Aranyosi Ervin: Felhőpárnáin a telihold pihen…

Aranyosi Ervin: Felhő párnáin a telihold pihen…

Egy újabb napnak szép végére értünk.
Felhőpárnáin a telihold pihen.
Őrzi az álmunk, ha nyugovóra tértünk.
– Az álom jön, s erősíti hitem.
Mert hinnem kell egy ébredő világban,
hol a szeretet mindennél fontosabb.
Hol az öröm a vendég általában,
s emberré válunk, végre, oly sokan…

Talán az álmok megmutatják nékünk,
melyik a jó út, hogy folytassuk tovább?
Jó lenne már egy biztos révbe érnünk,
hol véget érne fájó iskolánk.
Mert jó az ember, amíg nem bánt senkit,
míg tud szeretni, s mást is elfogad.
Akarjunk hát, mind boldogokká lenni,
mutasd ki hát a jó szándékodat!

Legyen az álom, a szeretet varázsa,
mely átmelegíthet millió szívet.
Mert lángra lobban szunnyadó parázsa,
és csak a rosszat égetheti meg.
Mert boldogulhat minden egyes ember,
ki kerüli a harcot, vad csatát.
Vértezd fel lelked érző szeretettel,
s az utókornak, mint kincset, add csak át!

Aranyosi Ervin © 2025-04-16.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva