Aranyosi Ervin: Hallgass a medvére!

Aranyosi Ervin: Hallgass a medvére!

– Irgum-burgum – szólt a medve.
– Ne legyetek elképedve,
hogy ember nyelven beszélek,
de én gondolkodva élek!
Ha már gondolkodva élek,
az árnyékomtól se félek,
megy előttem, jön utánam,
eddig is a fényben jártam.

Az árnyékom néha hosszabb,
ha elfutnék, annál rosszabb,
hiszen úgyis utolérne,
talpam alatt is elférne,
s akkor sötét lenne bennem.
Ki kéne a fényre mennem,
hogy a sötét meneküljön,
és örökre elkerüljön!

De ha Napom bennem ragyog,
úgy érzem, hogy teljes vagyok.
Elkerül félelem, kétség,
elmenekül a sötétség!
Szeretet lép a helyébe,
s minden rossznak így lesz vége!
Csak utánozz, s lépjél végre,
s gyere ki a tiszta fényre!

Aranyosi Ervin © 2021.12.09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva