Aranyosi Ervin: Gondolatok a libáról

Aranyosi Ervin: Gondolatok a libáról

Angyalszárnyat kaptál, majd a földre estél.
Az embert táplálni? – Hát az is nemes cél!
Önfeláldozásod mégis gyenge – félek –
nem kapnak belőled, kik szükségben élnek.

Mert húsod, s a májad fejedelmi étek,
s nem veheti azt meg, csak a gazdag réteg.
Így hát áldozat vagy a jólét oltárán,
épp úgy, mint egy leölt áldozati bárány.

Mert tán tudod, az sem az Istent szolgálja,
hanem kit úgy hívnak: az Isten szolgája!
Angyalszárnyat kaptál, liba lett belőled,
Márton napján gyakran hallani felőled.

Liba vagy te bizony, nem földre szállt angyal,
megáldott az Isten bántó libahanggal.
Nagy itt a szegénység, emeld fel a hangod,
hallják meg odafent, mint félre vert harangot!

Aranyosi Ervin © 2015-11-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva