Aranyosi Ervin: Háladal Anyámnak
Aranyosi Ervin: Háladal Anyámnak
Sosem kértem,
mégis adtad.
Megszülettem,
épp miattad.
Álmod voltam,
földre szálltam,
szerethető
lénnyé váltam.
Sosem kértem,
elfogadtam,
aggódtál is
én miattam.
Virrasztottál
hogyha kellett,
sírdogáltál
ágyam mellett.
Refrén:
Hálát gyújtottál szívemben,
tanítgattál élni engem,
mosolyodnak tükre lettem,
örökké itt élsz szívemben.
Rólad mesél,
mivé váltam,
biztatásból
megcsináltam,
tőled kaptam,
továbbadom,
cseperedtem
szép szavadon.
Fiad leszek,
amíg élek,
tőled kapott
tűzzel élek,
Meleg szívvel
őrzöl engem,
Amíg élek,
itt élsz bennem!
Refrén:
Hálát gyújtottál szívemben,
tanítgattál élni engem,
mosolyodnak tükre lettem,
örökké itt élsz szívemben.
Fentről nézed
már a létem,
tőled van mind,
mit elértem,
tőled kaptam
emberségem,
angyal őriz,
itt vagy vélem!
Refrén:
Hálát gyújtottál szívemben,
tanítgattál élni engem,
mosolyodnak tükre lettem,
örökké itt élsz szívemben.
Refrén2:
Köszönöm, hogy élni hívtál,
tanítottál, értem sírtál,
gondoskodtál és szerettél,
boldogító anyám lettél!
Aranyosi Ervin © 2020-10-26.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva
14 Responses to Aranyosi Ervin: Háladal Anyámnak