Aranyosi Ervin: Kakukk az órában

Aranyosi Ervin: Kakukk az órában

Beköltöztem az órába,
kaptam szép feladatot,
így óránként időt mondok,
nektek kakukkolgatok.
Ez a bére a szállásnak,
a hangommal fizetek,
időt mondok, s melegítem,
hangommal a szívetek.

Nehéz munka, meg kell mondjam,
mert odabent sosincs csend,
a kerekek csikorognak,
így mérve a végtelent.
Jár az inga, jobbra-balra,
lépését számolgatom,
s fejben tartom, mondókámat
hányszor is kell mondanom!

Egyszer nagyon elrontottam,
elszámoltam magamat,
hívták is az órásmester,
ki az órákban matat.
Nem találta meg a hibát,
mert aztán nem tévedtem,
rajtam meg nem kérték számon,
hogy ezt vajon mért tettem.

Éjjel-nappal éberen kell
az órákat számolnom,
mert az ember nem számolja,
hát nekem kell rászólnom!
Én vagyok az óra őre,
szíve-lelke, s az a fő,
én nélkülem nem is telne
ilyen szépen az idő!

Aranyosi Ervin © 2024-12-01.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva