Aranyosi Ervin: Képzeld csak el!

Aranyosi Ervin: Képzeld csak el!

Képzeld csak el a hófehér fövenyt,
hol megnyugodni, s álmodni mer a lélek.
A nagyvilág itt ölt varázsköpenyt,
s itt elhiszed: – Meghaltam, s újra élek!

Mennyei föld, zöldellő pálmafákkal,
s türkiz-szín tenger körbe mindenütt.
Szembe nevetsz ragyogó napsugárral,
s ha forr a vér, a víz biztos lehűt.

Égtengeren megannyi bősz vitorla,
kecses hajók, mind-mind a fellegek.
S elképzeled, hogy akkor tán mi volna,
ha elérnék a nagy hullámhegyek.

A Föld s az Ég kecsesen összeérne,
mint ölelkező, boldog szerelmesek,
csak még egy táncot, csupán csak ennyit kérne,
s magam a tánc, a lüktetés leszek.

Képzeld csak el, egy békés színdarabban,
megéreznéd a tenger hűvösét.
És meglátnád a partot érő habban,
hogy mily hatalmas, s mily parány a lét!

Aranyosi Ervin © 2015-01-30.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva