Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Májusfa állítás

Mándoki Halász Zsóka: Májusfa állítás

Mándoki Halász Zsóka: Májusfa állítás

Aranyosi Ervin: Májusfa állítás

Felállítják a májusfát, májusi nap ránk nevet!
Körbeállják, megcsodálják felnőttek és gyerekek.
A háztetőn gólyafészek, a vándor is hazatért,
elrepül még pár új gallyért, fészkéhez pár kacatért.
Kelepelve táncot járnak, kihirdetik a tavaszt,
magasztalják a Napocskát amely rügyeket fakaszt.
A gyerekek példát vesznek, némelyikük táncba kezd,
épphogy csak nem kelepelnek, na de mondd, ki bánja ezt?
A férfiak a májusfát kipányvázzák, emelik,
és a világ kacagással, vidámsággal megtelik.
Színes szalagok az ágon, májusi szél belekap,
s repkednek mint felhők között, égben szálló madarak.
Ahogy nézi a sok ember, szívük, lelkük is vigad
kezdődhet a víg mulatság,  te is érezd jól magad!

Aranyosi Ervin © 2016-02-17.
A vers megosztása, másolása
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Tigriscsíkok

Tigris-minta
Aranyosi Ervin: Tigriscsíkok

Az én csíkozásom utánozhatatlan,
különleges festmény, elomló alakban.
Mintha bűvös kezek, reám írták volna,
de vajon ki tudja, mindez miről szólna.
Csak az tud olvasni az ilyen jelekből,
ki a szépet látja csíkjaimban egyből.
Mert ez nem vonalkód, nem is áruvédjegy!
Te sem akarnád, hogy reggel erre ébredj.
Tudd, bizony e szépség, nem túl biztonságos,
mert a viselője nem enged magához!

Aranyosi Ervin © 2016-01-31.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Alkotás öröme

Alkotás öröme

Varázsos színek, vonalak és pontok,
a képzelet s fantázia világa.
Alkotva, megélt álmokat kibontok,
s így kerül lelkem a fényes napvilágra.
Ha akarom, életre kel a festmény,
ha akarom, hát magával ragad.
Mert álmaid egy papírlapra festvén,
kifejezheted valós önmagad…
(Aranyosi Ervin)
https://www.facebook.com/1kep1vers

By

Aranyosi Ervin: A szeretet a híd


Aranyosi Ervin: A szeretet a híd

A szeretet a híd
a lelkeink között.
Nincsen idő és nincs tér,
mert mindig összeköt.

Nem állhat közénk – érzem –
többé már senki sem,
mert bárhová is mennék,
te ott leszel velem.

A szívem mélyén őrzöm,
a pillantásodat.
Arcod, akár egy festmény,
mindig bennem megmarad.

Szavaid szép virága
sosem hervadhat el!
Szeretet az, mi éltet,
és új életre kel..

Aranyosi Ervin © 2013.02.19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva