Category: Érzelmek, szeretet, magány, boldogság, vágyakozás
Tags: Aranyosi Ervin, béke, cél, élő, ember, érdemes, Földre álmodott végtelen, ítél, nemes, szeretnek, teremtő, vers, világ
Aranyosi Ervin: Földre álmodott végtelen
Úgy szeretnék előre futni
és utolérni önmagam.
Holnapom jó előre tudni,
s hinni, hogy abban béke van!
Úgy szeretnék egy álmot látni,
melyben a lélek felragyog,
egy zöldellő világban járni,
élvezve, azt hogy ott vagyok!
Úgy szeretném, ha mindazokkal,
kik velem itt indultak el,
változna minden, persze okkal,
mert a lélek jót érdemel!
Ám, együtt álmodnánk világot,
egy természetest, élhetőt,
milyet csak a teremtő látott,
de még a teremtés előtt!
Nem kínlódnánk a szépre vágyva,
csak élveznénk az életet,
csak szívünket nyitnánk meg tágra,
s kitöltené a szeretet.
Nem vágynánk folyton többre, jobbra,
hisz miénk lenne a világ,
nem élnénk egymással morogva,
hagynánk az álmot hatni ránk!
Úgy szeretném, ha minden ember,
egy szép napon megértené,
hogy több, a mindenségnél, nem kell,
s a sorsot nem kísértené!
Beérnénk csupán az eléggel,
minek a több, szükségtelen!
Beérnénk földdel és az éggel,
hiszen miénk a végtelen.
Úgy szeretném, ha együtt élnénk,
nem bántva egymást meg soha,
ha másokat el nem ítélnénk,
s nem lenne a sors mostoha!
Bárcsak lenne ez élő álom,
amiért élni érdemes,
az utat kell most megtalálnom,
mert ez a cél, hiszem, nemes!
Aranyosi Ervin © 2022-08-23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!
Aranyosi Ervin: A szeretet isteni
Legutóbbi hozzászólások