Aranyosi Ervin: Miért én meneküljek?

Aranyosi Ervin: Miért én meneküljek?

Veszem a batyum, elmegyek világgá,
oda, ahol majd megbecsülnek engem.
Ahol a mag, kifejlődik virággá,
hol a tudást is értékelik bennem.

De álljunk meg! Miért én meneküljek?
Miért én hagyjam el szeretett hazámat?
Menjenek hát, akik nyakunkra ültek,
mert mit a néppel tesznek, az gyalázat!

Csomagolok mégis, de már nem magamnak,
hanem akik engem folyton megvezetnek.
A nyugalmat inkább megtartom írmagnak,
a félelmem vigyék az idegeneknek.

Szemetüket máshol eltudnák-e adni?
Felkopna az álluk, de úgy kell nekik!
Hiszen nem képesek jó úton haladni,
csupán lopott kincsük, csak azt szeretik.

Veszem a batyumat, s adom a vállukra,
pánikot, félelmet csomagoltam én,
földi pokol vár tán mindannyiukra,
ha lelnek is helyet, itt, e Földtekén!

Én meg beutazom csodaszép hazámat,
értő, magyar szóval adok szép hitet.
Az igazi magyar, olvassa a számat,
és az igazunkat velem menti meg!

Aranyosi Ervin © 2020-08-18.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva