Aranyosi Ervin: A Mikulás cicái

Aranyosi Ervin: A Mikulás cicái

Tegnap éjjel a Mikulás puttonyát meglestem!
Almát, diót, csokoládét, cukorkát kerestem.
Tizenhat kis fénylő gombot, cica szemet láttam,
és amikor elfordultam, nyávogtak utánam!
Nyivákoltak, dörgölőztek, szeretetet kértek,
macskanyelven kérleltek is, de én úgy nem értek.
Tudom, persze a Mikulás, jót akart csak tenni,
olyan ajándékot hozott, amit kell szeretni!
Tudom, nem egy csokoládé, de mindegyik édes!
Szeretnének odabújni az ember szívéhez.
Adnék neked, ha szeretnéd, de ez felelősség,
életüket – gazdi, s cica – össze kell, hogy kössék!
A barátság életre szól, s annyi élményt adnak,
válassz cicát, ha igazán jót akarsz magadnak!

Aranyosi Ervin © 2014-12-08.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva