Aranyosi Ervin: Tőlünk függ!

Aranyosi Ervin: Tőlünk függ!

Adnék reményt és holnapot,
ami a lelkemben ragyog,
amitől emberibb vagyok.

Mit nem vehetnek tőlem el,
s amit más is megérdemel,
ezért jöttem a Földre el.

Csak tőlünk függ, van-e remény,
hogy felgyullad a tiszta fény,
vagy árnyékként bennünk marad,
mert a világ áll, s nem halad!

Csak tőlünk függ, van-e hitünk,
s valós-e az, amit hiszünk,
hogy eléri-e lelkedet
a befogadó szeretet?

Mutatnék jó utat neked,
és mennék is rajta veled,
amíg a célt meg nem leled!

Mert létezik egy szebb világ,
mit nem mérgez meg hazugság,
s ha indulsz ott is várnak rád!

Csak tőled függ, hogy változol,
ha kell, milyen döntést hozol,
hogy másoknak mit okozol,
vagy állsz csupán, mint kőszobor!

Hogy teszed-e a dolgodat,
s lesz-e más tőled boldogabb?
Vagy minden marad a régiben,
s elfogadod: – A lét ilyen!

Vagy elhiszed, okkal vagyunk,
s teremt szabad akaratunk,
és sosem vagyunk egymagunk!

Egyek vagyunk mindannyian,
és választásunk annyi van!
De nem élhetünk naivan!

Keresnünk kell az igazunk,
s az okot, hogy miért vagyunk,
és porunkból feltámadunk!

Aranyosi Ervin © 2026-02-03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva