Aranyosi Ervin: A tükröd csal

Aranyosi Ervin: A tükröd csal

A tükröd csal? Azt hiszed, elvarázsol?
Másnak mutat, mint amilyen te vagy?
De az vagy-e, milyennek kintről látszol?
Vagy máshol kell keresned önmagad?
A tükörben sosem látszik a lelked.
A tükrön át nem is láthatsz bele!
Magadban kell a válaszokra lelned,
ott vár reád éned titkolt fele!

A tükröd csal, csak ruhádat mutatja,
ami titkolja mindazt, ami vagy,
a lényeget elfedi, eltakarja,
s benned kétséget, kérdéseket hagy.
A szemed az, amely lelkednek tükre,
azon keresztül a lelkedbe látsz,
ha jól figyelsz, hát benne elmerülve,
sok kérdésre igaz választ találsz.

A tükröd csal, csak külsődet mutatja,
lélekruhád, mely bármilyen lehet,
a belsőd szép, ha a szeretet lakja,
s a világ akkor gazdagabb veled.
Meg kell ismerned belső szép világod,
megtudni azt, ami benned lakik,
locsolgatni a szeretet-virágod,
váltsd valóra ott élő álmaid!

Ha megérted, a külső nem oly fontos,
a lélek az, mely örök, s végtelen,
közelebb jutsz, a bent ragyogó Naphoz,
s nem lehetsz már többé igénytelen!
A változás mindig belülről indul,
s nyomában majd változik a világ.
Megértheted, hogy mi van tükrein túl,
s hogyan is kell valóban nézni rád!

Aranyosi Ervin © 2022.02.24.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva