Aranyosi Ervin: Megbánás

Aranyosi Ervin: Megbánás

Szánom, bánom tettemet,
és nem csak úgy tettetem!
Ha lelsz egy madár tetemet,
minek hívsz majd engemet?
Papagájod kirepült,
tányéromra települt,
megláttam, s Ő menekült,
ám jobb létre szenderült.

Szánom, bánom, jaj, nagyon,
kijöttem az ablakon,
most még búsan, s szabadon
az ebédem siratom,
Szánom, bánom tettemet,
ott hagytam a tetemet.
Bánat nyomja lelkemet,
jóvá tennem, hogy lehet?

Aranyosi Ervin © 2014-02-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva