Aranyosi Ervin: Emelt fővel, Napba nézve

Aranyosi Ervin: Emelt fővel, Napba nézve

Bárcsak, bárcsak érteném,
szívemet nem félteném,
szebb lenne az én zeném,
mert élnék csak jót remélve,
emelt fővel, Napba nézve,
álmodozva én!

Bárcsak tudnám hogy lehet,
szebben élni az életet,
azt megosztanám veled,
élhetnénk csak jót remélve,
emelt fővel, Napba nézve,
itt e földtekén!

Emeld fel végre a fejedet,
nyisd nagyra bátran a szemedet!
Nyisd meg a szíved, mert ha engeded,
beengeded a szeretetet.

Bárcsak, bárcsak láthatnám,
vidámságom, ha rád adnám,
nevetésed is hallhatnám,
Élhetnénk a jót remélve,
emelt fővel, Napba nézve,
itt e földtekén!

Emeld fel végre a fejedet,
nyisd nagyra bátran a szemedet!
Nyisd meg a szíved, mert ha engeded,
beengeded a szeretetet.

Aranyosi Ervin © 2024-03-03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva