne sértse!
Ám magunktól kell felismernünk,
miért is bújt egy testbe lelkünk?
Mi célból születtünk e Földre?
Mi dolgot terveztünk e körre?
S mikor a lét célját megértjük,
végre saját sorsunkat éljük!

Aranyosi Ervin © 2021-01-26.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ne vond el a figyelmem!


Aranyosi Ervin: Ne vond el a figyelmem!

Ne vond el a figyelmemet,
végzem a munkámat!
Megfigyelést bíztak reám,
a mi dolgunk várhat!
Ha elvesztem az állásom,
miből fogunk élni?
Nem jó munkát, s szabadidőt
így összecserélni!

Aranyosi Ervin © 2018-09-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva