Aranyosi Ervin: Fogtam egy törpét…

Aranyosi Ervin: Fogtam egy törpét…

Nézd fogtam egy törpét!
Incselkedett vélem.
Grimaszokat vágott,
utánozta léptem.
Kinevetett engem,
kicsúfolt, kigúnyolt,
nem tudta mit érzek,
szívem szomorú volt.

Ám nem azért fogtam,
hogy rajta bosszút álljak,
gonoszságból vele
rosszakat csináljak.
Nem is azért fogtam
hogy rossz legyen neki.
Tudom a fogságot
a törpe sem szereti.

Hát miért is fogtam,
mért is csaltam tőrbe?
Hogy valamit végre
megértsen a törpe!
Én csak barátkoznék,
lennék a barátja,
szeretettel könnyebb,
talán majd belátja.

Nézd fogtam egy törpét!
Aztán elengedtem.
Szerető szívemmel,
jobbá melengettem.
Csak beszéltem hozzá,
szép szavakat mondtam,
érzéseimet sem
tartottam titokban.

Aztán elengedtem,
talán megértette,
hogy a gúnyaival
lelkemet sértette.
Én pedig cserében
ápoltam a lelkét,
a szív-szeretetre
hívtam fel figyelmét.

Aranyosi Ervin © 2015-05-10.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva