Aranyosi Ervin: Nem akarlak megváltoztatni!

Aranyosi Ervin: Nem akarlak megváltoztatni!

Nem tudlak megváltoztatni, és nem is akarlak.
Nem akarok beszélni már, csak úgy, mint a falnak.
Mindenre van ezeregy kiváló kifogásod,
s nem látod be, hogy ezzel csak saját csapdáid ásod.

Aztán meg sírsz, hogy valahol mélyen megrekedtél.
Valójában hitrendszered gyáva rabja lettél.
Önmagadnak így építesz kényelmetlen börtönt,
mások miatt erőltetsz magadra szűkebb öltönyt.

Mutatod a kirakatot – más is ez csinálja!
Vagyis az, ki saját létét, mások útján járja.
Pedig csuda jól élhetnél saját utad járva,
hagyva lelked teremteni, szívedet kitárva.

Ehhez változnod kellene, új utad meglelve.
Az életet elfogadva, s folyton ünnepelve.
Kéretlenül nem segítek, úgy sem veszed hasznát,
menj csak a más feje után, kövesd a mihasznát!

Aranyosi Ervin © 2019-08-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva