Aranyosi Ervin: Mosolygó világ

Aranyosi Ervin: Mosolygó világ

Mikor írom a versemet,
mosolyog a lelkem,
hisz sikerült más szívekhez,
egy jó útra lelnem.
Mikor jól végzem a dolgom,
mások mosolyognak,
ezért tartom feladatom
mindig komoly oknak.

Mikor mosolyog a lelkem,
egy szebb jövőt látok,
s az utamon elkísérnek
kedves, jó barátok.
Együtt vágyunk szebb világra,
vígan mosolygóra,
s talán, bizony miáltalunk
jön el az az óra!

Mikor versemet olvasod,
mosolyodj el, kérlek!
Próbáld meg az életedben
meglátni a szépet!
Ha a világ mosolyogna,
a ború eltűnne,
minden bántó, egy csapásra,
meglátnád, megszűnne!

Próbáljuk meg víg mosolyra
hívni a világot!
Ne lehessen szomorú az,
aki minket látott.
Mosolyogjunk, akár a Nap,
jókedvünk ragyogjon,
a remény, egy szebb világban,
soha el ne fogyjon!

Aranyosi Ervin © 2022-09-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!