Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Ha nyár van és nagy a hőség – ez egy prima lehetőség!

Gyere el ha nagyon meleged van,
ha a rosszból nagyon eleged van.
Hűvös élmény csalogat a mélybe,
csak a rosszkedv kerülhet veszélybe.

Szemlő-hegyi-barlang  hűvös mélyén,
merengj el a gongok lágy zenéjén.
Ám mielőtt ezen meditálnál,
jó lenne, ha velünk körbe állnál.

Nevetésünk visszhangozzon végre,
szálljon fel a barlang tetejébe.
Érzéseid emeljék a lelked,
változások induljanak benned!

E kis helyen sok jó ember elfér,
ha kedved van, te is eljöhetnél.
A barlangban hűsölhet az ember,
idevárunk, sok sok szeretettel!

További részletek és jelentkezés

By

Aranyosi Ervin: Az élmény újra vár!

A kacagástól visszhangzott a barlang,
Arcunkra mosoly festett szép napot.
Velünk voltál, ha te is úgy akartad,
S ha eljössz, újra megtapasztalod.

Hangtálak lágyan suttogtak füledbe,
angyalok küldtek édes, lágy zenét,
majd gong szavára estünk révületbe,
hallva egy álom szép üzenetét.

Ha velünk voltál, gazdagabbá lettél,
felhevült lelked öröm járta át.
Lelki társakkal önfeledt lehettél,
s elfelejthetted a világ 100 baját.

Biztatlak hát, ismét legyél közöttünk,
ereszd szívedhez a megváltó csodát.
Hívj másokat, – s mi “angyal ruhát” öltünk,
– légy hírnökünk, s másoknak add tovább!

Információk a következő alkalomról és jelentkezési lehetőség itt!

By

Aranyosi Ervin: Gong és Nevetés a barlangban

A természetnek lágy ölén.
egy barlang mélye vár reád.
Egy csodás megtapasztalás,
hol elcsendesül a világ.

Egy percbe süllyed az idő.
Eggyé válik a hang, s a csend.
összeolvad a múlt, s jövő,
az odafent, s az idelent.

A komolyság, s a nevetés,
a valóság, s az álmaink.
Elcsendesül a szívverés,
s a tükörképed rád kacsint.

Hát jöjj, tapasztalj, éljed át,
lelkedre lelj most csendesen.
Gong bongó dalát hallhatod,
s hulláma visz a tengeren.

>>> Itt minden infó megtudsz + Jelentkezés! <<<

By

Aranyosi Ervin: Hangtál és Gongmeditáció a Szemlő-hegyi-barlangban

Amikor csendben maradtál,
halkan megszólalt a hangtál,
lelked lassú táncba kezdett,
és az élmény nem eresztett.

Lent a barlang hűvösében,
felolvadtál a zenében,
majd a gong szavára máris,
tovatűnt a külvilág is…

Felrepülni támadt kedvem,
fent, mennyei fellegekben,
s úgy éreztem, hogy már várnak…
körülvesznek angyal-szárnyak.

Majd az Óceánok hívtak,
a hullámok meg-megnyíltak,
álomvilág, zengő hangok,
elringattak apró lantok.

Tenger moraj, égi fények,
csillag por és bálna ének,
átkaroltak, körbefontak,
mélybe húztak, égbe dobtak.

Majd elhalkult szépen lassan,
nap ragyogott a magasban,
helyére mély sötét lépett,
csendbe olvasztva a szépet.