Aranyosi Ervin: Példa – beszéd

Aranyosi Ervin: Példa – beszéd

Becsaptál, de csúnyán…
– Megbocsájtok mégis!
Elengedem dühöm,
s megbocsájt az ég is.
Nem engem mérgez már,
tettednek a súlya,
s az sem izgat,
vajon leszek-e tanúja,
mikor visszakapod,
amit nekem szántál,
mikor rosszhiszeműn
velem rosszul bántál.

Nem vagyok én bolond,
hogy igyam a mérged.
Szálljon vissza reád,
bántson inkább téged.
Én nem bántottalak,
az én lelkem tiszta,
s tudom, amit küldök,
azt kapom majd vissza!
Azt adom hát neked,
mit magamnak szánnék.
S tudod, magam felé
mindig jó a szándék.

Szeretetet küldök
szerte a világba,
az élet mezeje
boruljon virágba.
Küldöm a mosolyom,
öltsd fel az arcodra,
addig sem gondolsz tán,
öncélú harcodra.
Hagyd, hogy a szívedet,
mosoly gyújtsa lángra,
s küldd el ezt a lángot
szerte a világba!

Hiszem, hogy a jóért
megkapom jutalmam,
s csupa jó jön felém,
hisz példát mutattam.
Az én szeretetem
a másikét vonzza,
mely a lélek szavát
szintén viszonozza.
Te is látni fogod,
működik a képlet,
a megoldás kulcsa
mától a tiéd lett!

Használd te is bátran,
tanulj meg szeretni!
Így tudod a jóság
szép magvát elvetni.
Mikor megbocsájtasz,
nyugodt, derűs maradsz,
a szeretet útján
a jó felé haladsz.
Légy hát útmutató,
és mutasd a példát,
ezzel a tudással
a szebb létet éld át!

Aranyosi Ervin © 2017-08-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva