Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Hiányzol


Aranyosi Ervin: Hiányzol

Doromboltam és te simogattál,
végül felálltál csendesen.
Zárult az ajtó, magamra hagytál,
s azóta is a jöttödet lesem.
Amikor nem vagy, úgy hiányzol,
magaddal viszed kedvemet.
Nem mehetek ki a szobából,
s nem dédelget a két kezed.
Oly lassan telik minden óra,
bezzeg rövid az éjszaka,
s hiába várok hívószóra,
mikor csak este érsz haza.

Aranyosi Ervin © 2014-11-14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .