Aranyosi Ervin: Virtuális gazdi

Aranyosi Ervin: Virtuális gazdi

Egész nap a gépeden lógsz,
rám meg persze nincs időd!
Tudod, ez a kapcsolat már,
nem olyan, mint azelőtt.

Régen fontos voltam neked,
velem együtt nevettél.
Simogattál, dédelgettél,
tiszta szívből szerettél.

Ma meg bámulsz, mint egy zombi,
nem látsz ki a fejedből.
Komputered elvarázsol,
érzést rombol, lelket öl.

Sosem jössz ki a szabadba,
a szobád a börtönöd.
Lassan kihízod a széked,
s nem megy rád az öltönyöd.

Visszasírom régi éned,
megváltozol remélem.
Virtuális kapcsolatunk
tovább veled nem élem.

Aranyosi Ervin © 2017-01-16.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva