Aranyosi Ervin: Talán azért…

Aranyosi Ervin: Talán azért…

Talán azért jöttem,
hogy hitet, reményt adjak,
szemeket felnyissak,
jó ember maradjak!
Hogy ne is törődjek
az árnyékvilággal,
inkább csak a fényből
kinövő virággal!

Talán azért lettem,
hogy utat mutassak,
jó szó erejével
más lelkekre hassak!
Kimondjam, leírjam,
mit elhinni nem mer,
hogy lássa világát
a megtévesztett ember.

Talán azért vagyok,
hogy hírnöke legyek
a szeretet fénynek,
melynek útján megyek.
Meggyújtsam másokban
a már kihűlt lángot,
s jobbá varázsoljam
a feldúlt világot!

Talán azért érzem,
hogy van feladatom,
hogy a napi munkám
abba nem hagyhatom,
mert a remény él még,
s van, aki hisz benne,
anélkül világunk
kopár, üres lenne.

Talán azért is kell
mást is felemelnem,
mert a jövő magja
itt csírázik bennem!
Ha én nem öntözöm,
elszárad és kihal.
Mi lesz így az ember
mesés álmaival?

Talán azért élek,
hogy ébresztgesselek,
magasba emelőd,
bátorítód legyek.
Megmutassam, szívvel
hogy kell jobbá válni,
s elhitessem azt,
hogy meg tudod csinálni!

Aranyosi Ervin © 2026-03-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva