Aranyosi Ervin: Feladom a tanításod

Aranyosi Ervin: Feladom a tanításod

(Akinek nem inge, ne vegye magára!)

Feladom a tanításod, elég volt belőle!
Ma már gyakran képen törölsz, s menekülsz előle.
Mész a saját fejed után, nincs is rám szükséged!
Kéretlenül nem is teszek többé semmit érted.

Csak élem a világomat, nem törődve mással,
hisz a jó szó, szép gondolat nem volt rád hatással!
Nyalogasd csak sebeidet, főj saját levedben,
sérelmeid sajátjaid, hagyj hát békén engem!

Nem hagyom, hogy szemem kiszúrd, elvakítsd a látót,
s ne idézd, ha nem értetted, mit üzent megváltód!
Menj csak saját fejed után, éld csak rossz világod,
s ne engem szidj, ha utadon a jót meg sem látod!

Járd csak meg a földi poklod, többé nem vezetlek!
Ördögöd van, add hát lelked át az élvezetnek!
Kínozd lelked, fájdítsd szíved – hiszen ez kell néked,
hitesd csak el önmagaddal: – Erről szól az élet!

A te sorsod rég megírták – Isten nem ver bottal –
nem is kell hát leszámolnod benned a gonosszal!
Élvezd ki a kínjaidat és mutogass másra!
Ne is gondolj életedben, csak az elmúlásra!

Tanulj csak a médiából, azok érted vannak,
a sötétség országába szép irányt mutatnak.
Érzéseid veszik célba, s hiszed rólad szólnak,
azt akarják, hogy azt hidd el érted szóló szónak.

Velem könnyű szembeszállni, hisz porszem vagyok csak.
A csillagok távoliak, s bár szépen ragyognak,
fényük benned nem gyújt szikrát, nem érintik lelked,
nem képesek az értelmet megláttatni benned.

Feladom a tanításod, több pofont nem kérek!
Nem hagyom, hogy szívd a vérem, annál többet érek!
Ha majd lesz, ki reám figyel, annak majd mesélek,
hogyan lelhet saját útra idelenn a lélek!

 Aranyosi Ervin © 2018-07-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva