Aranyosi Ervin: Mosolyvarázsló vers

Aranyosi Ervin: Mosolyvarázsló vers

Hogyan tudnék az arcodra mosolyt varázsolni?
Hiszen tudod, hogy a mosoly különleges holmi!
Az arcodat megszépíti, jobbá, s kedvessé tesz,
ezért, mikor nem viseled, magad ellen vétesz!

Mit tegyek, hogy a mosolyod mindig ott ragyogjon
és hogy okból, mely vidámít, lelked ki ne fogyjon?
Úgy szeretném mosolyodat napról napra látni,
lelked elégedettségét boldogan csodálni!

Úgy hiszem, hogy másokra is mosolyognod kéne,
hadd fürödjön mosolyodban öregapó, néne!
A gyerekek is élvezik, s visszamosolyognak,
s láthatod, a mosolyodtól más arcok ragyognak!

Varázsolj hát mosolyoddal másra tükörképet,
s meglátod, hogy új csodákkal telik meg az élet!
Nézz csak rám, én is mosolygok, s tudok varázsolni,
s figyelem, hogy mások szíve fel tud parázsolni!

Így gyújt lángra más szíveket a mosoly-varázslat,
s ha szétszórod a mosolyod, összegyűlhet nálad!
Másoktól majd visszakapod, s viszik a tiédet,
duplázódik, s mosolyokkal telik meg az élet!

Taníts hát meg másokat is mosolyt varázsolni,
s meglátod majd, hogy világod fog rá válaszolni!
Meglátod, hogy a mosolytól gazdagabb az élet,
ne rejtsd hát el mosolyodat, ha igazán éled!

Aranyosi Ervin © 2020-11-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva